Hálózati alapismeretek

Hálózati modellek és protokollok Hálózati modellek: Alapvetõen 3 típusú hálózati modellt lehet megkülönböztetni: LAN - Local Area Network. Helyi hálózat. WAN - Wide Area Network. Szélesebb, nagyobb, de nem nagy távolságú hálózat. Ált. intézmények közötti. MAN -Metropolitan Area Network. Nagy távolságok közötti hálózat. Városokat, országokat köthet össze -több MAN-, mint az INTERNET is.

Hálózati modellek és protokollok A hálózat célja: - Az erõforrások megosztása. - Megbízhatóság. - Pénz megtakarítás. - Kommunikációs eszköz.

Fogalmak Server: A számítógép-hálózat számára erőforrást biztosító számítógép. Client: A felajánlott erőforrást a hálózaton kezelő számítógép. Peer To Peer: Egyenrangú hálózat. Ebben a rendszerben bármely a hálózaton lévő gép lehet Szerver és kliens is. IP cím: Az IP cím a számítógép egyedi azonosítója DNS: Domain Naming System Internetes névfeloldási rendszer ROUTER: Útválasztó DHCP: Dinamikus címkiosztó protokoll NETMASK: megadja a kiosztható címtartományt

Néhány fontosabb protokoll AppleTalk: Mac-en használt szállítási protokoll. DLC protokoll: A Hewlett Pakard JetDirect kártyával bővített lézernyomtatóinak eléréséhez szükséges. NetBEUI protokoll: Kis kiterjedésű hálózatok protokollja útvonalválasztóval (router) nem továbbítható. Tulajdonságait automatikusan állítja be. NWLink IPX/SPX kompatibilis protokoll: A Netware hálózatokban használható IPX/SPX protokollal kompatibilis száll protokoll. NWLink NetBIOS: A Novell és NT kiszolgálók közötti kapcsolattartást teszi lehetővé. Point To Point Tunneling protokoll (PPTP): Interneten keresztül létesít kapcsolatot. Streams környezet: UNIX alatti STREAMS környezet elérését tesz lehetővé. TCP/IP protokoll: Transmission Control Protocol/Internet Protocol. A nagyméretű hálózatokon használt protokoll.

Hivatkozási modellek ISO OSI Egyre inkább felmerült az igény, hogy a helyi hálózatokat egymással is összekapcsolják. Ma már nyugodtan állíthatjuk, hogy az egész világ egy nagy hálózat. Ahhoz, hogy ez működő képes maradhasson, bizonyos feltételeknek eleget kell, hogy tegyenek. Az egyik ilyen az ISO (International Standards Organization) OSI (Open System Interconnection) hivatkozási modell, a másik, és az elterjedtebb a TCP/IP. Az OSI modellnek 7 rétege van: Alkalmazási réteg Megjelenítési réteg Együttműködési réteg Szállítási réteg Hálózati réteg Adatkapcsolati réteg Fizikai réteg

ISO OSI Fizikai réteg Feladata, hogy továbbítsa a biteket a kommunikációs csatornán. Garantálnia kell, hogy az egyik oldalon beadott 1-es bit a másik oldalon is 1-es-ként érkezzen meg. Olyan kérdésekkel foglalkozik, hogy mennyi ideig tart egy bit, tud-e kommunikálni egyszerre mind a két irányba, hány érintkezője van a csatlakozónak, mire lehet használni az egyes érintkezőket

ISO OSI Az adatkapcsolati réteg Legfontosabb feladata az, hogy a fizikai szint szolgálatainak igénybevételével a hálózati réteg számára hibamentes átvitelt biztosítson. Ez a réteg már értelmezi a kereteket, és hibaszűrést is végez.

ISO OSI Hálózati réteg A legfontosabb kérdés, amire a hálózati réteg választ ad, hogy az egyes csomagok milyen útvonalon jussanak el a forrásállomástól a célállomásig. Szintén feladata, hogy a csomagok elkerüljék a torlódást, minél előbb a célállomásra érjenek.

ISO OSI Szállítási réteg Feladata, hogy adatokat fogadjon a viszony rétegtől, csomagokat alakítson ki, és hibamentesen továbbítsa a hálózati réteg felé

ISO OSI Viszony réteg A felhasználók között viszony létesítését teszi lehetővé. A viszony révén a felhasználó beléphet egy távoli, időosztásos rendszerbe, file-okat mozgathat különböző gépek között.

ISO OSI Megjelenítési réteg A továbbított információ szintaktikájával, és szemantikájával foglalkozik. Az adatok szabványos kódolása, dekódolása.

ISO OSI Alkalmazási réteg Olyan protokollokat tartalmaz, amelyet széles körben használnak. Másik fontos feladata, a file átvitel a különböző file rendszerek között is. Ide tartozik továbbá az elektronikus levelezés, távoli gépekre történő bejelentkezés, tallózás a könyvtárakban.

Host és hálózat közötti réteg TCP/IP modell Más néven az Internet hivatkozási modellje. Tervezéskor a cél az volt, hogy a kapcsolat ne szakadjon meg még akkor sem, ha valamelyik átviteli vonal meghibásodik menet közben. Ráadásul egy flexibilis hálózatra van szükség, mivel az alkalmazások a file átviteltől egészen a valós idejű beszédátvitelig, rendkívül eltérő igényeket támasztanak. Alkalmazási réteg Szállítási réteg Internet réteg Host és hálózat közötti réteg

TCP/IP modell A host és hálózat közötti réteg A TCP/IP hivatkozási modell csak annyi megkötést tesz, hogy a host-nak egy olyan hálózathoz kell csatlakoznia, mely az IP csomagok továbbítására alkalmas protokollal rendelkezik.

TCP/IP modell Internet réteg Mindezek az elvárások egy olyan csomagkapcsolt hálózathoz vezettek, mely összeköttetés nélküli internetwork rétegen alapul. Ez lett az Internet réteg. Ennek a feladata, hogy egy host bármilyen hálózatból rá tudjon csatlakozni, és bármilyen hálózatra tudjon csomagokat küldeni, illetve bárhonnan tudja fogadni azokat. Ennek érdekében meghatároztak egy hivatalos csomagformátumot, illetve egy protokollt, melyet Internet protokollnak hívnak. Feladata az, hogy ahová csak lehetséges továbbítsa az IP csomagokat. Biztosítja a csomagok útvonalát, és a torlódás elkerülését.

TCP/IP modell Szállítási réteg Az OSI modell szállítási rétegéhez hasonlóan a társentitások kommunikációját teszi lehetővé. Két különböző protokoll valósítja ezt meg. Az egyik az átvitelvezérlő protokoll (TCP), mely egy megbízható összeköttetés alapú protokoll. A másik a felhasználói datagram protokoll (UDP). Olyan helyen alkalmazzák, ahol nem szükséges az üzenetek sorba rendezése, sem a forgalomszabályozás.

TCP/IP modell Alkalmazási réteg Ez tartalmazza az összes magasabb szintű protokollt.