MUNKAÜGYI TANÁCSOK ORSZÁGOS KONFERENCIÁJA A foglalkoztatáspolitika aktuális kérdései, a társadalmi érdekegyeztetés szerepe a foglalkoztatáspolitikában Szűcs Erika miniszter Szociális és Munkaügyi Minisztérium november 11.

A munkaerőpiac főbb mutatói és jellemzői Alacsony foglalkoztatási ráta (57,3%) Magas szintű inaktivitás (2,6 millió) Európai átlag körüli munkanélküliség (7%-8%) Szerkezeti feszültségek - Kereslet-kínálat iskolai végzettség szerinti nagyfokú eltérése - Tartós munkaerőhiány v.s. munkaerő-felesleg - Jelentős területi különbségek - Munkaerő alacsony mobilitása Foglalkoztatás ágazati átrendeződése Duális szerkezetű gazdaság (multik – hazai vállalatok)

Világgazdasági környezet és kihívások Gyors innováció és technológiai változások Folyamatos gazdasági szerkezetváltás Erősödő globalizációs folyamatok Alkalmazkodóképességi verseny a munkaerőpiacon Rugalmasság és biztonság egyensúlyának megteremtése Szociális partnerek növekvő szerepe A világ gazdaságában történő negatív változások

Az alacsony aktivitás okai Nincs kereslet az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező munkaerő iránt A munkavállalási hajlandóságot jelentősen csökkentik a relatíve bőkezű szociális ellátások - Szociális segélyek - Rokkantsági ellátások - Családtámogatások Oktatási expanzió, a fiatalok közül többen és hosszabb ideig tanulnak nappali képzésben Európai viszonylatban rossz átlagos egészségi állapot Korlátozott területi mobilitás

Átfogó kormányzati célok Makrogazdasági egyensúly megteremtése: a tartós növekedés és a foglalkoztatás bővítésének alapja Tartós gazdasági növekedés feltételeinek kialakítása (reformok, strukturális intézkedések) Növekedés és foglalkoztatás (a foglalkoztatás és aktivitás növelése uniós források felhasználásával) Szociális ellátórendszer átalakítása a munkára ösztönzés erősítése érdekében Rövidtávú prioritás a világgazdasági recesszió hatásainak ellensúlyozására

Egy meghatározó tényező: a demográfia Európai tendencia: a népesség elöregedése, fogyása. Okai: Alacsony termékenység (Magyarországon az átlagosan egy nőre jutó gyerekszám az Unióban a második legalacsonyabb arányszám.) A népesség korösszetételének a megváltozása (Magyarországon az elmúlt másfél évtizedben a dolgozó-eltartottak aránya 1-ről 1,5-re nőtt) Várható élettartam növekedése (mindkét nem esetében a legalacsonyabbak közé tartozik Európában.) Bevándorlási: Európa migrációs célpont, de ez nem ellensúlyozza az általános népességfogyást

Következmények Magyarországon EU szinten prognosztizált 2%-os népességfogyással szemben 12%-os népességcsökkenés 2050-ig (Eurostat) 2050-re 8.9 milliós magyarországi népesség (Eurostat) A népesség lassú öregedése miatt a munkavállalási korú népesség száma ezt meghaladó ütemben csökken

A foglalkoztatáspolitika átfogó céljai A gazdasági aktivitás növelése, a gazdaság és a munkaerőpiac kapcsolatának erősítése A munkaerő kereslet és kínálat egyensúlyának hosszú távú javítása A foglalkoztatás bővítése, több és jobb munkahely létrehozása A munkaerő-piac rugalmasságának növelése Képzési szerkezet javítása Területi különbségek csökkentése A munkavállalási hajlandóság ösztönzése A szociális segélyen lévő tartós álláskeresők foglalkoztatási esélyeinek bővítése a munkaügyi és a szociális ellátórendszer összehangolt fejlesztésén keresztül az „Út a munkához” kormányzati program keretében Rövidtávú prioritás a világgazdasági recesszió hatásainak mérséklésére

Legfontosabb célcsoportok pályakezdők ötven év felettiek kisgyerekes anyák romák megváltozott munkaképességűek  szakképzetlenek  hátrányos helyzetű térségekben lakók * fenti hátrányok halmozott megjelenése

A munkaerő kereslet-kínálat egyensúlyának megteremtése Keresletvezérelt szak- és felnőttképzési rendszer A szakképzés átalakítása, szak- és felnőttképzés összehangolt fejlesztése Pályakövetés rendszerének kialakítása Előrejelzések készítése Gazdasági kamarák szerepének növelése

Szak- és felnőttképzés összehangolt fejlesztése meg kell teremteni a gazdaság, az iskolai szakképzés és a felnőttképzés szorosabb kapcsolatát növelni kell a szakmai kamarák szerepét a gyakorlati képzésben és a szakmai vizsgáztatásban pályakövetési rendszer kialakítása kapacitás–szabályozás új TISZK-ek létrehozása szakképzésre felkészítő programok kibővítése fiatalok és felnőttek szakképzésben való részvételének növelése az Új Magyarország Fejlesztési Program keretében jelentős fejlesztési források szolgálják majd a szak- és felnőttképzés megújítását Regionális Munkaügyi Tanácsok (RMT), Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok (RFKB) együttműködése

„Út a munkához” foglalkoztatást ösztönző és munkahelyteremtő program A munkaügyi és a szociális feladatok eddiginél hatékonyabb összehangolása Foglalkoztatási lehetőségek számának növelése A tartós álláskeresők munkavállalási hajlandóságának erősítése Rászorultsági elv jobb érvényesítése A legális foglalkoztatás elősegítése Szigorító, ösztönző, támogató intézkedések

Intézkedések a gazdasági aktivitás növelése érdekében piacképes ismeretek megszerzésének ösztönzése a felnőtt lakosság képzettségi színvonalának növelése a képzési struktúra változásának ösztönzése a pályaválasztás elősegítése önálló álláskeresés ösztönzése aktivitás megőrzése a nyugdíjkorhatár eléréséig a rokkantsági nyugdíj rendszerének átalakításával érintettek munkaerőpiaci integrációjának segítése munkáltatók ösztönzése a hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok foglalkoztatására legális alkalmi munkavállalás munkaerő-piac fehérítése

A foglalkoztatás bővítése érdekében tett intézkedések munkahelyteremtő beruházások támogatása magas hozzáadott értékű tevékenységek munkahelyteremtő támogatása egyedi kormánydöntés alapján nyújtható támogatások beruházás-ösztönző képzési támogatás meglévő munkahelyek megtartásának támogatása, a munkaadók gazdasági szerkezetváltásának, foglalkoztatási struktúraváltásának segítését célzó támogatások a távmunka szélesebb körű elterjesztésének elősegítése

A munkaerőpiacra történő be- és visszalépés elősegítése a támogatási rendszer EU-kompatibilis átalakítása célzott járulékkedvezmények biztosítása (START-ok) a foglalkoztathatóság javítása képzési támogatások biztosításával (Lépj egyet előre programok) hatékonyabb szolgáltatási rendszer működtetése integrált munkaügyi és szociális szolgáltató rendszer kialakítása megváltozott munkaképességűek ellátó rendszerének átalakítása a közmunka támogatások kibővítése képzési elemmel

Rövidtávú prioritás a világgazdasági recesszió hatásainak mérséklésére Gyors előrejelzési rendszer kiépítése Foglalkoztatási garanciaalap létrehozása Csoportos bértámogatás Új Magyarország Fejlesztési Terv intézkedéseinek dinamizálása KKV+ munkahelybővítő program Átmeneti részmunkaidős foglalkoztatás támogatása Állami forrásokhoz jutás könnyítése 1) A „DE MINIMIS” szabály felfüggesztése 2) Szankciók enyhítése közbeszerzési szabályoknál Infrastruktúra fejlesztése, beruházások felgyorsítása

Foglalkoztatást érintő további fontos kormányzati intézkedések Leghátrányosabb térségben élők felzárkóztatása „Nem mondunk le senkiről-esély a leghátrányosabb helyzetű térségekben élőknek” program Komplex rehabilitációs intézkedések TÁMOP keretében futó programok Nemzeti közfoglalkoztatási program

Érdekegyeztetés foglalkoztatáspolitikai kérdésekben Magyarországon Országos Érdekegyeztető Tanács Ágazati Párbeszéd Bizottságok Gazdasági és Szociális Tanács Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács Szektorális fórumok Ágazati/szakmai érdekegyeztető fórumok Regionális érdekegyeztető fórumok (Regionális Munkaügyi Tanácsok, Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok) Civil Konzultatív Tanács (Civil Foglalkoztatási Műhely, Regionális Foglalkoztatási Civil Kerekasztalok)

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! További információk: