AZ ISZLÁM SZENT HELYE: MEKKA

Mekka (teljes nevén: Makkah al-Mukarramah) Mekka (teljes nevén: Makkah al-Mukarramah). Város Szaúd-Arábiában, Szuez és Áden között, a Vörös-tenger- től 80 kilométerre. Mekka Mohamed próféta szülőhelye, a muszlim hitűek első számú zarándokhelye. A város lakóinak száma 1.294.168 (a 2004-es statisztika szerint). A Hedzsa arab tartomány fővárosa, az iszlám világ legszentebb helye. 277 m-rel a tengerszint felett helyezkedik el, hegyekkel van körbevéve. A körfalakon és egy kis erődön kívül a város védelmére szolgált a völgy keleti részében egy magaslaton épített, vastag falakkal és tornyokkal ellátott citadella. Mekka középpontjában található a Masjid al-Haram. A városban található az iszlám hívők legnagyobb szentsége, a Kaaba, a Kába-kő szentély az iszlám világ központja, ahová Mohamed próféta élete alkonyán tett zarándoklata óta folyamatosan – napjainkban évente több millióan – érkeznek a hívők a világ minden részéből, hogy dicsőítsék Allah nagyságát és kifejezzék a muszlimok egységét és az iszlám vallás egyetemességét.

A történészek szerint Mekka városa a történelem során fontos kereskedő város volt, és már jóval Mohamed próféta tevékenysége előtt alapították. Tény, hogy a város fontos, az ókorban is használatos kereskedelmi utak találkozási pontján fekszik. Már az iszlám megjelenése előtt is zarándokhely volt a Kaaba szentély, melyet állítólag Ábrahám alapított. A várost számos ókori földrajzi és történeti műben is említik, például Ptolemaiosznál. Eredeti neve a Koránban is említett Bakkah (= szoros, keskeny) volt, mely földrajzi elhelyezkedé-sére utal, a település ugyanis egy keskeny völgyben fekszik. Mohammed idejében a városban a legtekintélyesebb a Koreis-törzs volt, amelyhez tartozott maga a próféta is. E törzsnek utódai máig is élnek a városban. 1932-ben Abdul Aziz Bin Abdul Rahmán al-Szaúd elfoglalta az Arab-félsziget azon területét, ahol Mekka és Medina található, és megalapította a Szaúdi Királyságot. 1955-ben kibővítették és felújították a mecsetet, majd 1985-ben Fahd Bin Abdul Aziz király, „a két nagymecset őre” is újabb bővítéseket tett, mely 1992-ben fejeződött be.

A mekkai zarándoklat A zarándoklat mindig a holdév utolsó hónapjának nyolcadik napján kezdődik és a tizenharmadikon ér véget. Minden napra el van rendelve a megfelelő szertartás, ezek rendjét még maga Mohamed próféta alakította ki utolsó zarándoklata során. Minden muszlim szent kötelessége A zarándoklat tulajdonképpen a Kábához és a hozzá közel eső helységekhez történő ellátogatásból álló hosszú imádság. A zarándoklat célja, a kocka alakú Kába-szentély, mely fekete brokátba burkolózva, messze kimagasodik a tömegből. A zarándokoknak hétszer kell körüljárniuk a Szentek Szentjét, miközben áhítatosan imádkoznak. Az umra ceremónia fontos része a Fekete Kő megcsókolása vagy megsimogatása. Így szívják magukba annak erejét, hogy ettől merősödve, az igaz hit szerint folytathassák életüket. A hívő muszlimok szent kötelességeit, az iszlám öt tartópillérét, a Korán tartalmazza. Ezek a következők: a hit megvallása, napi ötszöri imádkozás, jótékonykodás, a ramadán havi böjt és végül a mekkai zarándoklat a háddzs.