A szent hegy, mint mitikus és nacionalista szimbólum 백두산 A szent hegy, mint mitikus és nacionalista szimbólum
Földrajzi megközelítés Baekdu-daegan (백두대간) legészakibb pontja/ Changbaishan (長白山/长白山) hegység legdélibb pontja Legmagasabb pont ÉK-ban 2744 m, Kínában 2850 m A Koreai-félsziget és Mandzsúria legmagasabb hegycsúcsa Vulkáni eredetű, 1702-ben tört ki utoljára 1/3 része É-Korea, Ryanggang tartomány, 2/3 része Kína, Jilin tartománybaekdu-daegan map.jpg
Mandzsu: Golmin Šanggiyan Alin = fehér hegység Kínai: Changbaishan 長白山/长白山 = örökké fehér hegy Koreai:白頭山/백두산 = fehér fejű hegy
천지호 (Cheonji-ho) // 天池 (Tiānchi) Krátertó a Baektusan tetején, jelentése ”Égi Tó” vagy ”Mennyei Tó” 969-ben keletkezett a kráter Átlagos mélység 213 m, legmélyebb pont 384 m, felszíne 9,82 km2 Geumgang-pokpo – Duman-gang (Tumen folyó) Jangbaek-pokpo – Amnok-gang (Yalu folyó) Kínaiak szerint tavi szörnyek élnek benne (http://youtu.be/cFElPwUVUHs )
Eredetmítoszok és korai történelem Mandzsu: Bukūri Yongšon szülőhelye Aisin Gioro dinasztia őse Hwanung királyságának megalapítása, Tanggeun Wanggeom szülőhelye Három királyság alatt Goguryeohoz tartozik, már ekkor szent hegyként tisztelik Goryeo alatt kapja a Paektu-san elnevezést Sejong király megerősíti a természetes határvonalat ezen a területen Kojoseon, Buyeo, Goguryeo, Balhae, Goryeo és Joseon népei is mind tisztelték a Baektusant, végig spirituális szertartások színhelye
Spirituális jelentőség Sámánista san-shin (hegy szelleme) hagyomány Buddhista, taoista és neo-konfúcionista hatások nem elnyomják hanem adaptálják A mai napig jelen van, egyfajta „zöld spiritualitás/zöld-turizmus” a régi szertartásos zarándoklatok helyett Buddhista/taoista kolostorok, sámánista szent helyek a hegyekben
Baekdudaegan, mint a félsziget spirituális gyökere, táplálója, gerince a Pungsu-jiri-seol alapján Pungsu-jiri-seol: a koreai geológiára adaptált feng-shui; Doseon-guksa(826-898) munkája
Eum-Yang kettősség = Baektusan-Hallasan pár Cheonji-ho és Baerok-dam, a férfi és női szent krátertó „A Baektusantól a Hallasanig” = egész Korea
Nacionalista jelentőség Új, modern felhang a nemzeti identitástudat meghatározásához/megerősítéséhez 1905, japán protekturátus partizánharcok színhelye A japánok szent Fujisan-szimbólumának párhuzamára nemzeti szimbólum lesz Arirang kevéssé ismert versszakában is megjelenik: 저기 저 산이 백두산이라지 동지 섣달에도 꽃만 핀다 „Amott, ott az a Pektu hegy Ahol még télidőben is nyílnak a virágok.” Kim Irszen, mint partizánharcos, kötődik ide, a hagyomány szerint itt van Kim Jongil szülőhelye észak-koreai propaganda-művészet fontos eleme Mindkét országban a nemzeti egység és az újraegyesítés egyik fontos jelképe
„Baektusan, mint a Kedves Vezér szülőhelye” „a művészet nemzeti formájú és szocialista tartalmú” Általában szimbolikus elemként, háttérként ábrázolják, nem magában, kivéve bélyegeken Propagandaköltészet, könyvek, mesekönyvek egyik témája
Árnyalt, sokoldalú, de egy jelentésű szimbolika Dél-Koreában a propaganda-szerepet a nemzeti hagyományok megőrzése és a nemzethez tartozás tudata váltja fel „kimchi, soju, mugungwha, Dokjaedo, Baektusan, Hallasan”
Bang Insu: A Baektusan tava Tájképfestészet: 18. századtól realisztikus ábrázolásmód, kedvelt téma de nem a legkedveltebb (Geumgangsan) Bang Insu: A Baektusan tava
Kim Myeongun: A Baektusan Júniusban
„동해 물과 백두산이 마르고 닳도록 하느님이 보우하사 우리나라 만세” Irodalomban, versekben hagyományosan inkább szimbolikus jelentőség Az Aeguki első versszaka: „동해 물과 백두산이 마르고 닳도록 하느님이 보우하사 우리나라 만세” Ma csak Kína felől lehet látogatni, szervezett túrák vannak
Baektusan vagy Changbaishan? 2005 – Changbaishan Védelmi és Fejlesztési Bizottság főleg turisztika A név kereskedelmi forgalmazása (ásványvíz, ginzeng, cigaretta) „Baektusan” : 10 sz. vége, „Changbaishan”: 11. sz. eleje közös örökség? UNESCO-program Kína részéről 1960: Changbaishan Természeti Rezervátum, a világ bioszféra-rezervátumjai-program része Téli-Olimpia jelölés 1962: Észak-Korea és Kína megállapodik a határvonalban
Kim Sanho: Ceremónia a Baektusan csúcsánál Köszönöm a figyelmet~ Kim Sanho: Ceremónia a Baektusan csúcsánál