A pedagógia alapjai I. előadás Bevezetés a pedagógiai alapfogalmak körébe, A pedagógia mint tudomány Birta-Székely Noémi BBTE, Pszichológia és Neveléstudományok Kar

TARTALOM 1. A pedagógia alapjai tanegység ismertetése - tanári alapképzés 2. Pedagógiai alapfogalmak tisztázása 3. A pedagógia mint tudomány

A tanári alapképzés tanterve I. modul – kötelező oktatásra Tanegységek Heti óraszám 1 Neveléslélektan (1.félév) 2+2 2 Bevezetés a pedagógiába + Tantervelmélet (2.félév) 3 Oktatáselmélet + Értékeléselmélet (3.félév) 4 Tantárgymódszertan (4. 5. félév) 5 Tanulásszervezés (6.félév) 1+1 6 Tanítási gyakorlat (5,6.félév) 7 Információs kommunikációs technológiák (6.félév) 8 Záróvizsga (6.félév)

II. Modul – középiskola, felsőoktatás Tanegységek Heti óraszám 1 Serdülők, fiatalok és felnőttek lélektana (1. félév) 2+1 2 Iskolai programok tervezése és szervezése (1. félév) 3 Tantárgymódszertan és fejlesztés (2 .félév) 4 Választható tárgyak (2 .félév) 1+2 5 Tanítási gyakorlat (3 .félév) 6 Választható tárgyak (3. félév) 7 Záróvizsga (4. félév) 2 hét

Tanári továbbképzés - véglegesítő vizsga – min. 2 évre, max Tanári továbbképzés - véglegesítő vizsga – min. 2 évre, max. 5 évre – kötelező - 2 fokozat - 1 fokozat

A pedagógia alapjai tanegység célja Korszerű és tudományos pedagógiai műveltség, szemlélet kialakítása. A nevelés történeti, elméleti és gyakorlati alapjainak a megismertetése

Fejlesztendő kompetenciák Ismeretek Attitűdök, szerepvállalás és elkötelezettség Képességek

Ismeretek , pl. ismeri a nevelésre és szerepére vonatkozó különböző értelmezéseket, a tanári mesterség, a nevelői és oktatói munka természete, az oktatás és a tanulás történetileg változó társadalmi, kulturális és gazdasági szerepe

Attitűdök, szerepvállalás és elkötelezettség demokratikus értékelkötelezettséggel és felelősségtudattal rendelkezve kész a sajátjától eltérő értékek elfogadására, nyitott mások véleményének megismerésére és tiszteletben tartására, Minden egyes tanulóra, mint önmagában értékes és értékeket hordozó személyre tekint, törekszik minden tanulóban felfedezni saját értékeit, és igyekszik megérteni egyéni világukat.

Képességek Saját attitűdöket, nézeteket elemez a tanári szerepekkel kapcsolatosan. Meggyőzően, átgondoltan képes megfogalmazni: milyen tanár szeretne lenni. képes a tanulókat szakszerűen megfigyelni és tapasztalatait szöveges vagy számszerű formában rögzíteni.

Pedagógiai alapfogalmak pedagógia görög paidagogosz - gyermekvezető

Pedagógiai alapfogalmak pedagógia Kettős értelemben használt komplex fogalom. neveléstudomány, nevelés gyakorlati megvalósulása Neveléstudomány - vizsgálja azokat a folyamatokat, körülményeket és feltételeket, amelyek közreműködnek a nevelésben.

Pedagógiai alapfogalmak pedagógia A pedagógia olyan társadalomtudománynak tekinthető, amely a nevelésre irányuló cselekvések értelmező megértésére és hatásaik oksági magyarázatára törekszik.

Pedagógiai alapfogalmak pedagógia pedagógiai elmélet és pedagógiai gyakorlat

Pedagógiai alapfogalmak nevelés A nevelés az emberi erőforrásokat termelő folyamatok egyike. (Pedagógiai lexikon) „Nevelés alatt azok a társadalmi cselekvések értendők, amelyek által az emberek megkísérlik más emberek pszichikai diszpozícióinak rendszerét valamely tekintetben tartósan javítani, vagy az értékesnek ítélt összetevőket megőrizni.” (Brezinka 1974: 95, idézi Kron 2000: 83).

Pedagógiai alapfogalmak nevelés Azt a tudományt, mely a nevelés célját, eszközeit, a nevelői hatásokat vizsgálja, közöttük az okszerűséget megállapítja s az ide vonatkozó fogalmaknak, törvényeknek és utasításoknak rendszeres ismertetését nyújta, neveléstannak nevezik. megállapítván a nevelés lényegét, bizonyítja annak szükségességét és lehetőségét; meghatározza a nevelés célját, korlátait és eszközeit; vizsgálja a nevelés alanyát, a gyermeket és a nevelőt.

Pedagógiai alapfogalmak oktatás Oktatásnak hétköznapi értelmezés szerint valamely információ (tudás) – általában nagyobb mennyiségben történő, rendszeres, főleg intézményesített átadása. Oktatáselmélet (Didaktika) oktatás = tanítás

Pedagógiai alapfogalmak művelődés olyan maradandó műveltségelemek összességét értjük, amelyek a több ezer éves kultúrák értékeiből tevődnek össze.

Pedagógiai alapfogalmak permanens nevelés life-long learning (LLL) Paul Lengrand (1970) Kulcskompetenciák

Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai, természettudományi és technológiai kompetenciák Digitális kompetencia A tanulás tanulása Személyközi és állampolgári kompetenciák Vállalkozói kompetencia Kulturális kompetencia

Háttéranyag Európai Tanács. Lisszaboni Európai Tanács, 2000. március 23–24. Az elnökség következtetései. (European Council. Lisbon European Council 23 and 24 March 2000. Presidency conclusions.) www.oki.hu

A pedagógia mint tudomány Önállósulás -20. század 1779, hallei egyetem, C.Trapp – első egyetemi tanszék 20. sz. eleje analitikus, egymástól elkülönülő irányzatok 20. sz. Vége irányzatok integrálódása interdiszciplináris tudomány

Pedagógiai tudományterületek Pedagógiai antropológia Neveléstörténet Iskolapedagógia Didaktika (Oktatáselmélet) Tantárgypedagógia (Szakmódszertan) Gyógypedagógia Szociálpedagógia Andragógia Médiapedagógia Összehasonlító pedagógia, stb.

A pedagógia kooperációs hálózata Filozófia Teológia Pszichológia Szociológia Antropológia Orvostudomány Politikatudomány Etnológia Biológia

21. Századi elvárások az iskolával szemben Nem stabil és állandó tudástartalmakat közvetít, hanem a tudásszerzés folyamatosságára helyezi a hangsúlyt. Olyan képességeket, készségeket alakít ki és fejleszt, amelyek az egész életen át való tanulásra készítenek fel.

21. Századi elvárások az iskolával szemben 3. Tények, adatok tömege helyett, ami a memóriát veszi igénybe, a magas szintű tudásreprezentációkat hozza működésbe, tehát gondolkodni, értékelni és dönteni tanít meg.

21. Századi elvárások az iskolával szemben 4. Teret enged az egyénileg megalapozott tudásnak, megmutatja azokat a tanulási módszereket, amelyek az önálló gondolkodást, az információk értékelését és hatékony felhasználását lehetővé teszik (Bárdossy és mtsi. 2002. 98.).

A modern pedagógiai kutatás és elméletalkotás A társadalmi befolyásoló tényezők által irányított szociális cselekvés makroszociális szintje. Az interperszonális kölcsönhatások mikroszociális szintje. A cselekvő egyénben kialakuló szabálytudat intraperszonális szintje (Kron 2000).