Közösségi pénzügyek - előadás - A foglalkoztatás- és szociálpolitika az Európai Unióban

Miért hívták életre a kormányzati programot? a piaci integráció elmélyülése; a '90-es évek elején jelentkező magas munkanélküliségi arány (10%); a belső piac megvalósulása után jelentkező foglalkoztatásbeli különbségek (munkahelyi biztonsági előírások, bérezés stb.); voltak azok az indokok, amik szükségessé tették közös, uniós foglalkoztatás- és szociálpolitika életrehívását.

Milyen piaci kudarcokat kíván a program megoldani? magas munkanélküliség: aktív munkaerő nem képes bekerülni a munkaerőpiacra --› távolmaradás --› nem fogja megérni a saját humántőkébe fektetni --› gazdasági akadály szociális dömping: a fejletlenebb országokban kevesebbet fordítanak a munkahelyi biztonságra --› ez alacsonyabb árakat eredményez --› a fejlettebb piacokon megjelenő olcsóbb árú dömpinget eredményez --› veszteség a fejlettebb államoknak (negatív externália; információ asszimetria) Lábbal szavazás: fejletlenebb piacokról munkaerő kivándorlás --› a fejlettebb piacokon újabb munkanélküli tömeg --› egyéb negatív hatások Információ asszimetria: eladó, kereskedő tudja, hogy rosszak az árú származási helyének körülményei, de a vevő nem tudja

diszkrimináció: ugyanaz a folyamat játszódhat le, mint a teljes munkaerőpiaci munkanélküliség tekintetében; ha bizonyos társadalmi csoportokat (nők, hátrányos helyzetűek, kisebbségek stb.) kirekesztődnek, akkor a hozzájuk tartozó személyek távolmaradnak a piactól --› passzívvá válnak --› nem éri meg a humántőkébe fektetni --› ebben az esetben az egyes társadalmi csoportok torzulása még súlyosabb hátrányokat okozhat a munka, mint közlegelő: hiszen a munka feltételezhető közjószágként, a humántőkébe fektetés révén azonban mégis megjelnik a "fogyasztók" közti versengés és a kimerülés megoldási lehetőségek: államosítás, előírások A magas munkanélküliség mindenképpen piaci kudarc, de ez nem jelenti egyértelműen, hogy kormányzati beavatkozásra van szükség. Ennek fontos előfeltétele, bizonyítani azt, hogy a beavatkozás pozitív gazdasági fejlődést eredményez. (nirvána tévedés)

Miért olyan a program amilyen? szubvencionálás (ESZA) és piackonform beavatkozás a programról összeségében megállapítható, hogy laza, nem kötelező erejű szabályozást alkalmaz; ajánlások, iránymutatások, a nyitott koordináció eszköze ennek oka lehet, hogy a kormányzat nem kíván közvetlen módon beavatkozni a piac működésébe, vagyis piackonform próbálja meg befolyásolni a működést. Az ilyen alternatív módszerek sok esetben hatékonyabban működhetnek, mint a hatósági szabályozás eszköze. (Ábra!!!) a nyitott koordinációban többek közt megjelenik a "name and shame", vagyis a negatív információk nyilvánosságra hozatalaa vállalkozásösztönzés: mivel minél több kisvállalkozás, minél több embernek képes munkát adni

Piaci viszonyok kiterjesztése Pozitív integráció DEREGULÁCIÓ ÚJABB SZABÁLYOZÁS (reguláció)

A program egyes elemeinek hatásai - nyertesek és vesztesek Több és jobb munkahely munkahelyi szegmentálódás és polarizálódás: szigoródó szabályozás magasan kvalifikált, jól megfizetett munkaerő; az elvárásoknak megfelelő munkahelyek teljes kiszolgáltatottsá g a fejletlenebb országokban Lábbal szavazás, a kiszolgáltatott munkaerő elvándorlása jelentkezhet

a túl nagy elvárások a munkakörülmények javításának tekintetében, a túl sok biztonsági előírás a vállalkozásokat is költözésre késztetheti a munkakörülmények javításának anyagi ráfordításai a munkavállalók elbocsátását vagy bérük csökkenését eredményezheti --› újabb munkanélküliség a több munkahely csökkentheti a munkanélküliségi adatokat, de emelett a munkahelyeken túlképzettség problémája jelenhet meg, ami (gazdasági) fejlődés tekintetében nem jelent előrelépést. Akár ugyanaz a negatv hatás is bekövetkezhet, mint a munkanélküliség révén (nem éri meg magasszintű tudást elsajátítatani, mivel később nem térül meg). Ennek a túlképzettségnek az oka lehet az információ hiány --› fel kell mérni a meglévő aktív munkaerő képzettségét --› ennek fényében kialakítani a programot ha a szubvencionálás folytán a megfelelő kvalitású munkahelyek nem egységesen, hanem bizonyos területekre koncentrálódva alakulnak ki ---› káros migráció több munkahely révén a munkanélküliség rövid távon csökken, de igazán ösztönző hatás az oktatásban érvényesülhet tényleges nyertesei a programnak maguk a tagállamok, hiszen ha kevesebb embert kell szociális ellátórendszeren keresztül támogatni, az a tagállam kiadásait csökkenti nyertesek lehetnek a harmadik országból érkező munkavállalók --› vesztes lehet az unió vagy legalábbis a fejlett nyugati államok a káros migráció folytán vesztesei a programnak a munkaadók, akiknek a profitmaximalizálásból kifolyólag nem érdekük a minél több foglalkoztatottra való törekvés vagy a munkakörülmények javítására szánt anyagi kiadások ebből kifolyólag akár a korábbi munkavállalók is lehetnek vesztesek, ha a fenti okok miatt bérük csökken, esetleg elbocsátásukra is sor kerül

Társadalmi befogadás és megkülönböztetés elleni küzdelem ha túlzott mértékben előtérbe kerülnek a hátrányos helyzetűek a munkaerőpiacon, akkor a teljes értékű munkát végezni képes emberek ismét kiszorulhatnak és távolmaradnak a munkától ennek egyik esete a nyugdíjasok munkában maradása, ami a fiatalkori munkanélküliség egyik okozója is lehet nyertesként itt is felfogható maga a tagállam, hiszen ha a hátrányos helyzetűek munkába állhatnak, valószínűleg csökkentik a nekik szánt támogatást (nyugdíj, rokkantnyugdíj, stb.), viszont a további munkanélküliek ismét plusz költséget jelenthet alternatíva: meghatározott munkakörök a hátrányos helyzetűeknek (hasonlót hasonlóan, eltérőt eltérően)

Nők és férfiak közti esélyegyenlőség a nők nagy számban való megjelenése a munkaerőpiacon szociális problémát is eredményezhet: több lehetőség a nőknek --› jobb karrierkilátások; ösztönző hatás --› család háttérbe szorul --› népességcsökkenés esélyegyenlőség ítélkezési gyakorlatából idézve: hasonló helyzeteket hasonló, eltérőeket eltérő módon kell kezelni --› egyenlő bánásmód? tagállami veszteség lehet, ha a nők egyre később vállalnak gyereket vagy nem vállalnak az a nyugdíj rendszer megterhelését jelentheti alternatíva: flexicurity

Zárás a program célkitűzései nem feltétlenül javítanak a jelenlegi helyzeten, csupán eltolódnak a problémák. Egyik területen pozitív javulás, másik oldalon veszteség. nem bizonyított a kormányzati beavatkozás szükségessége; tipikus nirvána-tévedés