Az ICAAP a PSZÁF szemszögéből Matusek Judit, Krekó Béla Nemzetközi Bankárképző Központ 2007. május 23

ICAAP útmutató Mivel minden intézmény egyedi módon építheti fel a rendszerét, nem részletes elvárásokat, hanem alapelveket fogalmazunk meg. Valamennyi bevezetni kívánt módszerre, illetve a CRD hatálya alá tartozó intézménytípusra kiterjed. Az ICAAP alkalmazása a CRD-szerinti minimum tőkekövetelmény-számítás bevezetésével egyidejűleg történik, azaz legkésőbb 2008. január 1-től kötelező az alkalmazása. Szabályozói tőke vs. Gazdaságilag szükséges tőke – amelyik a magasabb az a szükséges tőke Az ICAAP felügyeleti vizsgálata nemcsak a tőkeszámítás módszertanát, a tőke nagyságát vizsgálja, mert a prudenciális működést nem helyettesíti a tőke, hanem kiemelten fontos a belső eljárások megfelelőségének értékelése

Felügyelet értékelése Miről szól a 2. Pillér? Intézmény értékelése Lényeges kockázatok azonosítása és értékelése Kockázat csökkentő kontrollok értékelése Szükséges tőkemennyiség meghatározása, figyelembe véve a kockázati profilt, stratégiát, üzleti tervet Tőke számítás, tőkeallokáció Felügyelet értékelése A kockázatok és kockázatkezelés áttekintése, értékelése Az intézmény kockázatértékelésének, belső tőkemegfelelés értékelésének áttekintése, értékelése Felügyeleti következtetések levonása: stratégia/akciók, felügyeleti intézkedések Párbeszéd

ICAAP szintjei Egyedi szintű Konszolidált-szintű Szub-konszolidált EU szinten konszolidált Tagállami szinten konszolidált Szub-konszolidált

Egyedi szintű vizsgálat

EU szintű és tagállami szintű csoport konszolidációja

TŐKESZÁMÍTÁS Figyelembe veendő kockázatok A fedezettség vizsgálata Tőkeigény meghatározása Egyszerű módszerek Kifinomultabb módszerek, gazdasági tőke Rendelkezésre álló tőke meghatározása Felügyeleti elvek, tanácsok

Figyelembe veendő kockázatok 1 MINDEN LÉNYEGES KOCKÁZAT! Az 1. pillérben fedezett kockázatok Hitelezési kockázat Működési kockázat Piaci kockázat Az 1. pillérben nem teljesen fedezett kockázatok Reziduális kockázat Értékpapírosítás kockázata Modellezési kockázat

Figyelembe veendő kockázatok 2 A II pillérben kezelt kockázatok Koncentrációs kockázat Banki könyv kamatlábkockázata Likviditási kockázat Elszámolási kockázat Ország kockázat Egyéb kockázatok (reputációs, stratégiai, stb. MÁS OSZTÁLYOZÁS IS ALKALMAZHATÓ, HA MINDEN KOCKÁZATOT LEFED!

A kockázatok fedezése Nem tőkével fedezett kockázatok (pl. likviditás, modellkockázat) Kockázatkezelés Tőkével fedezett kockázatok A fedezés célja: Kötelezettségek kielégítése felszámolás esetén Folytonos üzletmenet (adott valószínűséggel adott időtávon nincs csőd?)

Tőkeigény meghatározása 1 Nincs módszertani megkötés El lehet térni az I pillértől (pl. piaci és/vagy hitelkockázati modellek) Különböző fejlettségű módszerek Az egyes kockázatokra, vegyesen is A kockázatok összesítésére „Szélsőségek” Az I. pillér kiegészítése tőkepufferral Fejlett gazdasági tőke számításirendszerek

Tőkeigény meghatározása 2 Tipikus módszerek Az első pillérbeli tőkekövetelmény „megfejelése” Építőkocka Kockázatonkénti tőkekövetelmény Aggregálás Egyszerű összegzés (100% os pozitív korreláció) Függőségek figyelembevétele (korrelációk, kopulák) Egy lépésben Több lépésben (kockázat, szervezeti egység) … Diverzifikációs nyereség (40-60%!)

A kockázatok fedezéséhez felhasználható tőke Eltérhet az első pillérbelitől, de indokolás, megfeleltetés kötelező Elemek Értékelés Az elégségesség vizsgálata (esetleg tőke elemenként is)

Tőkeallokálás Szervezeti egységekhez és/vagy tevékenységekhez rendelés Erős kontrol a kapcsolódó érdekek miatt Diverzifikációs nyereség szétosztása Különböző kifinomultságú módszerek

Kis intézmények Egyszerűbb módszerek (arányosság), de A kockázatok teljeskörű áttekintése, fedezése

Felügyeleti elvek Elvek: Nincsenek előírt módszerek (általánosan elfogadott elvek, módszerek; best practice) Az intézmény indokol, bizonyít Figyelembe vett kockázatok Választott módszerek Arányosság (tőkekövetelményben ill. kockázatban mérve)

Felügyeleti tanácsok Kérdezni, ill. minél előbb felvenni a kapcsolatot a Felügyelettel Kisebb intézményeknek önszerveződni (szakmai szövetségek, stb)