Dr. Sztachó-Pekáry István A főiskolák jövője a kétszintű képzési rendszerben FELSŐOKTATÁS NYILVÁNOSSÁGA KONFERENCIA NOVEMBER 4-7
Történeti áttekintés A MAB BSc-képzéssel kapcsolatos állásfog- lalása A főiskolai/egyetemi szintű képzésre felvett állami finanszírozású új belépők száma között Az állami főiskolák jövőjével kapcsolatos fe- nyegetések Az állami főiskolák továbbfejlődését biztosító tényezők
Történeti áttekintés I – a pécsi ‘csonka’ egyetem megnyitása 1367 – a pécsi ‘csonka’ egyetem megnyitása - művészeti (7 szabad művészet) - teológiai (Pécsett nem engedélyezett) - jogi (kiemelten engedélyezett a magiszteri és doktori fokozat) - orvosi 1600-as évek – főiskolák kialakulása 1600-as évek – főiskolák kialakulása - jezsuita akadémiák - református kollégiumok - evangélikus líceumok
Történeti áttekintés II – szakfőiskolák egyetemekké alakulnak – a techikumok egy része felsőfokú technikummá alakul – a felsőfokú technikumok főiskolává ill. főiskolai karrá alakulnak pedagógusképzés pedagógusképzés – alsó 4 általános iskolai tanító (főisk.) – alsó 4 általános iskolai tanító (főisk.) – felső 4 általános iskolai tanár (főisk.) – felső 4 általános iskolai tanár (főisk.) – középiskolai tanár (egy.) – középiskolai tanár (egy.)
Az MSc-be való belépés előkészítéséhez a BSc-ben az elméleti megalapozás magasabb szintű kell legyen, mint a hagyományos főiskolai: → az alapozást a kutatásban is járatos oktatóknak kell végezniük. Ezért a tudományos minősítettség szintjének magasabbnak kell lennie, mint a mostani főiskolai szinten előírt törzstárgyak vonatkozásban elvártak. A gyakorlati ismeretek oktatása, begyakorlása jól kiépített laborok, műhelyek nélkül illúzió. A MAB BSc-képzéssel kapcsolatos állásfoglalása
A főiskolai/egyetemi szintű képzésre felvett állami finanszírozású új belépők számának alakulása között 2000/2001 Főiskola = Egyetem = (Forrás: OM, OFIK)
Az állami főiskolák jövőjével kapcsolatos fenyegetések I tanévre felve-hető államilag finanszíro-zott létszám: fő, FSz nélkül: fő /2006: Főiskola = Egyetem = (Forrás: OM, OFIK)
Az állami főiskolák jövőjével kapcsolatos fenyegetések II. 2. Eltérő finanszírozás 3. Nem-állami szektor terjeszkedése 4. Külföldi intézmények megjelenése 5. A képzés bérmunkává degradálása külföldi intézmények által 6. Egyetemek kényszerű fejlesztési politikája 7. Az új Ftv a MŰKÖDÉSRE koncentrál 8. Az MSc-képzések várható egyetemi hegemóniája 9. A BSc-képzések ”piacosabbak” az egyetemeken, mert virtuálisan könnyebb az MSc-képzésre történő bejutás 10. A látensen jelen lévő újabb integrációs hullám
Az állami főiskolák tovább- fejlődését biztosító tényezők 1.MSc-szakok indításának lehetősége (az új Ftv lehetővé teszi) 2.PhD-iskola létesítése (az új Ftv lehetővé teszi) 3. Régión belüli koncentráció/integráció lehetősége/kényszere 4.Finanszírozási anomáliák megszűnése 5. A hatékonysági szemlélet előtérbe kerülése 6.A BSc-képzés jellegének gyakorlat-orientáltsága 7.FSz-képzésre történő átállás
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!