Kalandozások és életmód

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Szajga.
Advertisements

A KÖZÉPKOR (V.- XV. SZÁZADOK)
Négy Griff - Avarok, kazárok, magyarok - A sztyeppe harcosai - Kortörténeti előadás Lele János, Négy Griff csoport Négy Griff.
A szalmakalap készítése
Szigetszentmiklós Készítette: Aszódi Anita. Története Szigetszentmiklós több, mint 700 éves település, január 1. óta város. Ásatások alapján valószínűsíthető,
Szigetszentmiklós Készítette:Haász Valter.
Az utolsó Árpádok ( ).
A gazdaság alakulása Honfoglaló magyarok.
Szláv lakáskultúra.
A Nyugatrómai Birodalom bukása
Államalapítás.
Várak Városok Falvak Imre Bianka 9B
Új-Zéland történelme Új-Zéland történelme mintegy 1000 évet ölel fel, melynek első részében a sziget lakói (a maorik) teljes elszigeteltségben éltek, majd.
Magyar őstörténet 2013/2014, 2. félév
A MAGYAR NÉP SZÜLETÉSE.
A hódító Róma.
A görög történelem kezdetei
A lovagi torna.
1.
Iskolánk névadója: Szent László király
Honfoglaló magyarok lakáskultúrája
Honfoglaló magyarok lakáskultúrája
Előadás felépítése 1. Honfoglalás előzményei 2. Honfoglalás
Készítette: Szoboszlai Adrienn 7.a
A honfoglalás 40. ( ) Dr. Mészáros Zoltán
Nyári tábor 2011.
Szent István ( ).
Készítette: Szoták Norbert  Élt: ig  Mundzsuk fia  Utolsó kun fejedelem,a leghíresebb is  Kora egyik leghatalmasabb birodalmát uralta 434-től.
MÁTYÁS, AZ IGAZSÁGOS.
Magyarország a II. világháborúban.
Kisázsia Ezen a területen alakultak ki a legelső civilizációk.
A mogyoródi csata 1074 március 14.
….Mib ő l lesz a cserebogár…. Nem az számít, hogy minek születik Valaki…. … hanem az, hogy mivé nő fel….
Honfoglalás Tk, oldal.
A köztársasági Róma.
Miért váltakoznak az évszakok?
Ausztrália őslakosai forrás:Wikipédia
A nagy népvándorlás.
A Nyugat-Dunántúl településhálózata
A magyarság eredete és vándorlása
A honfoglalás.
A kárpát-medencei földrajzi környezet jellemzői és azok változásai a történeti korszakokban
Honfoglalás.
A magyarok őstörténete
Csaták, hadvezérek, katonák
Kelet-Közép-Európa értelmezése
Csaták, hadvezérek, katonák
Honfoglaló magyarok A nyolcadik törzs.
A mohácsi csata.
A Frank Birodalom Nagy Károly és kora.
Csík-hágó Iskola Magyar Történelem es tanév 2. óra A honfoglalás tanár: Németh Károly.
Magyarok letelepedése, hitvilága, kalandozások
A Pun-Római háborúk.
Népek és népesség az Árpád-kori Magyarországon
Magyarország a korai feudalizmus korában
A szabolcsi honfoglalás-kori földvár A letelepedéstől az államalapításig.
Géza fejedelem és Szent István Az államalapítás Készítette: Nagy György Magyary Károly Általános Iskola és Zeneiskola, Kerecsend,
IV. Béla királysága
A magyarok őstörténete. A nomád magyarok Őshazájuk az Urál hegység és az Ob folyó vidéke. Az itt megtelepedett törzsek nomád életmódot folytattak. Az.
Kelet-Európa és a Balkán
Vándorlás a kelet-európai pusztán
Géza fejedelem és István király államalapító tevékenysége
Közép- és Kelet-Európa, a Balkán a XI-XIII. sz.-ban
MEGTELEPEDÉS ÉS KALANDOZÁSOK
Itália meghódítása ( Kr. e. IV-III. sz.)
IV. BÉLA ÉS A TATÁRVESZÉLY
A magyarok vándorlásai . A magyar nép és nyelv kialakulása.
1. Hol éltek, hogy éltek? – A honfoglalók lakóhelye és viselete
Napóleon Bonaparte.
1. Hol éltek, hogy éltek? – A honfoglalók lakóhelye és viselete
Előadás másolata:

Kalandozások és életmód Tk, 199-201. oldal

Kalandozások • a letelepedést követően kezdődtek • nyugati irányban jól szervezett hadsereggel bíró államok találhatók - nem sikerült őket huzamosabb ideig leigázni • céljuk nem a hódítás, hanem a zsákmányszerzés volt - segítettek a törzsi feszültségek csillapításában is • egész Európát bejárták • szokatlan harcmodorukkal kezdetben hatalmas sikereket arattak

elképzelhető, hogy a magyarok az avar koronát keresték – talán a mai Szent Koronát

Híres hadjáratok • számuk 40-60 • 926: Szentgalleni kaland • 933: Merseburg – Madarász Henrik győzelme • 955: Augsburg (Lech mező) – I. Ottó győzelme - Lehel kürtje - nem volt megsemmisítő vereség - a legyőzhetetlenség mítosza ért véget • 958: Botond monda • 970: az utolsó hadjárat Bizánc ellen

Harcmodor • a nyugat-európai seregek elsősorban nehézfegyverzetű lovasságból álltak • a magyarok gyorsak, mozgékonyak voltak - hosszú időn keresztül ez volt sikerük egyik oka • Regino prümi apát így írt szokatlan harcmodorukról: "Karddal nem sokat vágnak le, annál többet ölnek le nyilakkal, amelyeket szaruból készített íjakból oly művészettel igazítanak, hogy alig lehet azokat kikerülni... Előre száguldó vagy meghátráló lovakon harcolnak, gyakran színlelnek futást is. És nem tudnak sokáig harcolni egyébként, ha akkora lenne a kitartásuk is, amilyen erős a támadásuk, akkor elviselhetetlenek lennének. Többnyire a heves viadal közepén otthagyják az ütközetet és kevéssel utóbb a futásból visszafordulnak a csatába és amikor azt hinnéd, hogy már győztél, éppen akkor jutsz halálos veszedelembe."

Harcmodor • a könnyűlovas magyarok a törzs- vagy nemzetségfők vezetésével kisebb-nagyobb csapatokban kalandoztak - kard, kopja, buzogány, íj, fokos - taktika: - igyekeztek a nehézlovasságot minden oldalról körülfogni - nyilazni őket, majd menekülést színlelve visszafordultak és csapdába csalták az ellenséget • portyáik során Európa gazdag régióit sarcolták • több tényező kedvezett a magyaroknak - a meglepetésszerű lovas harcmodor - az országokat belülről gyengítő feudális anarchia - az Európát megosztó állandó háborúskodás

Társadalom • honfoglalók számát 200-500 ezer közé tehetjük • tudatos politika irányította a megtelepedést • 904-től Árpád a nagyfejedelem • törzsenként telepedtek le és alakították ki saját törzsi településeiket • hét törzs: Tarján, Jenő, Kér, Keszi, Nyék, Megyer, Kürtgyarmat • hét vezér (Hétmagyar): Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm (Tétény) - törzsfők egy-egy országrész urai voltak • kp-i település a Megyer törzsfő szállása volt a mai Csepel-sziget területén

Társadalom • a törzsi keretek már erősen bomlottak - a társadalom erőteljesen differenciálódott – alapja a vagyon - alapsejt: nagycsalád – több családból állt • csúcsán a fejedelem állt • törzsfők (úr) – uraság, ország (7 vezér – hetedhét ország) • nemzetségfők (bő) – bőség • köznép és a szolganépek (ín) – ínség • rabszolgák – számuk minimális • külön csoportot alkottak a szabad népek – székelyek, besenyő határőrök

Településhálózat • nem volt egységes - téli és nyári szállások - a téli szállások lassan falvakká alakultak - földbe süllyesztett házak (korábban jurták) - a törzsfők és nemzetségfők udvarhelyei – piachelyek is - fejedelmi udvar - különböző mesteremberek (pl. íjászok, patkoló- és fegyverkovácsok, solymárok, tolmácsok, írnokok, prémesek) - gyógyító sámán(ok) – tudtak koponyát lékelni

Életmód • félnomád életmódot - ridegen tartott lovak, juhok, szarvasmarhák, sertések - köles, búza, árpa • mesterségek - prémek (fizetőeszköz) és a bőrök feldolgozása - fonás, szövés, nemezkészítés, varrás • ipar - vasverő műhelyek (vaskohászat, fémművesség) - fazekasműhelyek - szövőházak

keleti luxuscikkek, ló, prém, szarvasmarha, só, ezüst Életmód Rakamazi griffes tarsoly • az azonos foglalkozásúak egy helyre kerültek • a kereskedelem is fejlődésnek indult - Kijev - Bizánc - Prága • ruházat - megőrizte keleties jellegét - a nők is nadrágot hordtak - kaftán, csúcsos bőrsüveg, gomb - tarsoly keleti luxuscikkek, ló, prém, szarvasmarha, só, ezüst

Vallás és művészet • a kereszténység elterjedése előtt sámánizmus (totemizmus) - táltos (sámán) dobot verve - révületbe esett - megküzdött a gonosz szellemekkel - jósolt - egyistenhit – az Ég Ura • Művészet - egységes és fejlett volt - számos perzsa, mohamedán és bizánci elemet vettek át