Az otthoni szakápolás és a rehabilitáció kapcsolata Virágné Kaló Ágnes Terra 95 BT Miskolc

Néhány gondolat a rehabilitációról Az EVSZ 1947-es alapokmányának továbbfejlesztésével az egészségtől eltérő állapotok meghatározására 1980-ban sor került az úgynevezett fogyatékossági folyamat leírására. Megállapítást nyert, hogy a nem maradéktalanul gyógyuló akut megbetegedések és krónikus betegségek esetében a biológiai károsodás mellett emberi funkciózavar (fogyatékosság) és társadalmi kapcsolatzavar (rokkantság) kialakulásának lehetősége is fennáll.

A betegek megfelelő gyógyítása, gondozása és rehabilitációja azáltal nyer igazi értelmet, hogy a kezelt betegek életminősége sok esetben újra elérheti a betegség előtti életminőséget.

FOGYATÉKOSSÁGI folyamat (EVSZ 1980) Egészség Egészségtől eltérő állapotok: Károsodás ( impairment ) Fogyatékosság ( disability ) Rokkantság ( handicap )

Életminőség Vizuális analóg skála legalacsonyabb életminőség teljes fizikai függőség súlyos értelmi károsodás környezetével nincs kontaktusa kórházban van elhelyezve legmagasabb életminőség fizikai és szellemi függetlenség másokkal jól kommunikál képes a legtöbb általa élvezett tevékenységre az élet terheit jól elviseli optimista és reális életszemléletű szubjektív tényezői: önértékelés, motiváció, boldogság, elégedettség objektív meghatározói: fizikai és pszichés környezet, eü. és szoc. szolgáltatások minősége, anyagi biztonság vizsgált személy önértékel szakemberek kontrollja közeli hozzátartozó értékelése

A rehabilitációs team tagjai. Beteg. Szakorvosok. Szakgyógyszerész A rehabilitációs team tagjai Beteg Szakorvosok Szakgyógyszerész Gyógytornászok Logopédus Pszichológus Ápolók Fizikoterápiás szakasszisztensek Ortopaed műszerészek Szociális munkatárs Gyógyfoglalkoztatók Szakasszisztensek Rehabilitációs terapeuta Beteg családtagja, gondozója

A rehabilitáció feladatai a kórházban - az önellátóképesség segítve tanítása - az első károsodás által indukált károsodások - megelőzése: pozicionálás hólyagkondicionálás mobilizálás (helyzetváltoztatás, ágyelhagyás) - mindennapi élettevékenység gyakoroltatása - betegek napirendjének szervezése - kapcsolattartás a beteggel, a team tagokkal, a team tagok között, a beteg és team tagok között, a beteg és családtagjai között, a team tagok és családtagok között, a beteg és lakóhelye között, a beteg és munkahelye között - tréningek felügyelete és segítése - betegek gyógyszerelésének és fizikoterápiás kezelésének szervezése, ellenőrzése - ápolási dokumentáció - betegek személyes problémáinak megoldása - mozgásterápia - logopédia - diétás tanácsadás

Rehabilitáció otthon Klinikai állapotának megfelelő mozgásterápia logopédia betegséggel kapcsolatos ismeretek átadása a betegnek szorongás, depresszió, betegségtudat csökkentése szakápolási feladatok végzése, majd megtanítása (pl.stomaviselő) munkába való visszatérés elősegítése (amennyiben lehetséges) életvitelének további folytatása

Az előzőekben felsorolt tevékenységek közül az otthoni szakápolás keretében végezhetők - mozgásterápia ( 11 tevékenység ) - beszédterápia ( 11 tevékenység ) - testkép változással kapcsolatos szakápolási és életmódbeli betegoktatás (6.,7. tevékenység) pl. stoma viselők, állandó katétert viselők, - betegoktatás (nem finanszírozott)

Egy tanulmány szerint a rehabilitációs osztályokon (együttesen) kezelt betegek aránya - a következőkép oszlott meg:

A Terra 95 BT otthoni szakápolásában a következőképpen oszlanak meg a rehabilitáció adatai:

A tanulmány alapján a rehabilitációs osztályokról eltávozott betegek sorsa:

A Terra 95 BT otthoni szakápolásban kórházból és rendelőből kikerült betegek aránya:

Szerettem volna adatokat kapni arról – hányan részesültek akut osztályról kikerülve – rehabilitációs kezelésben. Valós adatnak – Dr. Cserhalmi Péter Doktori (PhD) értekezését Bp.2004. vettem alapul.

Értekezése során 5064 csípőtáji törött traumás beteget vizsgált Értekezése során 5064 csípőtáji törött traumás beteget vizsgált. Ebből traumatológiai elbocsátáskor

Még mindig erre a (PhD) értékezésre hivatkozva Dr. Cserháti Péter ( PhD) Doktori értekezés Bp. 2004.

Az adatok alapján felmerült bennem, mi történt az otthonukba került – rehabilitációra szoruló betegekkel? Javult volna-e az állapotuk, amennyiben otthoni rehabilitációban részesültek volna?

Kérdőíves felmérés történt a Terra 95 Kérdőíves felmérés történt a Terra 95.BT betegei körében, amely arra irányult, vajon maguk a betegek tudnak-e a rehabilitációról, ismerik-e annak folyamatát, részesültek-e benne, otthonukban igénybe vették-e?

Arra a kérdésre – a betegek szerint mit takar a rehabilitáció fogalma a következő válaszok születtek:

64%-uk kapott, míg 36%-uk nem kapott otthonában rehabilitációt. Arra a kérdésre mire lett volna szüksége:

Arra a kérdésre, kapott-e és milyen rehabilitációs ellátásban részesülhetne: Ezeket a tevékenységeket igénybe venné-e otthoni szakápolás keretén belül, 93 % válaszolt igennel.

Kérdésként merült fel betegségük alatt találkoztak-e már rehabilitációs terapeutával: A válaszadók 68%-a nő volt, 32%-a férfi.

Az otthoni szakápolásban ellátott betegek által használt gyógyászati segédeszközök megoszlása

Összefoglalás Az otthoni szakápolásban a gyógyászati segédeszközt használok körében a 70 és 80 év közöttiek aránya volt a legnagyobb. Adódott ez abból, hogy az otthoni szakápolási szolgáltatást igénybe vevők legnagyobb köre a 66 és 85 év közötti betegek . A fenti megállapítások azt is előrevetítették, hogy a gyógyászati segédeszközök közül a járókeretet és a pelenkát vették a legnagyobb számban igénybe.

Az otthoni szakápolásban 2012 Az otthoni szakápolásban 2012.07-08 hóban ellátott betegek, akiknek állapota nem igényelt gyógyászati segédeszközt

Összefoglalás Az otthoni szakápolás kórházat vált ki vagy rövidít le– ezért nagyobb számban voltak olyan betegek akik nem igényeltek gyógyászati segédeszközt- pl. a 6-os tevékenységi körből– műtéti sebek ellátása , de elgondolkodtatónak tartom azokat a beteg eseteket is ,akik ugyan gyógytorna kezelést kaptak—de nem volt gyógyászati segédeszközük. Visszakövetve - ezek a betegek reumatológiai javaslattal rendelkeztek.

Hogyan tudjuk ezt megoldani? A 2012.07-08 hóban ellátott betegek gyógyászati segédeszköz felosztás szerint 5% mind fekvő beteg volt. Mi lehet az oka? Hogyan tudjuk ezt megoldani?

Összefoglalás Mint a diagramon láthattuk azoknak akiknek szükségük volt – vagy lett volna gyógyászati segédeszközre mindössze csak 5 % nem kapott -- DE mind az 5% - uk otthonában FEKVŐBETEG ! volt. A 2 hónapos próbafelmérésből is egyértelműen kiderült hogy – az a betegkör esett ki ebből az ellátásból,akinek az életminősége javítására, a család ápolásban való részvétel segítésére -- nagy szüksége lett volna .

A kérdőív által tett megállapítások: A betegek a rehabilitációt a gyógyulásuk érdekében folytatott tevékenységként értelmezték. Nagyrészük részesült rehabilitációban, amelyet betegsége megkívánt. A betegek 2/3-a kapott rehabilitációs tevékenységet, mely nagyrészt mozgásterápia volt, de szükség lett volna még betegségükkel kapcsolatos szociális ügyek intézésére és olyan szakemberre, aki segített volna mindennapi élettevékenységük megtervezésében (pl. ergoterapeuta).

A betegek 46%! nem tudta, hogy mit vehet igénybe rehabilitációja során és 29% mondta azt, hogy semmire nincs szüksége. Felmerült a kérdés, ha nincs szüksége semmire, miért veszi el a rehabilitációra váró betegektől a vizitet és a rehabilitációs lehetőséget?

A betegek 93%-a venné igénybe a rehabilitációja során, amennyiben kibővítenék az otthoni szakápolási szolgáltatás munkáját. 64% soha nem hallott az ergoterapeutáról, de szívesen megismerkedne a munkájával.

Az előadás összefoglalásaként a következők fogalmazódtak meg bennem: Az otthoni szakápolási szolgálatok egy részében rehabilitációs tevékenységet végeznek (mozgásterápia, beszédterápia, egyes krónikus sebek kezelése, amputált betegek ellátása) a vizitek – rehabilitációs vizitekkel való kibővítése indokolttá tenné ezt az ellátási formát a szolgáltatók részéről. Elnevezésük kibővülhetne – szakápolási – hospice és rehabilitációs otthoni szakápolási szolgálatokkal.

Indokolttá tenné ezt az is, hogy a beteg otthonában történő ellátás ma a legolcsóbb ellátási forma, valamint egy szervezetben végezhető a tevékenység (centralizálás) és a betegnek csak egy esetmenedzserrel, csak egy szolgáltatóval kell kapcsolatot tartani. Ez mind a szakmai, mind a finanszírozási, mind a minőségi ellátás nyomon követését és ellenőrzését könnyebbé teheti.

A betegeket nyomon követve elmondhatjuk a számítások alapján 2/3- uk (traumatológiai esetek) az otthonába kerül az akut osztályról, ahol még 80% igényelne rehabilitációs ellátást, ebből pl. 15% teljesen járóképtelen, ekkor az otthoni rehabilitációs ellátásuk nem megoldott. Sokan még a klasszikus rehabilitáció lehetőségéről sem tájékozottak. Az otthoni orvosi rehabilitáció ma még gyerekcipőben jár, vagy egyáltalán nem létezik.

Az otthonában rehabilitálatlan beteg az államnak nagy kiadást jelent - szüksége van pl. hosszú időn keresztül inkontinentia termékekre (hólyagkondicionálás hiánya) gyógyászati segédeszközök nagyobb számára ( bot több fajtája, mankó, járókeret) önellátásának hiánya miatt pszichés- és mentális állapota romlik, ezáltal tovább terheli a gyógyszerkasszát. (Ezekre akkor is kell költenie az államnak, ha a beteg az otthonában van.)

Az otthoni szakápolási szolgálatok kapacitási és finanszírozási bővítésével, -- egy ergoterapeuta alkalmazásával egy otthoni gyógyászati segédeszköz diszpécserrel- részben megoldhatóvá tervezhetővé és átláthatóvá tehető ez az ellátás.

Köszönöm a figyelmet!