Általános szociológia Szocializáció Általános szociológia Bernáth Krisztina

Meghatározások az a folyamat, melynek során a biológiai egyedből társadalmi lény alakul ki (érett individuum) az a folyamat, melynek során az egyén internalizálja közvetlen környezete kultúráját az a folyamat, melynek során a tehetetlen csecsemő fokozatosan öntudattal bíró és értelmes személyiséggé válik, aki feltalálja magát abban a kultúrában, amelybe beleszületett. Egymáshoz kapcsolja a nemzedékeket (Turnbull, 1984) Szocializáció

Értelmezések a folyamat lezárul az individualizáció folyamatával: (összes szerepkör önálló életmódhoz+morális egyén: jó-rossz klbs.+tanulás megtanulása, stabil énkép) állandó folyamat: a kultúra internalizációja Szocializáció

A szocializáció folyamata. Két értelmezés Felnőtté válás az ösztönök kielégítésének társadalmilag meghatározott módjának az elsajátítása, az individualizáció befejeződése Folyamatos társadalmi tanulás és alkalmazkodás a változó társadalmi környezethez illetve az életkor függvényében változó társadalmi elvárásokhoz történő igazodás. Szocializáció

Szexuális érettség kialakulása % A biológiai függőség Élőlény Átlagéletkor Ellátás Szexuális érettség kialakulása % Fizikai növekedés Róka 12 2,7 Lemur 20 2,4 15 Csimpánz 35 5,7 31 Ember 75 12,3 23,3 26,6 Szocializáció

A társadalmi ritmusok – életkori szerepe Életút az életkori szerepek egymásutánisága A társadalmi életkor – elvárások és szerepek rendszere. Relatív, koronként, és társadalmi rétegenként társadalmanként változó. A kamasz- fiatalkor mint a társadalomfejlődés során kialakult „új” korszak. Csak a modern társadalmakban lett az életút elkülönülő, hosszabbodó szakasza. Szocializáció

Az integráció folyamta David Lockwood RENDSZERINTEGRÁCIÓ A modern társadalom intézményeibe történő illeszkedési készségek kialakulása Pl. munkamegosztásban elfoglalt hely Tartalmi ismeretek és viszonyulások a modern társadalom intézményeit illetően pl. politikai és jogi kultúra SZOCIÁLIS INTEGRÁCIÓ Személyes hálózatok kialakítása Az individuum kitermelésének és az individualitás, a személyiség érvényesítésének közegei A mikroközösségek, mint érzelmi, gazdasági, esetenként szociális védettséget biztosító hálózatok. Szocializáció

Primér szocializáció család, közvetlen környezet, alapvető emberi jellemzők elsajátítása, önfegyelem, szükségletek ti módon való kielégítése, koordináció, autoritás értelme, normativitás, amoralitás vége, alaptudás: szókészlet, tárgyak kezelése, mennyiségek, hangok kifejezése, nemi identitás Szocializáció

Szekundér szocializáció iskola, kortárscsoport, személytelenebb kapcsolatok, személyiség kialakulása, közösségi alkalmazkodás megtanulása, szerep, státus, pozíció, hierarchia, verseny, közösségi integráció Szocializáció

Analitikus fogalmak Primér Csoportok/Kapcsolatok Szekundér Szerep-komplexitás Komplex, de lazán definiált Egyszerű egydimenziós, viszonylag jól definiált Érdek Van, de nem írható le egyértelműen Egy jól meghatározott érdek Személyiségi implikáció Átfogó Helyzetfüggő előre meghatározott Kommunikáció Átfogó, kontextualizált, kevéssé formalizált Célorientált, formalizált Érzelmi vonzatok Magas jutalmak, szabadság Ellenőrzés, majdnem száraz, minimális kielégülés Tranzitivitás Nem tranzitívek az egyének Bárki helyettesíthető Szocializáció

Primér szocializáció ÖNKORLÁTOZÁS - a szükségleteknek a társadalom által elfogadott/meghatározott formákban történő, mások viselkedéséhez kötött kielégítése. SZEREPEK - alapvetőnek tartott szerepek elsajátítása. ÉRTÉKEK - alapvetőnek tartott morális normák elsajátítása. Szocializáció

Szerepek - Mead Utánzás - a közvetlen környezetben látottaknak mechanikus, fragmentált lemásolása. Szerepjáték - absztrakt szerepek modellálása. Szerepalakítás/szabályozó játék – aktív, adaptatív, személytelen viszonyok kontextusában. Szocializáció

Szerepek- G.H.Mead A kommunikáció, illetve a mások viselkedéséhez viszonyított koordináció (a mások feléje irányuló viselkedésének szabályszerűségei) meghatározó mozzanat az Én-kép kialakulásában A személytelen „általános mások” képzete – az általános értékeket és kulturális szabályok megértése. Szocializáció

Internalizáció: T.PARSONS átvesszük és bensővé tesszük környezetünk Tudását Mintáit Szabályait Szempontjait Szocializáció

A család szocializációs funkciói Partikulárisan létfenntartási, általánosabban gazdasági. Közvetít az egyén és a szűkebb társadalmi környezet között (nyitott/zárt) Érzelmi biztonság Alapvető szerepek elsajátítása. Személyiségi orientáció Szakmai orientáció. Státusközvetítés Szocializáció

A szekundér szocializáció PARSONS „Az egyén felszabadul azon primér kapcsolatok függőségeitől [implicit korlátoktól] amelyek a családon belül alakulnak ki A személyiség markáns körvonalazódásának és stabilizációjának a periódusa, az egyén autonómiájának kialakulása Szocializáció

Az iskola funkciói Funkcionális differenciálódás a család és a munkahely között, a család egyre kevésbé működik mint a gazdasági szféra és az egyén közötti közvetítő közeg. Az iskola mint a szakképzettség megszerzésének a színhelye és társadalmi mobilitásnak fő csatornája (státus és jogosítvány szerzés). A tudomány és a műveltség változó tartalmainak rendszeres, aktualizált és a különböző intézményes szférák igényeihez adaptált közvetítője. Szocializáció

Az iskola funkciói Kompetitív magatartás. Státus-egyenlőtlenség. Formális hierarchia. Koordináció, társadalmi ritmus, időbeosztás. Kritikáját ld. Ivan Illich Rejtett tanterv. Szocializáció

Az oktatási folyamat funkciói A társadalmilag hasznosnak tartott tudás átadása, a változó tartalmú általános műveltség megalapozása. A rendszerintegráció megvalósítása, a modern társadalom alapvetőnek tartott normáinak a közvetítése, azok internalizációja. Szocializáció

A kortárscsoport szerepe Plurális, csökkentett mértékű társadalmi ellenőrzésnek alávetett, többnyire szimmetrikus kapcsolatok. A ritualizáció csökkenése, az önkéntesség megnövekedett súlya. Dinamikus és változó tartalmú szerepkörök és hierarchiák. Alternatív a családtól eltérő értékrendek és viszonyulásmódok összeegyeztetése. Család kortárscsoport konfliktusos viszonya. A nemek közötti kontaktusok tartalmának az átalakulása. Szocializáció

Folyamatos társadalmi tanulás Reszocializáció Agymosás Felnőttoktatás Különböző szerepekre, életkori helyzetekre való szocializáció (anticipatív~) Szocializáció

Felhasznált szakirodalom Somlai Péter. 1997. Szocializáció Budapest: Corvina, pp. 24-30, 66-70, 96-103, 115-123, 154-160. A.R. – 302-303, 306-308, 311-312, 358-359, 361, 377-378, 380-386. A.G. –101-109, 418-421, *408-413 Erikson, E.H. (1968) ‘Az életciklus: az identitás epigenézise’ in Erős F. szerk. (1998) Megismerés, előítélet, identitás Budapest: Új Mandátum kiadó, pp. 311-324. Tomasello, M. (2002) Gondolkodás és kultúra Budapest: Osiris Kiadó, pp. 87-102 Szocializáció

További szakirodalom *Szabóné Kármán Judit: Családi és iskolai szocializáció eltérő vonásai a roma gyermek életében http://www.mave.hu/ *Kiss T. (2000) ’Ifjúsági életszakasz és jövőstratégia az észak erdélyi nagyvárosok középiskolásai körében’ In Veres V (szerk.) Nemzeti vagy nemzedéki integráció? Erdélyi középiskolások átalakulásban Kolozsvár: Limes, Budapest: Új Mandátum, pp. 109-142. *Kohli, M. (1990) ’Társadalmi idő és egyéni idő. Az életút a modern társadalom szerkezetváltozásában’ In Gellériné Lázár M. (szerk.) Időben élni. Történeti szociológiai tanulmányok Budapest: Akadémiai Kiadó, pp. 175-212. *Mead, G.H (1973) ‘Szerep-játék, szabályozó-játék és az általános másik’ in A pszichikum, az én és a társadalom Budapest: Gondolat, pp. 195-209. Szocializáció