Régészet Szerényi Dóra

A régészet fogalma A régészet vagy archeológia tudománya a régi korok kultúráit tanulmányozza különböző tárgyi leletek alapján. A régészet legfontosabb társtudománya a történettudomány, amely a régészek kutatási eredményeit is felhasználja a történelem feltárásához. A régészek leggyakoribb módszere az ásatás, amikor a föld alól tárják fel pontos tervek és rendszerezés alapján a múltbeli épületek vagy sírok maradványait. Ezen kívül víz alatti és barlangi régészeti kutatások is előfordulnak. A régészek a jellegzetes azonosságokat mutató leletegyütteseket földrajzi terület, illetve korszak szerint összekapcsolják, mint a feltételezhetően összetartozó emberi közösségek, törzsek vagy népek hagyatékát. Ezeket az összetartozó leletegyütteseket, illetve a mögöttük álló hajdani kultúrákat nevezik régészeti kultúráknak.

Régészek eszközei Seprű és lapát Mérőszalag Zseblámpa Különféle ecsetek Fényképezőgép Ásó Madzag

A régészek eszközei

A régészet fő területei Ősrégészet (a bronzkor és a vaskor régészete) Egyiptomi régészet (egyiptológia) Klasszikus régészet (görögországi és római régészet) Középkori régészet

Főbb régészeti korszakok Paleolitikum (őskőkor vagy pattintott kőkorszak) – Európában kb. az i. e. 10. évezredig Mezolitikum (átmeneti kőkor) – Európában kb. az i. e. 10. évezred és i. e. 8. évezred között Neolitikum (újkőkor vagy csiszoltkő-korszak) – Európában kb. i. e. 8. évezred – i. e. 5. évezred Rézkor – Európában kb. i. e. 5. évezred – i. e. 3. évezred Bronzkor – Európában kb. i. e. 3. évezred – i. e. 1. évezred Vaskor – Európában az i. e. 1 évezred folyamán Római kor – a Kárpát-medencében 1. század – 5. század Népvándorláskor – 5. század – 9. század

A régészet célja A régészet célja, hogy minél többet tudjunk meg a múltbeli életről és az emberek fejlődéséről Sok kultúrában nem játszott szerepet az írás, így az egyetlen mód a kutatásra a régészet A régészet sokat elárul a technikai fejlődésről is, például hogy az ősemberek ismerték a tüzet, vagy, hogy a középkorban milyen ekét alkalmaztak

A feltárások menete A feltárások kezdetén, mielőtt még megkezdik az ásatást, a régészek műholdas felvételek segítségével meghatározzák, hogy hol érdemes ásni. Egy nagy terület felásása nagyon drága lehet, ezért a kutatók először mintát vesznek kisebb területekből, hogy megállapítsák, hol bukkanhatnak érdekes leletekre. Ha kiválasztották a megfelelő területet, megkezdődik a feltárás. Ma már meg tudják határozni a tárgyak pontos pozícióját a földben, így nem ásnak hiába, és tudnak ügyelni arra is, hogy ne rongálják meg a leleteket. Az ásatás a régészeti kutatások legdrágább része. Ezután a régészek részletesen elemzik a megtalált tárgyakat. Gondosan megtisztítják a leleteket, lefényképezik, és pontosan leírják és összehasonlítják őket az eddig talált leletekkel.

Magyar ásatás

Dolgozó régészek

Légi kutatások

Vízi feltárások