OKJ - 2006. A kompetenciaalapú, moduláris szakképzési szerkezet.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A szakmai vizsga lebonyolításának egyes kérdései a 20/2007. (V
Advertisements

A képzett szakemberekért A HEFOP és programok szinergikus eredményei Budapest május 20.
A felsőoktatási szakképzési programok
FSZOE szakmai nap OKJ –hoz kapcsolódó kérdések.
Az érettségi rendszere
Felnőttképzés az új OKJ rendszerében
A szakképzés-fejlesztés aktualitásai
Szakképzés a moduláris felépítésű Országos Képzési Jegyzék rendszerében Soós László Dobogókő, április 3.
A kompetencia alapú moduláris szakképzés oktatási dokumentumai Tóth Lászlóné 2008.
Készült a leendő vizsgázóknak
Fontosabb fogalmak Képesség :
Az informatikai szakmai vizsgakövetelmények Modláné Görgényi Ildikó főigazgató-helyettes Nemzeti Szakképzési Intézet Budapest, április 5.
A SZERKEZETLAKATOS SZVK ÉRTELMEZÉSE
Aktualitások, változások, újdonságok az agrár-szakképzésben
Elektronikai Technikus
A pedagógiai értékelés „tantárgy” megvalósítása a Mérnöktanár-képzésben a Széchenyi István Egyetemen Dr. Nagy Tamás főiskolai docens május 31.
A kompetencia alapú szakképzés sajátosságai
A SZAKMAI VIZSGA A diaképek az NSZFI munkatársai által készítet tájékoztató anyagok felhasználásával készültek. Budapest, december 8.
Az informatikai és hírközlési szakképzés jelenlegi helyzete és a fejlesztés készültségi foka (OKJ és modul rendszer helyzete, a szakmai alapozás és képzés.
A szakképzés kihívásai az új szakképzési szerkezet tükrében Modláné Görgényi Ildikó főigazgató-helyettes Nemzeti Szakképzési Intézet Budapest, április.
Soós László NGM Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály
Szakmai- és vizsgakövetelmények a vizsgáztatás az új OKJ alapján
Az OKJ bevezetésének, a szakmai vizsgáztatásnak jogszabályi háttere.
SZAKKÉPZŐ ISKOLÁK IGAZGATÓINAK XIV. ORSZÁGOS FÓRUMA OKJ-vizsgák az iskolai rendszerű szakképzésben Halász János április 21.
Soós László SZMM Felnőttképzési és Szakképzési Főosztály
KOMPETENCIA ALAPÚ MODULÁRIS KÉPZÉS
Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
Aktualitások, változások, újdonságok az agrár-szakképzésben Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium VIDÉKFEJLESZTÉSI, KÉPZÉSI ÉS SZAKTANÁCSADÁSI.
Az egészségügyi szakképzés fejlesztésének lehetséges irányai Kiss Mária Balatonfüred, augusztus 25.
A képzett szakemberekért Fejlesztés és szolgáltatás a szakképzésben. Budapest augusztus 27.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szakképzési fejlesztési munkája
A szakképzés tartalmi szabályozása - Moduláris, kompetencialapú szakképzés -
A kompetencia alapú, moduláris szakképzési szerkezet
1 Utazás § turizmus Program Utazás § turizmus Program Siófok december 3.
Szakképzési programok kidolgozása az FSZ szakképesítésekhez
dr. SEDIVINÉ BALASSA ILDIKÓ
Egységes, új szakmastruktúra, piacképes programok Budapest december 6.
Az NSZFI szerepe a szakképzés tartalmának és minőségének fejlesztésében Nagykanizsa január 29.
Soós László SZMM Felnőttképzési és Szakképzési Főosztály
A szakképzés fejlesztés jelenlegi állása
Kompetencia alapú új moduláris képzés
Kompetenciamérés a szakmai vizsgán - mérőeszközök Ujfalvy Andrásné Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet április 27.
Szakképzési dokumentumok
Új elemek a szakképzési dokumentumokban Modláné Görgényi Ildikó főigazgató-helyettes október 5.
NAK, Szakképzési Igazgatóság
OKJ A szakmai vizsgák. Szakmai vizsga I. Fogalmak II. A szakmai vizsga időtartama és keretei III. A szakmai vizsga feladatai, tevékenységei, és.
Reguly Antal Szakképző Iskola és Kollégium
Dr. SEDIVINÉ BALASSA ILDIKÓ SZÁMALK OKTATÁSI ÉS INFORMATIKAI ZRT. KORSZERŰ STRUKTÚRA ÉS TARTALOM, INNOVATÍV MÓDSZEREK A FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉSBEN Szolnok,
Innováció Intézményi fejlesztés Egyenlő hozzáférés
A megújult OKJ és ami ebből következik A kompetenciaalapú, moduláris szakképzési szerkezet Központi programok Szakmai vizsgák.
2015. február KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA
A képzett szakemberekért Hogyan szolgálja a modulrendszerű képzés a gyorsan változó kötött pályás piaci igényeket? Kiszter István osztályvezető június.
Gépgyártástechnológiai technikus
Komplex vizsga Szolnok szeptember 3.. Modulrendszerű vizsgadelegálások száma 2014 Vizsgaelnöki delegálások száma kamarai szakképesítésekben: 4157.
TÁMOP /1-2F Felkészítés szakmai vizsgára informatika területre modulhoz II/14. évfolyam modulvizsga menete, a vizsga.
ÚJ ELEMEK A KÖZPONTI PROGRAMOKBAN Modláné Görgényi Ildikó főigazgató-helyettes május 17.
Szakmai vizsgáztatás Modláné Görgényi Ildikó főigazgató-helyettes március 27.
Tájékoztató fórum Szakiskolai fejlesztési program C komponens iskolái számára KOMPONENS C Miskolc május 5. Nagy Zoltán komponensvezető
Gépgyártástechnológus technikus modulrendszerű képzésének BEMUTATÁSA Gépipari, Közlekedési Szakközép- és Szakiskola Jendrassik György Tagintézmény SZOLNOK.
1 A SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEK JOGSZABÁLYI KÖRNYZETE Laczkovich Jánosné Budapest, március 13.
1 Országos szakképzési tanévnyitó igazgatói értekezlet 2010/2011. tanév A tanév rendje és aktuális feladatai Mihálka Nóra vizsgadokumentációs irodavezető.
Új elemek a szakképzési dokumentumokban (OKJ, SZVK, KP) Stágel Imréné szakértő NSZFI.
OKJ Szakmai- és vizsgakövetelmények. Szakképesítések modularizációja AB C
Alternativitás a szakképzésben Budapest október 14.
AZ ÉRTÉKELÉS RENDSZERE Soproni Szakképzési Centrum Porpáczy Aladár Szakgimnáziuma, Kollégiuma és Általános Művelődési Központja 9431 Fertőd, Joseph Haydn.
NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV
TÁJÉKOZTATÓ A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁRÓL
moduláris szakképzési szerkezet
TÁJÉKOZTATÓ A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁRÓL
TÁJÉKOZTATÓ A FAKULTÁCIÓ VÁLASZTÁSHOZ
Előadás másolata:

OKJ A kompetenciaalapú, moduláris szakképzési szerkezet

A MODERNIZÁCIÓ LÉNYEGE  A munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakképzési tartalmak meghatározása  Moduláris, átjárható és átlátható szakképzési szerkezet kialakítása  A munkaerő alkalmazkodó-képességének és mobilitásának fejlesztése

MEGVALÓSÍTÁS Foglalkozás/munkakörelemzés (480) Validálás (9395 szakértő) Feladatelemzés és kompetenciaprofil- készítés (480) Összehasonlítások –Kompetenciaprofilok egymással –Foglalkozási csoportok jellemzői egymással –Kompetenciaprofilok szakmai követelményekkel Javaslat az új szerkezetű OKJ-re

Szakképesítések modularizációja AB C

Szakképesítések és követelménymodulok 1. A:1 B:2 C:3 123

Szakképesítések és követelménymodulok 2. A:1+4 B:2+4 C:

Szakképesítések és követelménymodulok 3. A:1+4 B:2+4+5 C:

Szakképesítések és követelménymodulok 4. A: B: C:

Kompetencia- profil Tulajdonságprofil Összegző bejegyzések kategóriánként Feladatprofil 1. feladat 2. feladat 3. feladat 4. feladat 5. feladat 6. feladat 7. feladat 8. feladat 9. feladat 10. feladat 11. feladat 12. feladat

Két foglalkozás/munkakör tartalmának átfedése Részleges átfedés

Halmaz – részhalmaz kapcsolat Két foglalkozás/munkakör tartalmának átfedése

3. szakképesítés 4. szakképesítés 1. szakképesítés2. szakképesítés Szakképesítések lehetséges átfedései

Vizsgált szakképesítés2. szakképesítés3. szakképesítés4. szakképesítés Szakképesítés felépítése additív részekből

Szakképesítések követelményeinek felépítése Kiegészítő modulcsoport Alap modulcsoport Egyedi modulcsoport

Példa egy szakképesítés-csoport moduláris felépítésére

szakképesítés csoport Fémipari anyagvizsgáló Géplakatos Szerkezetlakatos Felvonószerelő Építő- és szállítógép szerelő ÉpületlakatosHegesztő 5 csak az alap-modulcsoportban van közös a kiegészítő modul- csoportban is van közös alap-modulcsoportjaik azonosak a kiegészítő modulcsoportban is van közös van legalább egy közös moduljuk

OKJ Javaslat az új szerkezetű OKJ bevezetésére Kompetencia alapú, moduláris szerkezet Jellemzői: Szakképesítések Rész-szakképesítések Elágazások Ráépülések Átjárható, átlátható Rugalmas ugyanakkor stabil

OKJ – 2006.

A szakmai vizsgák

Szakmai vizsga I. Fogalmak II. A szakmai vizsga időtartama és keretei III. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei IV. A szakmai vizsga feladatai, tevékenységei, és értékelési módjai V. A vizsgarészek/tevékenységek alóli felmentés feltételei

Szakmai vizsga Írásbeli vizsgarész Gyakorlati vizsgarész Szóbeli vizsgarész 1. gyakorlati tantárgy A írásbeli tantárgy C írásbeli tantárgy D írásbeli tantárgy 2. gyakorlati tantárgy A szóbeli tantárgy B szóbeli tantárgy E szóbeli tantárgy Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat

Szakmai vizsga 1. vizsgarész 2. vizsga- rész 3. vizsgarész 4. vizsga- rész

2. fealadat1. fealadat 1. követelménymodul 4. követel- mény- modul 3. követelmény- modul 2. követel- mény- modul Gyakorlati vizsgatevékenység Írásbeli vizsgatevékenység Szóbeli vizsgatevékenység Írásbeli vizsga- tevékenység Szóbeli vizsga- tevékenység Gyakorlati vizsgatevékenység Interaktív vizsgatevékenység 1. vizsgarész2. vizsga- rész feladata 4. vizsga- rész feladata 3. vizsgarész 1. feladat 2. feladat3. feladat 1. követelménymodul 4. követel- mény- modul 3. követelmény- modul 2. követel- mény- modul

FOGALMAK 1. Követelménymodul A követelménymodul a szakképesítés szakmai követelményeinek meghatározott része, egyedi szakképesítések esetén annak egésze. A szakképesítés követelménymoduljainak összessége tartalmazza a szakképesítés valamennyi szakmai követelményét. A követelménymodulok egyes szakképesítések szakmai követelményeinek összevetése útján keletkez(het)nek, feladatkompetenciákat és tulajdonságkompetenciákat tartalmaz(hat)nak. Vizsgarész A szakmai vizsga szervezési egysége. Egy, vagy több, sorban következő vizsgafeladatot tartalmaz, és általában egy követelménymodulhoz van hozzárendelve.

FOGALMAK 2. Vizsgafeladat A szakmai vizsga tartalmi és értékelési egysége. A vizsgafeladat megfogalmazása tartalmazza a vizsgate- vékenység(ek) célját és a teljesítés meghatározó körülményeit. A vizsgafeladathoz legalább egy tevékenységet kell hozzárendelni. Követelménymodul vizsgaszakaszon belüli első vizsgafeladatának meghatározott teljesítése lehet feltétele a modul folytatásának. Komplex vizsgafeladat A komplex vizsgafeladat megoldása során a vizsgázó megha- tározó arányban gyakorlati vizsgatevékenységet végez, és te- vékenysége kiegészül egyes meghatározott kompetenciák fel- mérésére szolgáló szóbeli, interaktív, vagy írásbeli vizsgate- vékenységgel. A komplex vizsgafeladatban lehetnek olyan – célszerűen témájukat tekintve a fő feladattal összefüggő – feladatok is, amelyek elvégzése nem feltétele, nem része a fő feladat teljesítésének.

FOGALMAK 3. Vizsgatevékenység Vizsgafeladatban közölt cél eléréséhez szükséges, a vizsgázótól elvárt tevékenység. Egy vizsgafeladaton belül többféle párhuzamos vizsgatevékenység határozható meg. A vizsgatevékenységhez legalább egy értékelést kell hozzárendelni.

FOGALMAK 4. A szakképesítés célja szerinti gyakorlatai vizsgatevékenység A szakképesítés megszerzése révén végezhető munka- tevékenységgel azonos, vagy azt pontosan modellező tevékenység (továbbiakban gyakorlati vizsgatevékeny- ség). A szakképesítés célja szerinti szóbeli vizsgatevékenység A szakképesítés megszerzése révén végezhető munka- tevékenységgel azonos vagy, azt pontosan modellező, vizsgáztató jelenlétében folyó, jellemzően szóbeli infor- mációközléssel járó vizsgatevékenység.

FOGALMAK 5. A szakképesítés célja szerinti interaktív (számítógépes) vizsgatevékenység: A szakképesítés megszerzése révén végezhető munka- tevékenységgel azonos, vagy azt pontosan modellező, a köztes eredményektől is függően előre meghatározottan és automatikusan irányított, általában számítógép használata mellett végzett vizsgatevékenység. A szakképesítés célja szerinti írásbeli vizsgatevékenység A szakképesítés megszerzése révén végezhető munka- tevékenységgel azonos, vagy azt pontosan modellező, a vizsgázó által készített, (kiegészített) papíron vagy elektronikusan rögzített vizsgaproduktumot eredménye- ző vizsgatevékenység.

A szakmai vizsga időtartama és keretei Követelménymodulok és vizsgarészek összerendelése A vizsga időbeli terjedelme, keretei és tagolódása A vizsgarészek jellemzői

Követelménymodulok és vizsgarészek összerendelése Törekedni kell a követelménymodulhoz vizsgarészt rendelni Az utolsó vizsgarész valamennyi követelménymodullal összerendelhető – teljes vizsgabizottság előtt kell lefolytatni

A vizsga időbeli terjedelme, keretei és tagolódása –Vizsgarészek száma 2-9, max. 3 nap –Egymást tevékenységében követő vizsgafeladatokat tartalmaz –Követelménymodulhoz rendelendő –Maximum napi 8 óra –3 egymást követő nap esetén maximum 18 óra

Vizsgarészek jellemzői Központilag meghatározott vizsgafeladatok A követelménymodulban elért eredmények hatása a vizsga egészére (szakképesítés, rész- szakképesítés; minimum-feltétel) A vizsgarészben végzett tevékenység értékelése alapján a vizsga folytathatóságának feltételei (pl. súlyos hiba elkövetése) Az adott vizsgarészben a vizsgatevékenység meghatározása

A szakmai vizsgára bocsátás feltételei Amennyiben az SZVK tartalmazza Szintvizsga Egyéb, a miniszter által meghatározott feltételek

A szakmai vizsga feladatai, tevékenységei, és értékelési módjai Egy vizsgarészen belül egy, vagy időben egymás után elvégzendő több vizsgafeladatot, továbbá vizsga- feladatonként egy, vagy egymással párhuzamos több vizsgatevékenységet kell meghatározni. Ennek alapján legyen elkészíthető a követelménymodul valamennyi – a vizsgán felmérhető – feladat- és tulajdonságkompetenciáját lefedő feladatkészlet. Ezen felül törekedni kell arra, hogy az egyes vizsgázók személyes vizsgatevékenységei lefedjék a szakképesítés legjellemzőbb munkatevékenységeit.

Példa a vizsgaszakaszra Férfi munkáskabát szerkesztése,szabása és összeállítása Tudja a szabásmintát elkészíteni és a meghatározott rajz szerint kiszabni a férfi munkaruhát. Rendelkezésre állnak a szükséges méretek, a műveleti leírás, valamint a feladat elvégzéséhez szükséges eszközök. Műveletek, feladatelemek: –Gallér készítése –Zsebek készítése –Elejeszél készítése –Ujja szakasz –Akasztó –Ujja-alja készítése –Felhajtás A szakképesítés célja szerinti gyakorlati vizsgatevékenység.

Szakmai vizsga összegző értékelése 1. A szakképesítés megszerzéséhez valamennyi követelménymodul esetében el kell érni a modulonként megállapított elégséges szintet. Egy követelménymodul elégséges szint- jének teljesítéséhez el kell érni a modul egészének 50%-át.

Szakmai vizsga összegző értékelése 2. A szakmai vizsga összegzett teljesítménye az egyes modulokhoz tizedes törtként képzett, a modulban elért értéknek és a modul súlyának szorzatai összegeként adódik. Az ennek megfe- lelő százalékérték alapján az osztályzatokat a következőképpen kell megállapítani: elért 50% esetén elégséges (2), elért 60% esetén közepes (3), elért 70% esetén jó (4), elért 80% esetén jeles (5).

Példa: A szakképesítésben X modul aránya 60%, teljesítése 50% Y modulé 40%, teljesítése 80%. Összegzett értékelés: 0,6*0,5 + 0,4*0,8 = 0,30 + 0,32 = 0, 62 ; 62%, Közepes (3) A vizsgázó a szakmai vizsgáról tanúsítványt kap, melyben – akkor is ha valamelyik modul elégtelensége miatt a szakképesítést nem szerzi meg – valamennyi teljesített modulra vonat- kozóan fel kell tüntetni a modul teljesítésének (kerekített) százalékban kifejezett értékét.

A vizsgarészek alóli felmentés feltételei 1. A vizsgázó által a vizsgát megelőzően letett olyan vizsga, amely – a szakképesítés valamely követelménymoduljának teljes egészét magában foglalja, és – szervezési, felügyeleti és egyéb körülményei megfelelnek a szakmai vizsga követelményeinek (állami vizsga). Egy ilyen vizsga lehet egyébként – egy szakképzési folyamatba illeszkedő modulzáró vizsga, – a gyakorlati képzés eredményességét, illetve az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat felmérő szintvizsga, – a szakközépiskolai érettségi vizsga, – a szakiskolai 10. osztály végén letett vizsga.

A vizsgarészek alóli felmentés feltételei 2. Továbbá lehet: Az Szvk-ban meghatározott egyes modulok esetében a vizsgázó által a vizsgát megelőzően letett olyan, az Szvk-ban meghatározott feltételeknek megfelelően lefolytatott és dokumentált vizsga, amely a vizsgatevékenység szezonális jellege, helyszíne, szervezési és más körülményei következtében a szakmai vizsga többi moduljával egy időszakban nem szervezhető meg.

A vizsgarészek alóli felmentés feltételei 3. Valamint lehet: A vizsgázó által, az Szvk-ban meghatározott módon elkészített, dokumentált és aszerint értékelt tárgyi formában megjelenő produktum, pl. vizsgaremek, szakdolgozat stb. A vizsgát megelőzően az Szvk-ban meghatározott időszakban, módon, és annak megfelelően dokumentálva a vizsgázó által elkészített produktumok és elvégzett tevékenységek (pl. elvégzett gyakorlófeladatok gyűjteménye, igazolt és dokumentált munkagyakorlat stb.).

Összefoglalva Az OKJ kompetencia alapú, moduláris szakképzési szerkezet. A kapcsolódó vizsga alkalmas a kompetenciák mérésére és értékelésére, valamint lehetővé teszi a rendszer kimeneti (követelmény oldali) átjárhatóságát.

Modularizált központi programok

CÉLOK A képzési folyamat helyi viszonyoknak megfelelő szervezhetőségének, a tananyag taníthatóságának biztosítása  Az iskolai rendszerű szakképzésben a szakképesítés (és nem a rész-szakképesítés) megszerzése  Az adott szakképesítés szakmai- és vizsgakövetelményében meghatározott valamennyi kompetencia megszerzését biztosítása  A képzés gazdaságosságának biztosítása  A tanítás-tanulás folyamatában a fejlesztési cél és az ajánlott tanulói tevékenységek/tanulói munkaformák összhangjának megteremtése

FOGALMAK  Szakmai tantárgy A szakmai és vizsgakövetelmény teljesítéséhez a szakképesítés központi programjában (tantervében) előírt tantárgy  Szakmai modul A szakképzés olyan önálló tananyagegysége (szakasza), amelynek megkezdéséhez előzetesen meghatározott feltételek szükségesek, és befejezésekor mérhető a teljesítmény A szakmai tantárgyak, illetve tananyagegységek (modulok) tartalmazzák a tananyag elsajátítására rendelkezésre álló időkeretet

A tananyagmodul kialakítása A tananyag felosztásának szempontjai: Az ismerettartalom belső összefüggései (hagyományos tantárgyi logika) Az ismeretek felhasználásának területei (hagyományos tantárgyi koncentráció) A tanítás-tanulási folyamat tárgyi feltételei (pl. laboratóriumi anyagvizsgálatok) Komplex feladatok, projektmunkák Egyéb összefüggések (pl.: szezonalitás)

ALAPELVEK 1.  A követelménymodulokhoz nem rendelünk közvetlenül programmodulokat, azaz tananyagmodulokat  A központi programok esetében eltekintünk a követelménymodulok által igényelt tagolástól  A tananyagmodul a fejlesztési célt és az ajánlott tanulói tevékenységet/tanulói munkaformát tartalmazza  A fejlesztési cél a szakképesítés tulajdonságprofiljából adódik  A tanulói tevékenység/tanulói munkaforma a szakképesítés feladatprofiljából adódik

ALAPELVEK 2.  A tananyagmodulokban megfogalmazott fejlesztési célok összessége lefedi a szakképesítés teljes tulajdonság- profilját  A tanulói tevékenységek/tanulói munkaformák összessége lefedi a szakképesítés célja szerinti vizsgatevékenységek összességét  A tananyagmodulok elméleti vagy gyakorlati modulok lehetnek  Az elméleti és gyakorlati képzési idő arányát a szakmai és vizsgakövetelményben kell megadni

ALAPELVEK 3.  A szakképesítés központi programja tantárgyakból épül fel, a tantárgyak tananyagegységekből állnak  A központi programban szereplő tananyagmodulok hozzárendelhetők a különböző rész-szakképesítésekhez, elágazásokhoz és ráépülésekhez

ALAPELVEK 4.  A központi program időtervében kell megadni, hogy az OKJ-ben meghatározott képzési időn belül mennyi lesz a flexibilis felhasználásra megengedett idő  A követelményekkel összehangolt modulzáró vizsga akkor tehető, ha az elsajátított tananyagmodul tartalma lefedi a követelménymodul tartalmát (Beszámíthatóság)

ALAPELVEK 5.  A szakmai és vizsgakövetelményben kell előírni a gyakorlati képzés eredményességét mérő szintvizsga szervezésének a lehetőségét. A szintvizsgán történik ugyanis az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciák felmérése  A központi programba a képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök minimumát meghatározó eszköz- és felszerelési jegyzéket kell beépíteni

TANULÓI MUNKAFORMÁK A cél a tanuló cselekvő részvétele a tanítási-tanulási folyamatban Elméleti tananyagegység feldolgozása során például:  Írásos szöveg feladattal kísért feldolgozása  Tanári előadás megadott szempontok szerinti jegyzetelése  Mozaik feladat Gyakorlati tananyagegység feldolgozása során például: (A szakképesítés célja szerinti vizsgatevékenység)  Mérések  Laborgyakorlatok  Komplex feladatok, projektmunkák

További feladatok A foglalkozáscsoportok elemzése alapján modulárisan kialakított dokumentumrendszer elkészítése (képzési programmodulok, vizsgakövetelmények; eszközjegyzék) július 31. Pedagógusok, gyakorlati oktatók felkészítése, továbbképzése a moduláris képzési programok bevezetésére december 31.

A modernizáció lényege A szakképzési rendszer modernizációjának legfontosabb eleme a MODULARIZÁCIÓ Szakmai és vizsgakövetelmények Központi programok Tankönyvek, digitális tananyagok HEFOP 3.2.1

Köszönöm a figyelmet NAGY LÁSZLÓ