A munkahelyi balesetek és a foglalkozási megbetegedések ügyvitele A munkabalesetek bejelentése, nyilvántartása és kivizsgálása
A munkabalesetek bejelentése A sérült, ill. a balesetet észlelő személy köteles a balesetet a munkát közvetlenül irányító személynek haladéktalanul jelenteni A munkáltatónak minden bejelentett ill. tudomására jutott balesetről meg kell állapítania, hogy munkabalesetnek tekinthető-e. A súlyos balesetet a munkáltatónak (telefonon, személyesen) azonnal be kell jelentenie a megyei kormányhivatal szakigazgatási szerve munkavédelmi és munkaügyi felügyelőségének.
Munkaügyi szervezet Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség és a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet beolvadásával létrejött a Nemzeti Munkaügyi Hivatal.
Súlyos munkabalesetnek tekinthető ami: A sérült halálát, magzata, vagy újszülöttje halálát, önálló életvezetését gátló maradandó károsodását okozta. Valamely érzékszerv elvesztését, vagy jelentős mértékű károsodását okozta. Életveszélyes sérülést, egészségkárosodást okozott Súlyos csonkulást (kéz,láb elvesztése) Torzulást, bénulást, elmezavart okozott.
A munkabaleset nyilvántartása Baleseti jegyzőkönyv készítésével, melyet legalább 5 évig meg kell őrizni. A baleseti jegyzőkönyv tartalmi elemei: A munkabaleset sorszáma A sérült személyes adatai A sérült munkaköre A sérülés időpontja, helyszíne A sérült ellátására tett intézkedés A sérült folytatta-e a munkát
A munkabaleset nyilvántartása A munkabaleseti nyilvántartást a munkáltató székhelyén vagy a munkáltató nyilvántartást vezető szervezeténél kell vezetni.
A munkabalesetek kivizsgálása során meg kell állapítani: A létesítmények, gépek, berendezések, szerszámok, biztonsági állapotát, a vonatkozó előírások meglétét és azt, hogy a sérült ill. a baleset okozója ismerte-e ezeket. A védőeszközök meglétét, a használatunkra vonatkozó előírások ismeretét és betartását A környezeti tényezők hatását ( világítás, tisztaság stb.) A balesetet kiváltó okokat Hogyan lehetett volna elkerülni a balesetet
A kivizsgálás utáni teendők A munkáltató köteles a kivizsgálás befejezésekor de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldeni a jegyzőkönyvet: A sérültnek, vagy halála esetén a hozzátartozójának A Nemzeti Munkaügyi Hivatal területileg illetékes szervének ha a munkabaleset halált vagy 3 napot meghaladó keresőképtelenséget okozott.
Foglalkozási megbetegedések bejelentése, nyilvántartása és kivizsgálása Foglalkozási megbetegedés a munkavégzés, foglalkozás gyakorlása közben, azzal összefüggésben bekövetkező minden heveny és idült egészségkárosodás.
Foglalkozási megbetegedések bejelentése A bejelentést a Nemzeti Munkaügyi Hivatal területileg illetékes szervének kell megtenni: A diagnózis felállítását követő 24 órán belül Halálos kimenetelű vagy tömeges foglalkozási megbetegedés esetén az elsőként észlelő orvosnak szóban azonnal és írásban 24 órán belül A bejelentés az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell megtenni és a bejelentőlapot zárt borítékban postára kell adni. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal a bejelentést nyilvántartásba veszi és 3 napon belül a bejelentőt értesíti.
Foglalkozási megbetegedések kivizsgálása A kivizsgálást a Nemzeti Munkaügyi Hivatal illetékességgel rendelkező szervei vizsgálják ki. A vizsgálatokba az érdekképviseleti szervek bevonhatók (szakszervezet, üzemi tanács) A vizsgálatok eredményeit jegyzőkönyvben összesítik, melynek célja a tapasztalatok szűrése.
Foglalkozási megbetegedések kivizsgálása A jegyzőkönyv tartalmi elemei: A bejelentés azonosítása A munkavállaló előző munkahelyein előforduló kóroki tényezők A betegséget kiváltó tényezők műszeres vizsgálatának eredményei Valószínűsíthető okok A munkavállaló magatartása hozzájárult-e a megbetegedés kialakulásához A kivizsgálást követő intézkedések A kivizsgálás tapasztalatainak részletezése
A munkáltatók és a munkavállalók kötelezettségei és jogai a munkavédelemmel kapcsolatban
A munkáltató kötelességei és jogai Középfokú végzettségű munkavédelmi szakembert kell foglalkoztatnia a munkaadónak : - heti 1 órában, legfeljebb 9 főt alkalmazó vállalkozás esetén - napi 1 órában, 10-49 főt foglalkoztató vállalkozás esetén
A munkáltató kötelességei A munkavállaló egészséges és biztonságos munkafeltételeit megteremteni A munkavállalókat időben tájékoztatni, utasítani Munkaeszközöket, védőfelszerelést és azok utánpótlását biztosítani Új gépek és berendezések használata előtt ill. évente egyszer munka- és tűzvédelmi oktatásban részesíteni az alkalmazottakat A munka- és foglalkozási megbetegedéseket bejelenteni és nyilvántartani
A munkavállalók kötelezettségei A munkavállaló köteles munkaképes állapotban megjelenni és a legjobb szakmai tudásának megfelelően elvégeznie a rá bízott feladatot Köteles a védőfelszereléseket rendeltetésszerűen használni, a védőruházatot hordani A munkaterületen rendet, tisztaságot tartani Az előírt orvosi vizsgálatokon részt venni A veszélyt jelentő rendellenességeket jelenteni
A munkavállalók jogai Az egészséges és biztonságos munkafeltételekhez Az egészség védelmére és a biztonságos munkavégzésre vonatkozó ismeretek rendelkezésre bocsátására A munkavégzéshez szükséges védőfelszerelésekhez, védőitalhoz, tisztálkodó szerekhez
Egyéni védőeszköz fogalma Minden olyan készülék, berendezés, felszerelés, eszköz, amelynek a rendeltetése, hogy egy személy viselje vagy használja az egészségét, valamint biztonságát fenyegető egy vagy több kockázat elleni védekezés céljából.
Az egyéni védőeszközök kategóriái Az egyéni védőeszközöket jogszabályi keretek között szakember segítségével a munkáltató sorolja be kategóriákba a fennálló kockázatok alapján
I. kategória Azok a védőeszközök amelyeknél a gyártó feltételezheti, hogy kellő időben meg tudja majd állapítani a felhasználó szükséges-e a védőfelszerelés Felületi sérülést okozó mechanikai veszélyek (szúrt seb, horzsolások elleni védelem – kéz- ujj- fejvédők Gyengén agresszív hatású tisztító ill. karbantartó szerek elleni védelem –kesztyű
II. kategória Azok az eszközök tartoznak ide amelyek sem az I. sem a III. kat.-ba sem tartoznak: Védősisakok Arcvédők Szem-, fényvédők Kar-, kézvédők
III. kategória Kiemelt veszélyességű munkafolyamatokban használandó védőeszközök (a szépségiparra ez nem jellemző) Pl: védőeszközök, amelyek erősebb kémiai hatások és ionizáló sugárzás ellen korlátozott védelmet jelentenek Amelyek a villamosság által okozott kockázati tényezők ellen biztosítanak védelmet
Elsősegélynyújtó eszközök A védőeszközök használata mellett is előfordulhatnak balesetek Minden munkahelyen elsősegélydobozt, gyorskötést, 8-10 cm3 orvosi jódot ill. bőrfertőtlenítő szert kell tartani. Már egyetlen foglalkoztatott esetén kötelező a mentőláda 10 fő felett 2 mentőláda kötelező minden további 50 fő felett újabb mentőláda beszerzése kötelező
Mentőláda típusai a MSZ (Magyar Szabvány)szerint I. típ. 30 főig II. típ. 31-50 főig III. típ. 51-100 főig IV. típ. 101-200 főig
Magatartási szabályok a nevelési és oktatási intézményekben
Általános magatartási szabályok az oktatási intézményekben Az intézmény épületét, helyiségeit, berendezéseit csak a rendeltetésének megfelelően szabad használni Tilos az épületben szaladgálni, csúszást okozó anyagot eldobni, szemetelni Pihenni az óraközi szünetekben az erre kijelölt helyiségekben mások zavarása nélkül szabad A tantermekben a terem re ndjétől eltérő tevékenységet folytatni TILOS! A tanulók csak felügyelettel tartózkodhatnak a tanteremben, baleset okozására alkalmas eszközöket csak tanári irányítással kezelhetnek
Elsősegélynyújtás
Égési sérülések Első teendők: Szüntessük meg az égés okát Kezdjük meg az égett testrész hűtését Égési sebek gyógyítására soha ne használjunk krémeket vagy kenőcsöt
Égési sérülések- kisebb égések forrázások A sérülés kis területet érint, bőrpír hólyagosodás jelentkezik Első teendők: Kezdjük meg az égett testrész hűtését Égési sebek gyógyítására soha ne használjunk krémeket vagy kenőcsöt kivéve napozás utáni enyhe leégés esetén: bőrnyugtató krémek használata
Az égési sérülések ellátása A ruhadarabokat óvatosan távolítsuk el az égett testrészről Merítsük az égett testrészt legalább 10 percre hideg vízbe Ha a testrész lehült és a fájdalom enyhült az égett területet fedjük be száraz, puha kötéssel. Ne használjunk vattát vagy rojtosodó kötszert Polcoljuk fel az égett végtagot ha eszméleténél van itassunk a sérülttel kortyokban hideg vizet
Mérgezések Általában 5 év alatti gyermekeknél fordul elő, vagy felnőttek esetében szándékos vagy véletlen gyógyszer túladagolás fordul elő Mérgezés esetén azonnal hívjunk orvost Az orvosi segítség érkezéséig a teendőnk: Ha a mérgezett eszméleténél van hánytassuk Légzésleállás esetén szájból szájba kell lélegeztetni, egyébként stabil oldalfekvő helyzetbe helyezzük
Mérgezés esetén az orvossal közölni kell: Mit vett be a mérgezett Mennyit vett be Mikor vette be Kórházba szállításkor magunkkal kell vinni azt az üveget, poharat amely feltehetően a mérget tartalmazta
Vegyszermérgezés A leggyakoribb mérgezést okozó anyagok: Háztartási tisztítószerek Paraffin Petróleum Polírozó szerek Oldószerek és festékek
Vegyi anyag okozta sérülések – szembe jutott vegyszer A szembe jutott vegyszer erős égető fájdalmat okoz Teendők: a szemet azonnal ki kell mosni (desztillált vízzel vagy szemöblítő folyadékkal végzik a szemre szorítják és a sérült belepislog így kimossa a szemhéj alá került vegyszert. Ezt többször is meg kell ismételni!
Vegyi anyag okozta sérülések – lenyelt vegyszer A lenyelt mérgező anyag egy ideig a gyomorból hánytatással, gyomormosással eltávolítható Kivétel!!!: Erős sav vagy lúg lenyelésekor NE HÁNYTASSUNK MERT A VISSZAFOLYÓ ANYAG ÚJABB SÉRÜLÉST OKOZ A NYELŐCSŐBEN!- ORVOSI SEGÍTSÉG! Eszméletlen sérültnél soha ne próbáljuk meg a hánytatást!
Vérzések
A vérzések fajtái Orrvérzés Súlyos vérzés Vénás vérzés Artériás vérzés Kisebb vágások, horzsolások
Orrvérzés Többnyire kisebb sérülések következménye Magas vérnyomás esetében, vagy sérült érfalú személyeknél is gyakran előfordul Ellátása: Leülni és kissé előrehajolni Nyitott szájjal lélegezni és a beteg fogja be közben az orrát kb. 10 percig Véralvadás után pár óráig ne fújja ki a beteg az orrát Ha 20 perc után sem áll el a vérzés hívjunk orvosi segítséget
Vénás (visszeres) vérzés A vénás vér színe a csökkent oxigéntartalom miatt sötétpiros A vérzés nem lüktető (a vénákon belül a nyomás kisebb) A vénás vérzés csillapítása: A sérültet a hátára fektetem, vérző végtagját a magasba emelem A sebre tiszta textildarabot helyezzünk és gyakoroljunk rá egyenletes nyomást A végtagot nem szabad elkötni, elszorítani Hívjunk mentőt
Artériás vérzés A vér oxigéntartalma nagy ezért a színe élénkpiros A vér az érben lévő nagy nyomás miatt spriccelve távozik a szívműködéssel azonos ritmusban – kivérzést, sokkot, halált okozhat Fontos a vérzés mihamarabbi csillapítása
Artériás (ütőeres) vérzés csillapítása a sérült lefektetése (ha ül, akkor is); a sérült végtag (fej, láb, kéz) felemelése, az artériás nyomópont elnyomása; artériás nyomókötés alkalmazása; ha a kötés átvérzik, akkor újabb nyomókötés alkalmazása (de az előzőt ekkor sem szabad levenni); ha a vérzés eláll, akkor a sérült végtagot a szív feletti magasságban fel kell polcolni, és rögzíteni kell (ne vérezzen át); sokk-fektetés alkalmazása, a létfontosságú szervek vérellátásának biztosítására.
Artériás nyomópontok
Súlyos vérzés Súlyos vérzések: Erőteljes sugárban ömlő(spriccelő vérzés) Több mint 250 ml-es vérveszteség 5 perc után sem szűnő vérzés Sürgős orvosi ellátás szükséges! (mentő, orvos hívása)
Súlyos vérzés ellátása Fektessük le a sérültet és emeljük magasra a vérző végtagot A könnyen eltávolítható idegen testeket (szilánk)távolítsuk el a sebből A sebszéleket egymáshoz közelítve helyezzük el a nyomókötést (ha a sebben mélyen idegen test van ne nyomjuk meg) A sebet szorosan kössük be gézzel vagy valamilyen ruhadarabbal, hogy a sebre állandó nyomás nehezedjen Ha a kötés átüt ne cseréljük ki hanem tegyünk rá újabb kötést!
Kisebb vágások, horzsolások A vérzés kimossa a sebet és magától megszűnik Gyorsabban elállítható ha a sebre tiszta kötszert nyomunk Ha a vérzés megszűnt tisztítsuk meg a seb környékét tiszta vattával, kendővel a sebtől távolodó mozdulatokkal
Szúrt sebek Hegyes szerszámok használata során fordulhat elő A seb elfertőződése fennállhat A kis vérzés nem mossa ki a sebet így teendők: A seb fertőtlenítése Mély seb esetén orvos felkeresése-antibiotikum, tetanusz
Eszméletlenség
Eszméletlenség fogalma Az a személy amely öntudatlan, nem tudjuk felébreszteni, magához téríteni aluszékony, zavart, nem reagál a külvilág ingereire: kérdésekre, felszólításra , fájdalomingerre
Teendők eszméletlenség esetén Állapítsuk meg a beteg lélegzik-e Távolítsuk el a szájüregéből ha van benne idegen anyag Szájból szájba lélegeztetés megkezdése Ha a légzés visszaáll lazítsuk meg a szorosabb ruhadarabjait Tegyük a sérültet stabil oldalfekvésbe
Stabil oldalfekvés
Stabil oldalfekvés lépései A sérült oldalához térdepelünk a dereka magasságában Térdei alá nyúlunk és lábait térdben felhúzzuk A térdeket erősen magunk felé húzzuk, ezáltal megdöntjük a medencét, és a törzsének középső részét A sérült túlsó karját nyújtott helyzetben becsúsztatjuk a kissé megemelkedett medence alá A hozzánk közel eső felkarját vállmagasságban megfogjuk és a térdénél fogva egy erőteljes mozdulattal átbillentjük a sérült törzsét Elrendezzük a sérült fejét és végtagjait Ha fennáll a gerincsérülés veszélye ne alkalmazzuk!
Sokk Fogalma: életveszélyes állapot, amelyet súlyos sérülések, nagy vérveszteség, égés vagy mérgezést előidéző fertőzések okozhatnak. Legfőbb jellemzője a mérhetetlenül alacsony vérnyomás Gyanú áll fenn ha a sérült: Sápadt Hideg verejtékezés tüneteit mutatja Aluszékonyság, zavartság
A sokk kezelése A sokkos beteget fektessük hanyatt Lábait emeljük magasra Szorosabb ruhadarabjait lazítsuk meg Takarjuk be melegen Igyekezzünk megnyugtatni
Áramütés Megelőzése: Száraz,vagy szigetelő anyagú padlón, száraz és szigetelőanyagból készült vagy ilyen talpú cipő viselése Elektromos készüléken kívül ne érintkezzünk mással (fémtárggyal, elektromos berendezésekkel stb.) Készülékeink, munkaeszközeink állapotának folyamatos ellenőrzése Elektromos hálózat karbantartása
Áramütés esetén keletkező sérülések Elsődleges sérülések : gyenge rázás- halálos áramütés Külső és belső égési sérülések
Sérült ellátása áramütés esetén Kapcsoljuk ki az áramot, vagy szakítsuk meg a beteggel való összeköttetést Hívjunk segítséget (akár kiabálással is)Ne érintsük meg a sérültet csak áramot nem vezető eszközzel szabadítsuk ki a sérültet az áramkörből Állapítsuk meg lélegzik-e, ha szükséges, kezdje el az újraélesztést – ha a légzés visszatér tegyük stabil oldalfekvésbe Hívjon orvost, mentőket, ha kell más szerveket is.