Szükséges Eszközök: • kémcsőtartó, 3db kémcső, vegyszeres kanál, cseppentő Anyagok: • tojásfehérje, szilárd konyhasó, tömény sósav, tömény salétromsav,

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
47. kísérlet A reakciósebesség vizsgálata
Advertisements

Moduláris oktatás a 8. évfolyam kémia tantárgyból
A fehérjék.
OXIDOK TESZT.
Orvosi széntabletta adszorpciójának vizsgálata ammóniával
I. kationosztály elemzése
10. Kísérletek acetilénnel 1. Az acetilén előállítása
„A modern természettudományos szemléltetés feltételeinek megteremtése Kisvárdán a Dr. Béres József Laboratórium korszerűsítésével, működtetésével” TÁMOP.
Gázok előállítása és reakciójuk Lugol-oldattal
51. A nitrogén-dioxid dimerizálódásának vizsgálata
14.Aceton, víz és benzin azonosítása
Az ammónia oldat és a sósav – szökőkút kísérlet
4. Az aceton és a formalin megkülönböztetése
Kémiai alapozó labor a 13. H osztály részére 2011/2012
2.ÓRA ISMERKEDÉS A KÉMIÁVAL
Cellulóz Cserés Zoltán 9.c.
Reakciók vizes közegben, vizes oldatokban
1. Kísérletek kén-hidrogénnel
15. Alumínium, magnézium és vas azonosítása
Az etén előállítása.
23. Szappanfőzés.
Reakciótípusok.
Oldáshő.
31. Szappan habzása vízben, savas és lúgos oldatban
33. Tojásfehérje vizsgálata
Sósavoldat meghatározása. Szükséges Eszközök: fecskendő védőszemüveg gumikesztyű Anyagok: fenolftaleines NaOH- oldat (0,1 mol/dm 3 ) ismeretlen koncentrációjú.
40. Kén melegítése.
32. Folyadékok elegyedése, vizsgálata jód oldódásával
Vízkeménység vizsgálata szappanforgáccsal
5. Fenol és ecetsav megkülönböztetése NaHCO 3 -tal.
49. kísérlet Az ecetsav reakciói
30. Brómos víz vizsgálata benzin és hangyasavoldat segítségével
34. Ecetsav és fenol reakciója nátrium-hidroxid-oldattal
37. KI és KBr azonosítása klórgázzal
Magnézium-szulfát- és alumínium-szulfát reakciói
Szilárd AgNO 3, ZnSO 4, kihevített CuSO 4 azonosítása.
7. Primer és szekunder alkohol oxidációja
25. Nátrium-karbonát, kálium-bromid és kalcium-karbonát azonosítása
Citromsav, Nátrium-acetát és szőlőcukor azonosítása
48. kísérlet Sók azonosítása vizes oldatuk kémhatása alapján
19. AgNO3-, Na2CO3- és NaOH- oldat azonosítása
Szükséges Anyagok: rézforgács, 60-65%-os salétromsavoldat,
35. Sósav és NaOH-oldat azonosítása pH-jának becslése alapján
Szükséges Eszközök: gázfejlesztő főzőpoharak fecskendők Anyagok:
Szükséges Eszközök: • 3 kémcső • kémcsőtartó állvány Anyagok: • CaCO3
Acetilén előállítása, égetése, reakciója brómos és kálium-permanganátos vízzel Acetilén előállítása, égetése, reakciója brómos és kálium-permanganátos.
Tk.: oldal + Tk.:19. oldal első két bekezdése
A salétromsav és a nitrátok
Savak és bázisok.
A sósav és a kloridok 8. osztály.
Az oldatok.
Tömény salétromsav és kénsav azonosítása réz segítségével
SAVAK és BÁZISOK A savak olyan vegyületek,amelyek oldásakor hidroxidionok jutnak az oldatba. víz HCl H+(aq) + Cl- (aq) A bázisok olyan vegyületek.
Mi a neve az üvegben levő folyadéknak?
Tagozat, 10. évfolyam, kémia, 16/1
Vizes oldatok kémhatása
Vas-kobalt-nikkel A periódusos rendszer VIII/B csoportja
Oldatkészítés, oldatok, oldódás
Oldatok kémhatása és koncentrációjuk
Összefoglalás.
A hidrogén. 1.Keresd meg a periódusos rendszerben a hidrogént! Hol a helye? Hány protonja, neutronja, elektronja van az atomjainak? Hány elektronhéja.
Kölcsönhatás a molekulák között. 1.Milyen fajta molekulákat ismerünk? 2.Milyen fajta elemekből képződnek molekulák? 3.Mivel jelöljük a molekulákat? 4.Mit.
Ki tud többet kémiából ?. I.AII.AIII.AIV.AV.AVI.AVII.AVIII.A.
Hidrogén-klorid. A hidrogén gáz és klór gáz hő vagy fény hatására robban – klór- durranó gáz. A hidrogén folytatja „égését” a klórgázban. H 2 + Cl 2 =
Az anyagok tulajdonságai és változásai
Készítette: Kothencz Edit
Ki tud többet kémiából?.
A PLA előállítása és lebomlása
Mi a neve az üvegben levő folyadéknak?
Fehérjék.
Előadás másolata:

Tojásfehérje reakciója konyhasóval, tömény sósavval és tömény salétromsavval

Szükséges Eszközök: • kémcsőtartó, 3db kémcső, vegyszeres kanál, cseppentő Anyagok: • tojásfehérje, szilárd konyhasó, tömény sósav, tömény salétromsav, desztillált víz

Kísérlet leírása (I.): Az első kémcsőbe konyhasót tettünk a tojásfehérje mellé, majd kis idő elteltével desztillált vizet öntöttünk rá. (II.): A második kémcsőbe tömény sósavat öntöttünk, majd kis idő elteltével desztillált vizet öntöttünk hozzá. (III.): A harmadik kémcsőbe tömény salétromsavat tettünk, majd kis idő elteltével desztillált vizet öntöttünk hozzá.

Tapasztalat (I.): Kis mennyiség esetén látható változást nem tapasztaltunk; nagyobb mennyiség esetén a fehérje kivált, de vízzel való hígítással újra oldódott. (II.): A kémcső falára kicsapódott a fehérje. (III.): A fehérje kicsapódott, és sárgára színeződött.

Magyarázat (I.): Konyhasónál kis koncentráció esetén látható változás nem történik, tömény oldatban az albumin kicsapódik, de az oldatot meghígítva újra fel lehet oldani. A fehérje molekulák hidrátburkát a hidratálódó ionok elvonják, ezért a fehérjemolekulák konjugálódnak. Víz hozzáadásával a hidrátburok újra kialakul (a változás reverzibilis). (II.): Amikor a tojásfehérjére (protein) savat öntünk, a proteinek szerkezete (a tojásfehérjében albuminnak nevezik) megváltozik, felbomlik (denaturálódik) és kicsapódnak a kémcső falára, a változás irreverzibilis. (III.): A salétromsav hatására nem csak kicsapódik az albumin, hanem meg is sárgul (ún. xanto-protein reakció), a változás irreverzibilis.

Magyarázat