Róma bukása és a középkor kezdete

A Római Birodalom Bukása Róma volt a világon valaha is létezett leghatalmasabb birodalom. Építészete hellenisztikus volt és úthálózata ugyanannyira lenyűgöző, mint a dél-amerikai inkáké.

A Római Birodalom hatalma tetőfokán Kr.e. 117-ben

A római államforma Róma hosszú ideig köztársaság volt, majd császárság. Rómának volt egy szenátusa, amelyben a patríciusok képviselték a népet.

A törvény hatalma Senki sem állt a törvények felett, sem a király, sem a szenátorok, sem a patríciusok. Az írásban rögzített törvényeket mindenki be kellett tartsa.

Három másik példa

A 12 táblás törvények részlet 1. Ha (a panaszos a vádlottat) törvénybe hívja, menjen (a vádlott). Ha nem megy, hívjon tanút (a panaszos), azután ragadja meg (a vádlottat). 2. Ha (a vádlott) kifogásokkal próbálkozik vagy meg akar szökni (más szóval: késedelmeskedik), (a panaszos) vessen rá kezet (fogja el). 3. Ha betegség vagy öregség forog fent gátló körülmény gyanánt (vitium escit), (a panaszos) adjon igásfogatot (a vádlottnak). Ha (a vádlott ezt) nem akarja, (a panaszos) fedett kocsit (arceram) ne készítsen.

A járványok is hozzájárultak a bukáshoz „Felismervén, hogy egy halálos járvány sújtja őket, az emberek gyorsan kiutasították az itáliaiakat a városból. De a járvány maradt és halál pusztított mindenütt. Apák hagyták el beteg fiaikat. Az ügyvédek megtagadták, hogy házhoz menjenek a betegekhez és eljárjanak végakaratuk teljesítésében. Az orvosok is elhagyták a várost, és a szerzetesek a kolostorokban látták el a járványsújtotta lakosságot, amíg ki nem pusztultak ők is. A halottakat az üres házakban hagyták, és nem volt senki, aki keresztény temetésben részesítse őket.”

Bubópestis „Fekete halál” A bubópestis akkor alakul ki, ha a beteget fertőzött bolha csípi meg. Általában az nyirokcsomók jellegzetes elváltozásával, megnagyobbodásával (bubó) jár. Akár tojás nagyságú duzzanatokat, sötétkék, vörhenyes kiütéseket okozhat (innen a fekete halál elnevezés).

Kevés volt a koporsó, a halottak többségét tömegsírokba temették.

Hogyan pusztíthatott a pestis ilyen mértékben Rómában?

Róma bukása Barbár törzsek fenyegették a Római Birodalmat, melyek aztán a mai Franciaország és Németország területén telepedtek le.

Bár a Római Birodalom bukása nem egy éjszaka folyamán történt, sokan mégis innentől számítják a sötét középkor kezdetét.

Az európai történelem legfontosabb korszakai Klasszikus korszak (görög és római kor) Kr.e. 800 – Kr.u. 500 Középkor (lovagok és kastélyok kora) 500 – 1500 Korai újkor (felfedezések és erőskezű uralkodók kora) 1500 – 1789

Lovagok

Kastélyok

Középkori harcmodor

A hajítógépeket a várostromoknál használták.

Veszélyes időszak volt a középkor Az erős görög városállamok, aztán a Római Birodalom, amelyek védelmezték a kereskedelmi útvonalakat, támogatták a tudományos kutatást és fontosnak tartották az egyéni szabadságot, most eltűntek. A Római Birodalmat nemcsak a pestis, hanem az Európából és Ázsiából érkező vándornépek is sújtották.

Dzsingisz kán Mongol harcos

Vikingek

Nem voltak többé nagyvárosok, kereskedelem, iskolák. A külső támadások, járványok, belső lázongások és éhínség hatására a lakosság elmenekült az egykor annyira erős Római Birodalom városaiból. Európában ezentúl feudális földbirtokokon éltek az emberek, olyan önellátó közösségekben, amelyek kastély vagy udvarház környékén jöttek létre, templom(ok), falu vagy falvak és termőföldek szervesen hozzátartoztak.

Feudalizmus (gazdasági-társadalmi rendszer) ontosnak tartották a biztonságot, ezért a középkori emberek kis közösségeket hoztak létre egy hatalmas báró lakóhelye (kastélya) körül. Az emberek többsége feudális birtokon élt, amely kastélyból, templomból, falvakból és persze sok termőföldből állt. Ezek a birtokok egymástól elszigetelten működtek, csak időnként látogatták meg őket házalók, zarándokok vagy a Szentföld felé igyekvő keresztes lovagok.

Feudalizmus (társadalmi-politikai rendszer ) A király tulajdonában volt a föld legnagyobb része; adományozott belőle a leghűségesebb uraknak (senior) vagy csak bérbe adta (pl. a bányákat). A seniorok a lovagoknak (vazallus) adtak a földből, katonai védelemért cserébe. A parasztok a termőföldeken dolgoztak és a seniorok és vazallusaik védelmét élvezték. Munkájukért cserébe élelmet kaptak és fedelet a fejük felé. Minden személynek megvoltak a maga jogai és kötelezettségei.

Lovagiasság - Becsületkódex

Magna Charta 1215-ben keletkezett. Az angol király, Földnélküli János gyengekezű uralkodó volt és a nemesség kényszerítette őt, hogy aláírja. Korlátozta a király jogait. Külön bizottságot neveztek ki azért, hogy betartassa az uralkodóval a kiváltságlevélben foglaltakat.

2 fontos háborúról kell tudnotok. 1066-ban a normannok partra szálltak Angliában és elfoglalták az egész országot.

Normandia Vilmost tekintjük a középkori angol feudális állam megteremtőjének (Domesday Book).

Keresztes-hadjáratok Több háborúra került sor keresztények és muzulmánok között a Közel-Keleten. A keresztes lovagok vissza akarták foglalni a Szentföldet a „hitetlenektől”.

Konstantinápoly földrajzi jelentősége

Keresztes-hadjáratok Keresztény lovagok és „barbár” katonák százai egyesültek a kereszténység nevében, törökországi muzulmánokat és zsidókat támadtak meg és Jeruzsálemet újra keresztény földdé akarták tenni.

Az arab világ viszonylag békés és civilizált volt abban az időben Az arab világ viszonylag békés és civilizált volt abban az időben. A költők és filozófusok ugyanakkora tiszteletnek örvendtek, mint a harcosok. Pontosan kiszámították a Föld és Hold közötti távolságot. Szintén egy arab tudós jött rá, hogy ha szét tudna hasítani egy atommagot, el lehetne pusztítani vele egy Bagdad nagyságú várost. Jeruzsálem egy multikulturális város volt. Zsidók, muzulmánok és keresztények békében éltek egymás mellett. A keresztény zarándokok szabadon járhattak-kelhettek a városban.

A mészárlás akkor kezdődött, amikor a keresztesek Észak-Törökországba érkeztek. Elfoglalták és kifosztották Lycea városát. Csecsemőket vágtak darabokra. Az időseket is mindenféle kínzásnak vetették alá. Sajnos Lycea lakosságának legnagyobb része keresztény volt akkoriban…

A keresztes-hadjáratok hatásai Zsidók és muzulmánok üldözése Gazdasági fellendülés az élénk kereskedelemnek köszönhetően A királyok és pápák hatalma is megerősödött

Az egyház szerepe a középkorban Az egyháznak soha nem volt még akkora hatalma a nyugati világban, mint most. A katolikus egyházat a pápa vezette. A papok és szerzetesek hírdették Isten igéjét a nép számára.

Az egyház szerepe A szerzetesek szellemi vezetők voltak. Kolostorokban éltek, kereskedelemmel és tanítással egyaránt foglalkoztak.

Az egyház szerepe Hosszú éveket töltöttek el Biblia-másolással, abban az időben, amikor még nem fedezték fel a nyomtatást.

Templomok és székesegyházak a középkorban

Az egyház szerepe Abban az időszakban, amikor még nem voltak erőskezű királyok és császárok, az egyház volt az egyetlen olyan intézmény, amely általános tiszteletnek örvendett. A pápáknak nagyobb hatalma volt, mint a királyoknak!

Középkori technológiai újítások Vízimalom Szemüveg Mechanikus óra Nyomtatás Puskapor

Szemüveg Pisában találták fel a 13. században. A 15. század körül már százszámra készítették. Elősegítette a bonyolultabb műszerek elkészítését: kaliber (mérőeszköz) mikrométer kormánykerék precíziós műszerek

Mechanikus óra Templomok vagy városházák tornyain helyezték el ezeket az időmérőeszközöket. Harangszó vagy harangjáték kísérte, ha egészet mutatott az óra. „Éjfélt ütött már az óra. Térjetek hát nyugovóra! Tűzre-vízre vigyázzatok! Le ne égjen a házatok.” Bern, Svájc

Puskapor Kínában találták fel, de ott csak rakéták vagy tűzijték készítésére használták. Lövésre először a muzulmán seregek használták. Franciaországban és a Német-Római Birodalomban már a XIV. században gyártottak lőport.

Összefoglalás A Római Birodalom bukása a külső támadásoknak és a kereskedők által behurcolt járványoknak köszönhető. A középkor akkor kezdődött, amikor a katolikus egyház lett a nyugati világ központja.

A feudalizmus azért jött létre, mert az embereknek védelemre volt szükségük. Ebben a társadalmi rendben minden embernek megvoltak a maga jogai és kötelezettségei. A kultúrák kölcsönhatásba kerültek a háborúkon, keresztes-hadjáratokon, kereskedelmen keresztül. Mindezek hozzájárultak a demokratikus eszmék és új vallási irányzatok terjedéséhez.

Köszönöm a figyelmet.