Várkuti Anna BILINGVIS KOMPETENCIA, KOGNITÍV ELMÉLETEK ÉS A KÉTNYELVŰSÉG HATÁSAI AZ OKTATÁSBAN Kutató Középiskolai Tanárok I. Tudományos Konferenciája, Karcag 2006. október 6-7.

Tartalom Bevezetés A bilingvis kompetencia Kognitív elméletek és a kétnyelvűség hatásai az oktatásban

Bevezetés Hazai magyar-célnyelvű oktatási intézmények száma kitartóan nő az 1980-as évektől -pl. 1996-ig a választék: - a 2004/2005-ös tanévben 407 középiskolában indult nyelvi előképzős osztály (749 csoport, 11.834 diákkal) (folytathatja kéttannyelvűként, ha a követelmények teljesülnek) (Vámos Ágnes,1998, Magyarország tannyelvi atlasza. p.22)

→ de szinte semmit sem tudunk a célnyelven tanulás nyelvi hátteréről! Sok vizsgálat, tanulmány bizonyítja, hogy a két tanítási nyelvű gimnáziumokban megvalósult a kettős pedagógia cél: magas szintű idegennyelvtudás megszerzése felvételin versenyképes tudás a célnyelven tanított tárgyakból is → de szinte semmit sem tudunk a célnyelven tanulás nyelvi hátteréről! Bőséges külföldi tapasztalat, főleg kisebbségi tanulók kétnyelvű oktatásáról, → de nagyon kevés az elit kétnyelvű oktatásról ! A személyes szakmai tapasztalat a célnyelven tanítás során számos pszicholingvisztikailag érdekes kérdést vet fel → empirikus kutatásom témája: „ A kéttannyelvű oktatás hatása a tanulók felszíni és kognitív nyelvi kompetenciájának fejlődésére” – az elméleti háttér feltárása indokolja a bilingvis kompetencia vizsgálatát.

A bilingvis kompetencia Integrált modell a két nyelvi rendszer mentális reprezentációjáról Kéttannyelvű oktatás során a tanulók mindkét nyelv nyelvi rendszerét elsajátítják valamilyen szinten BILINGVIS/BILINGVÁLIS KOMPETENCIA = két nyelvben való felkészültség Forrás: Baker, 2002, 145. old.

Mi a nyelvi kompetencia? Bár a cél a balansz kétnyelvűség (mindkét nyelvet egyformán ismeri az egyén), a kétnyelvű oktatás folyamatában a tanuló két nyelvének nyelvi kompetenciája többnyire nagyon eltérő. A magyar elit kétnyelvű oktatás fő jellemzője: a tanulók magyar anyanyelvi dominanciája mindvégig megmarad. Mi a nyelvi kompetencia? A nyelvi rendszer ismerete (a nyelv belső, mentális reprezentációja) Megnyilvánulása (a valós nyelvhasználat) a nyelvi performancia De a gyakorlatban a beszédpontosság és a beszédfolyamatosság egymást kiegészítő elemei a nyelvtudásnak!

A nyelv kettős funkciója (a kommunikáció és a gondolkodás eszköze) alapján kibővítve a nyelvi kompetencia összetevői: szociolingvisztikai irányban lingvisztikai kompetencia (nyelvi szabályok és szókincs ismerete) kommunikatív kompetencia (az adott beszédhelyzetben elfogadott nyelvi viselkedés ismerete) és mivel szaktárgyak oktatásának tannyelve is: szakmai nyelvi kommunikatív kompetencia pszicholingvisztikai irányban a nyelvhasználat négy formája: beszédértés írott szöveg értése beszéd írás és a gondolkodást lehetővé tevő kognitív elem (belső beszéd) (a kognitív pedagógiában a verbális információ v. második jelrendszer) ● A nyelvoktatás (anya- és idegen nyelvi) célja a négy nyelvhasználati forma fejlesztése ● A kommunikatív nyelvtanítás szerint az idegennyelvtudás megtanítandó elemei: a nyelvtani tudás, a szövegalkotói tudás (pragmatikai, szociolingvisztikai is) és a szövegkohézió létrehozásának tudása

A bilingvis kompetencia különböző dimenziókban tanulmányozandó: FELSZÍNI NYELVI KOMPETENCIA (BICS) sikeres kommunikációt biztosít a hétköznapi életben, amikor a konkrét helyzet kontextusa is segítheti a megértést Mutatói: kiejtés folyékony beszéd alapvető szókincs alapvető nyelvtani ismeretek KOGNITÍV NYELVI KOMPETENCIA (CALP) a nyelvhasználó dekontextualizált, csak verbális elemeket használó helyzetben is képes bonyolult értelmi műveleteket végezni nyelvi eszközökkel Mutatói: bővebb szókincs (elvont fogalmak, szinonímák, analógiák, stb.) bonyolult nyelvtani megoldások ismerete és használata

Kognitív elméletek és a kétnyelvűség hatásai az oktatásban bevándorlók gyermekeinek nyelvtudását vizsgáló hosszas kutatás eredménye → a Cummins-féle küszöbhipotézis - a korai kétnyelvűség lehetséges kognitív hatásai eltérő kétnyelvűségi helyzetekben a két nyelvben való felkészültség függvényében (Forrás: Göncz, 1995, 80. old.)

Eltérő hatású lehet a nyelvismeret mértéke a gyerek további értelmi és pszichológiai fejlődésére a kétnyelvűségi szituáció szerint: FELCSERÉLŐ KÉTNYELVŰSÉGI HELYZETBEN (a környezet az egyik nyelvet és kultúrát előnyben részesíti a másik rovására) → negatív hatás ha az iskolai oktatásban a második nyelv úgy válik tannyelvé, hogy az anyanyelvét sem sajátította el megfelelően a tanuló, a kognitív képességek nem alakulnak ki egyik nyelvben sem → szemilingvizmus HOZZÁADÓ KÉTNYELVŰSÉGI HELYZETBEN (a környezet mindkét nyelvnek a tanulását megfelelően serkenti) → pozitív hatás A bilingvis kompetencia alacsony szintjének túllépése kiiktatja a negatív hatásokat, magas küszöbének az elérése serkenti a kognitív fejlődést A két nyelv elsajátítása során a kognitív adottságok jobban kiteljesedhetnek, mint egynyelvű helyzetben A magyarországi elit kétnyelvű oktatás hozzáadó kétnyelvűségi helyzetet jelent → elvárható a célnyelven való tanulás pozitív hatása a kognitív fejlődésre

A két-küszöb hipotézis „három szintes ház” analógiája A küszöbhipotézis kritikája • nem állapítja meg mi az alsó és a felső nyelvi küszöb • kockázatos mesterséges küszöbszinteket kijelölni, amikor a nyelvtudás folyamatosan változik (Forrás: Baker, 2002, 168.)

a küszöbhipotézis továbbfejlesztése – a fejlődési kölcsönhatás hipotézis - egy második nyelvben elért kompetencia nagymértékben az anyanyelvi kompetencia függvénye - "Ha az első nyelvben a kompetencia alacsony, …és beiktatják a második nyelv intenzív tanulását, ez károsítja az első nyelv további megfelelő fejlődését, ami viszont a másodnyelv fejlődését is korlátozza. Ugyanakkor, ha az első nyelvi kompetencia szintje magas … a másodnyelv intenzív tanulása a leghatékonyabb módja annak, hogy funkcionális kétnyelvűség alakuljon ki, és a nyelvi fejlődést ne érje károsodás." (Göncz, 2004, 39.). A kétnyelvű oktatás gimnáziumi szintje éppen ebbe az optimális kategóriába esik. 14-15 éves korra a tanulók magyar anyanyelvi kompetenciája elég magas szintű, így a célnyelvi kompetencia magas szintű elérésére (intenzív célnyelv és célnyelven tanulással) kedvező a nyelvi háttér.

A felszíni nyelvi kompetencia az első nyelvben általában iskoláskorig kialakul viszonylag gyorsan (2-3 év alatt) kialakulhat egy második nyelvben is. A kognitív nyelvi kompetencia lassabban fejlődik (kb. 12 éves korra), mindvégig szorosan korrelál gondolkodással és az intelligenciával kialakulása egy második nyelvben is éveket (6-7 év) vehet igénybe, miközben a felszíni nyelvi kompetencia már kitűnően funkcionál. → Verbálisan telített iskolai helyzetben az eredményességhez nem elegendő a felszíni kompetencia szint. Ha a tanulók másodnyelvtudása alacsony kognitív kompetencia szintű, alulmaradnak hasonló korú, de anyanyelvükön tanuló társaikhoz képest. több amerikai vizsgálat erre vezette vissza a bevándorlók iskolai lemorzsolódását (Miller, 1984) ezt igazolta Göncz (2006) legújabb vizsgálata magyar anyanyelvű, de szerb iskolába átirányított tanulókkal

A „fejlődési kölcsönhatás” jelenségét magyarázó kognitív modellek és ábrázolásaik kognitív alapkészség (CUP = common underlying proficiency) különböző nyelvi csatornákon szerzett és megfogalmazódott, agyban tárolódó tudás közös a különböző nyelvek számára aki elsajátította egyszer, a következő nyelvek tanulásakor is hasznosíthatja specifikus nyelvi készségek (SUP = separate underlying proficiency), szükségesek a felszíni nyelvi kompetenciákhoz minden nyelvben külön, csak gyakorlással alakíthatóak ki

A „ kétcsúcsú jéghegy " modell - a két nyelv viszonyának és mentális folyamataiknak korai ábrázolása - (Forrás: Skutnabb:Kangas, 1984, 115.old.) A két csúcs a két speciális, egymástól elkülönülő nyelvi rendszer (SUP) A vízfelszín alatt a közös alapkészség (CUP), egy központi operációs rendszer, ahol a kognitív folyamatok mindkét nyelvben lezajlanak

A „léggömb" modell - a nyelvek független felszíni kompetenciáinak (BICS) és a közös alapkészség (CUP) ábrázolása - (a naiv "két nyelv-két léggömb" modell irányába kiterjesztett analógia) A másodnyelvi kognitív kompetencia magasabb szintje az első nyelvben elért függvénye, mert azzal közös verbális gondolkodási képességen alapszik. → a kéttannyelvű oktatás sikeressége szempontjából fontos, hogy csak akkor tanuljanak szaktantárgyakat célnyelven a tanulók, ha már magas szintű anyanyelvi, általános verbális kognitív képességeik vannak! (Forrás: Skutnabb-Kangas, 1984, 115 old.)

A „ modernizált jéghegy " modell az egynyelvi felszíni és kognitív nyelvi kompetenciák kognitív folyamatait, a nyelvi készségeket, és azok egymáshoz való viszonyát szemléltetni (Forrás: Baker, 2002, 170. old.) • A kognitív folyamatok lefelé haladva egyre elvontabb és komplexebb mentális tevékenységeket takarnak • A nyelvi képességek is lefelé haladva válnak bonyolultabbakká

→ segítség a kétnyelvű rendszerekben oktatóknak bár a közös kognitív alapkészség elméletének vannak korlátai a kétféle nyelvi kompetencia teljes szétválasztása is lehetetlen → segítség a kétnyelvű rendszerekben oktatóknak • a nyelvi jellemzők 2 dimenzió mentén → differenciáltabb megkülönböztetése a felszíni és kognitív kompetenciákat igénylő nyelvhasználatoknak (Forrás: Baker, 2002, 176. old)

Köszönöm a figyelmet! Irodalom: -Baker, C. (2002): Foundations of Bilingual Education and Bilingualism. Bilingual Education and Bilingualism 27 series. Clevedon, Buffalo, Toronto, Sydney. -Göncz L. (1995): A tannyelv hatása a tanulók személyiségfejlődésére többnyelvű környezetben. In: Kassai I. (szerk.): Kétnyelvűség és magyar nyelvhasználat, Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézete, pp. 65- 81. -Göncz L. (2004): A vajdasági magyarság kétnyelvűsége. Nyelvpszichológiai vonatkozások, Szabadka., MTT Könyvtár 8, 316 o. -Miller, N. (szerk.) (1985): Bilingualism and Language Disability. San Diego. College-Hill Press, Inc. -Skutnabb-Kangas, T. (1984): Bilingualism or Not. The Education of Minorities. Clevedon, Multilingual Matters 7. 378 o. - Vámos Ágnes (1998): Magyarország tannyelvi atlasza. Budapest. Keraban Kiadó. 584 o. - Várkuti A. (2005): Bilingualism in Hungary through school education. In: Lengyel Zs.- Navracsics J. (szerk): Selected papers of 8th Summer School of Psycholingvistics. Veszprémi Egyetem Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék. CD-kiadvány.