„A tagállamoknak el kell ismerniük az egyenlő, integrált általános-, közép-, és felsőfokú oktatás lehetőségét a fogyatékossággal élő gyerekek, fiatalok és felnőttek számára. Biztosítani kell, hogy a fogyatékossággal élő személyek oktatása az oktatási rendszer szerves részét képezze.” (A fogyatékossággal élő emberek esélyegyenlőségének alapvető szabályai 1995. 6. szabály)

Sajátos nevelési igény Játék a szavakkal? Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló = Testi-, érzékszervi-, értelmi-, beszédfogyatékos, a pszichés fejlődés zavarai miatt a tanulásban tartósan, súlyosan akadályozott (dys, mutizmus, hyperkinetikus v. kóros aktivitászavar) gyermek, tanuló

Az integrált oktatás - nevelés gyökerei Emberi és polgári jogok érvényesítésére irányuló mozgalmak Alternatív pedagógiák megjelenése A fogyatékos gyermekek szüleinek törekvései A gyógypedagógiai különnevelés kritikája Új fogalomhasználat kialakulása A törvényi szabályozás megváltozása

Az orvosi és a pedagógiai (szociális) modell deficitdiagnózis (címkézés) szegregált elhelyezés (homogén csoportok) szakemberek speciális módszerek, eszközök, tanterv a „normál” pedagógia tehermentesítése fejlesztési diagnózis (erősségek,szükségletek) integráció (heterogén csoportok) személyi és tárgyi feltételek többségi tanterv, differenciálás a gyermek része a társadalomnak

A hazai hagyományok szelektív iskolarendszer teljesítménycentrizmus a frontális oktatás túlsúlya differenciált pedagógusképzés eltérő tantervek kiterjedt és differenciált speciális iskolarendszer fejlett diagnosztika (deficitorientált) intézményes nevelés túlértékelése

Esélyteremtő változások az oktatás - nevelés állami monopóliumának megszűnése plurális oktatási rendszer kialakulása alternatív pedagógiák térhódítása gyermekszám csökkenése szülői jogok érvényesíthetősége törvényben rögzített alapvető jogok és könnyítések

A hazai integrált oktatás története első kísérletek a 70-es években spontán integráció feltárása integrációs modellek kidolgozása 1993-as Közoktatási törvény spontán integráció felszámolása feltételek biztosítása közép- és felsőfokú képzés csak integrált formában (Felsőoktatási törvény módosítása) szakképzés – adaptált képzési programok terapeuta-képzés

Az együttnevelés „többlete” „normális” magatartásminták közvetítése reális énkép, önértékelés húzóerő, megfelelés magasabb követelményeknek diákotthoni elhelyezés elkerülése társadalmi beilleszkedés megkönnyítése tolerancia, segítőkészség hatékonyabb pedagógia

Az integráció típusai spontán integráció lokális integráció szociális integráció funkcionális integráció (részleges, teljes) fordított integráció

Az integrált oktatás-neveléshez szükséges feltételek sérülés súlyossága sérülés fajtája életkor személyiség intellektus korai felismerés segédeszköz ellátás korai fejlesztés gyógypedagógiai segítségnyújtás intézmény, pedagógus hozzáállása létszám/összetétel szülői támogatás tanterem adottságai szemléltető eszközök szakkörök

Integráció - Inklúzió az intézmény nem változtat stílusán (módszer, óraszervezés) átlagnál jobb gyerekek a pedagógus nem vállal felelősséget gyógypedagógiai foglalkozás külön nyitott iskola (differenciálás, kooperatív tanulás) minden gyermek a siker elsősorban a pedagóguson múlik segítségnyújtás a pedagógusnak és a gyermeknek

Az integrált oktatás - neveléshez szükséges kompetenciák pedagógiai Egyénre szabott oktatás (tervezés, szervezés, módszerek, értékelés) Sajátos nevelési igény kielégítése Együttműködés gyógypedagógiai Segítségnyújtás a pedagógusnak (előké-szítés,tervezés,szervezés, módszerek,segédeszközökértékelés) Segítségnyújtás a gyermeknek (sérülés-specifikus, osztálytermen belül és kívül) Együttműködés (más szakemberek bevonása)

A gyógypedagógus feladatai Intézményválasztás Folyamatos kapcsolattartás a fogadó pedagógussal A nevelőtestület informálása Egyéni fejlesztési terv készítése Korrepetálás megszervezése Terápiás tevékenység Más szakemberek bevonása Kapcsolattartás a szülőkkel A gyermek fejődésének értékelése Intézményváltás

Az integrált oktatás – nevelés Magyarországon (2002/2003. tanév OM) Összes fogyatékos gyermek, tanuló: 64.199 fő Integrált oktatás – nevelésben részesülőként jelzett: 18.165 fő (28.3%) Ebből testi, érzékszervi fogyatékos: 1480 fő (az érintettek 47.6%-a)

Az integrált oktatás – nevelés Magyarországon 2002/2003. 2004/2005 Az integrált oktatás – nevelés Magyarországon 2002/2003. 2004/2005. tanév Összes fogyatékos gyermek, tanuló 64.199 fő 56.922 fő Integrált oktatás – nevelésben részesülőként jelzett 18.165 fő (28.3%) 24.067 fő (42.3%) (forrás OM)

Törvényi háttér 1993. évi LXXIX törvény a közoktatásról 1998. évi Esélyegyenlőségi törvény 29/2002. OM rendelet A fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak folytatásához szükséges esélyegyenlőséget biztosító feltételekről 2003. évi OM közlemény a hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képességkibontakoztató fejlesztéséről

A tankötelezettség teljesítése kezdete legkorábban a betöltött hatodik, legkésőbb a betöltött nyolcadik életévben sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható a huszadik életévig  szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye alapján

A Ktv. integrációt támogató rendelkezései megemelt normatív támogatás az SNI tanuló a létszámba 2 ill. 3 főnek számítható gyógypedagógus habilitációs/rehabilitációs foglalkozások nem kötelező tanórai foglalkozások felmentés számonkérés, vizsgáztatás módosítása egyéni továbbhaladás (4.o.)

Integrációban résztvevő intézmények Óvodai program  Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve Helyi tanterv  Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve Alapító okirat Az intézménynek rendelkeznie kell a sajátos nevelési igényű tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátásához szükséges feltételekkel

Felzárkóztató oktatás a tanuló nem fejezte be az általános iskola nyolcadik évfolyamát elmúlt tizenhat éves nappali rendszerű tíz hónap, aki a hetedik évfolyamot-, húsz hónap, aki a hatodik évfolyamot sikeresen befejezte emelt normatíva, két főnek számít alapfokú iskolai végzettséget tanúsít

Pedagógiai szakszolgálat  fejlesztő felkészítés. Az első - harmadik évfolyamon, illetve a negyedik évfolyamon félévkor szöveges minősítés (kiváló, jó, megfelelő, felzárkóztatásra szorul). Az első - harmadik évfolyamon évfolyamismétlés csak igazolt, igazolatlan hiányzás miatt.

A jegyző elrendelheti a gyermek nevelési tanácsadáson, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság vizsgálatán való megjelenését. Integrációs felkészítés (a többi gyermekkel azonos csoportban, arányok) Integrációs oktatásban résztvevő iskolában fejlesztő pedagógus, gyógypedagógiai asszisztens alkalmazása.

Jelen helyzet - hangsúlyos feladatok széleskörű integráció komplexebb szükségletek a gyógypedagógiai szaktudás megosztása (team-tanítás, osztálytermen belüli segítségnyújtás) „manager” tevékenység hangsúlya (előkészítés,tervezés,szervezés, értékelés, kapcsolattartás) terápiás tevékenység (team-munka)

„Az egyenlőségeszmény fényében felismerhetővé vált, hogy a fogyatékos emberek számára nem lehet különpályás társadalmi beilleszkedési utat kialakítani. A fogyatékos emberek társadalmi beilleszkedéséhez a társadalomnak olyan intézményeket kell létrehoznia és olyan magatartásformákat kell kialakítania, amelyek nem tesznek különbséget a fogyatékos és nem fogyatékos ember között.” (Illyés Sándor)

Kötelező irodalom Csányi Yvonne: A speciális nevelési szükségletű gyermekek és fiatalok integrált nevelése – oktatása (in: Illyés S. szerk.: Gyógypedagógiai alapismeretek Bp. 2001. 379 – 407. old.) Nagy Gyöngyi Mária: Közoktatási intézmények és szolgáltatások a fogyatékos gyermekek számára (in: Illyés S. szerk.: Gyógypedagógiai alapismeretek Bp. 2001. 359 – 376. old.) Perlusz Andrea (szerk.): Fogyatékos gyermekek integrált nevelése hazai kísérletek tükrében BGGYTF 1995.