Humán erőforrások értékelése

Miért fontos a „humán tőke” vizsgálata? –Gazdasági növekedés hiányzó tényezője Munka, tőke,föld –Hagyományosan a tőkeállományt tekintik a gazdasági növekedés „motorjának” –DE: a fizikai tőkeállomány/jövedelem arány idővel folyamatosan csökken

–A fejlődő országoknak nyújtott technológiai segélyek miért alacsony hatékonyságúak? –Miért növekszik folyamatosan a reálbér? Hogyan lehet jól „megélni” fizikai tőketulajdon nélkül is? –Miért különbözik az egyes emberek munkajövedelme? –Mi indítja az embereket elvándorlásra?

Mi is a humán tőke? Emberi tőke: az emberben testesül meg, és tőke, mert jövőbeli szükséglet- kielégítés vagy kereset, vagy mindkettő forrása. –Nem elidegeníthető –A jövőbeli termelésben és fogyasztásban is hatása van.

Kutatási fejlesztési tevékenység eredménye: –Új szakképzettség, emberi tőke –Új eszköz, nem emberi tőke Beruházás: –Technikai feltételek és a munkaerő szerzett képességeinek növelése

Beruházási tevékenység osztályozása az emberi tőke szempontjából: –Szervezett kutatás –Szervezetlen kutatás –Szervezett törekvés az új információk tőkévé alakítására –Szervezetlen törekvés –Információterjesztés

Humán tőke értékelése Életkereseti görbe –A kereslet csökkenő mértékben nő egy maximumpontig –A magasabban képzettek görbéje meredekebb, és később éri el maximumát idő kereset

Humán tőke értékelése Tőketényezők értékelése –Megtérülési ráta Társadalmi és egyéni megtérülési ráta számítható Egyéni megtérülési ráta az egyéni ráfordítások és egyéni hozamokból számítható Egyéni ráfordítások: –Termelő fogyasztás –Ráfordítás közvetlen költségei –Elmaradt jövedelem – alternatív költség

Humán tőke értékelése Társadalmi megtérülési ráta: –Eltérhet az egyénitől, ha a humán tőke képzésének költségeit teljes egészében nem az egyénnek kell állnia –Ha az állam is részt vállal a képzési költségekből, akkor általában alacsonyabb

Humán tőke beruházás kategóriái: 1.Alapfokú oktatás 2.Magasabb fokú oktatás 3.Munka közbeni képzés 4.Migráció 5.Egészségügy 6.Gazdasági tájékoztatás

1. Alapfokú oktatás Az alapfokú oktatás megtérülési rátája a fejlett országokban nagyon alacsony, a kötelező iskoláztatás miatt nem is mérhető Az iskolakötelezettség általában követi a tényleges társadalmi iskoláztatási igényt. Fejlődő országokban az alapfokú oktatás megtérülési rátája pozitív.

2. Magasabb fokú oktatás A felsőoktatás motivációi: –Folyó fogyasztás –Tartós fogyasztás –Humán tőke beruházás

2. Magasabb fokú oktatás A fejlett országokban a felsőfokú oktatás megtérülési rátája a fizikai tőke megtérülési rátájával egyezik meg. a fejlődő országokban a ráta pozitív Az egy főre jutó jövedelem növekedésével csökken a felsőfokú oktatás egyéni és társadalmi megtérülési rátája is ennek oka a csökkenő hozadék

2. Magasabb fokú oktatás A kilencvenes években viszont a középiskolai oktatás társadalmi megtérülési rátája volt a legmagasabb ben a főiskolai képzés egyéni megtérülési rátája 15,7%, társadalmi megtérülési rátája 12% volt. Az egyetemi képzés egyéni megtérülési rátája 21,96%, társadalmi megtérülési rátája 14,95%.

3. Munka közbeni képzés A képzés lehet általános vagy specifikus Az egyén munkavégző képességét a képzés –A képzés időtartama alatt csökkenti –Utána növeli Munka közbeni képzés alapösszefüggése:

3. Munka közbeni képzés Az általános képzés esetében a munkavállaló bárhol hasznosíthatja a megszerzett tudást Ekkor a vállalat racionális döntése, ha a képzés költségét a munkavállaló fizeti meg, mert ekkor a tökéletes verseny feltevése miatt az adott időszaki határtermék és reálbér megegyezik.

Munka közbeni képzés Általános képzés esetében tehát

Munka közben képzés Specifikus képzés esetében a munkavállaló a képzést csak a munkaadónál tudja hasznosítani, ugyanakkor a munkaadó sem tudja a munkavállalót helyettesíteni. Ekkor azonban a munkavállalónak és a munkaadónak is van alkuereje, aminek tárgya a termelékenységnövekedés.

Munka közbeni képzés Ekkor a képzésre a következő összefüggésnek kell fennállnia: Ebben az összefüggésben az „a” paraméter mutatja meg annak az arányát, hogy a termelékenységnövekedésnek mekkora a vállalatnál maradó haszna.

Munka közbeni képzés Így a munkabér a következők szerint alakul: Vagyis minél kisebb az „a” paraméter értéke, annál nagyobb lesz a munkavállalók részesedése a bérnövekedésből.

4. Migráció A régiók, országok között az eltérő fejlettség miatt eltérő reálbérszintek alakulhatnak ki. Így a migráció a magasabb munkabérek irányában azért jelent humán tőke beruházást, mert így javul a tőke megtérülése

4. Migráció Migrációt befolyásoló tényezők: –Életkor –Iskolai végzettség –Családi állapot –Bér és relatív árak viszonya Amennyiben javítja a tőke megtérülését, akár az államnak is elő kell segítenie a migrációs folyamatokat.

5. Egészségügy A különböző egészségügyi állapotú csoportok eltérő keresetekkel rendelkeznek A rossz egészségügyi állapotú csoportok társadalmi támogatása hatékonytalan egészségügyi és szociális rendszer állandósíthat

6. Gazdasági tájékoztatás A munkahelykeresés és információ szerzés is az emberi tőke beruházás körébe tartozik Az optimális információs szint meghatározható.

Egyéb humán tőkét befolyásoló beruházások Táplálkozás Motiváció Érzelmi egészség

A humán tőke képzésének extern hatásai Externália: külső hatás, egy piaci tranzakció a résztvevőkön kívül egyéb szereplőkre is hat. Ekkor a piac által biztosított mennyiség eltér a társadalmilag kívánatostól Ha a pozitív hatások erősebbek, állami támogatással, negatív hatás esetén adóztatással érhető el a kívánt mennyiség A társadalmilag kívánatos mennyiség nehezen meghatározható.

A humán tőke képzésének extern hatásai A felsőoktatásban való részvételnek általában pozitív extern hatásai vannak: –Demokratikus intézmények hatékonysága –Technikai haladáshoz való alkalmazkodás –Önkéntes közszolgáltatás –Tőkepiac működésének hatékonysága –Állam szociális szerepvállalásának szükségessége

A humán tőke képzésének extern hatásai A felsőoktatásban való részvétel a bűnözés szintjét és fajtáit befolyásolja: –A bűnözés általában csökken –Bizonyos típusú bűncselekmények valószínűsége nő

Oktatáspolitikai kérdések A humán tőke megtérülési rátájának meghatározása csak a különböző humán tőke képzési lehetőségek rangsorolására használható, segítségével konkrét humán tőke igény nem számítható ki.

Oktatáspolitikai kérdések Konkrét keretszámok meghatározására alkalmazható a munkaerő-szükségleten alapuló oktatástervezés Leontief-modell alapján meghatározható, hogy bizonyos kibocsátási szintek jövőbeli meghatározásához mekkora munkaerő kínálat szükséges Feltételezi, hogy a munka-típusok nem helyettesíthetik egymást

Oktatáspolitikai kérdések Problémák: –Nem számol a Mobilitással Munkanélküli és inaktív munkavállalók piacra lépésével Képzési költséggel és munkabérek különbségével –A módszertani problémák miatt hosszú távú előrejelzésre kevésbé alkalmas

Oktatáspolitikai kérdések Szükséges lehet a migráció elősegítése Társadalmi a befektetés, de a hozamot leginkább az egyén realizálja A fejlődő országokban humán tőke beruházás szükséges

Oktatáspolitikai kérdések Humán tőke képes az értékcsökkenésre, ezt azonban az adózás során nem lehet érvényesíteni A munkanélküliség csökkenti a humán tőkét A tőkepiac tökéletlensége torzítja a humán tőke beruházások hatékony szintjét

Ajánlott irodalom: –Varga Júlia: Oktatás-gazdaságtan Közgazdasági Szemle Alapítvány Budapest –Theodore W. Schultz: Beruházás az emberi tőkébe Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Budapest –Gary S. Becker: Human Capital, A theoretical and Empirical Analysis, with Special Reference to Education, National Bureau of Economic Research New York, Columbia University Press, New York and London, 1964.

Köszönöm a figyelmet!