Műszaki fejlesztés a mezőgazdaságban (A termelőeszközök mennyiségi és minőségi fejlesztése) Hatása: magával viszi a termelés (szak) területi technológiai szervezeti vezetési és irányítási közgazdasági súlyának változását.

Célja: az élőmunka technikai felszereltségének javítása, a termelékenység fokozása a hozamok növelése a választék bővítése a minőség javítása A harmonikus, összehangolt fejlesztés hiányának problémája

Sajátos vonások a mezőgazdaság műszaki fejlesztésében A termelés természeti környezetben folyik Speciális munkatárgy és munkaeszköz a föld A felhasznált holtmunka ipari és mezőgazdasági eredete Az összes ráfordításon belül nő a holtmunka tömege A holtmunka nemcsak élőmunkát vált ki

Csökkenti az újratermeléshez szükséges földterület méretét A mezőgazdaság termelőeszközeinek egy csoportja biológiai rendszer Egyre nagyobb tömegű termék jelenik meg Élőszervezetek tárolását, tartósítását kell biztosítani

Műszaki fejlesztés elemcsoportjai Gépesítés, energiagazdálkodás, építés Kemizálás - műanyagok Élőszervezeteken végzett genetikai munka - biológiai alapok

A gépesítésről A termelésfejlesztés gerince, kimagasló termelékenységjavító szerepe Indokai: korszerű termelési technológiák megvalósítása termékek minőségének javítása időbeni munkavégzés (munkacsúcsok!) veszteségmentes betakarítás nagytömegű szállítások

Az egyes időszakok preferált célkitűzései Gépek - géprendszerek Erőgépek - munkagépek Traktor - tehergépkocsi

A gépállományról 1992 2001 Traktorállomány összesen (ezer db) 91,9 113   1992 2001 Traktorállomány összesen (ezer db) 91,9 113 1 traktorra jutó mg-i terület (ha) 68 55 1 traktorok átlagos motorkapacitása (kw) 47 52 egyéni gazdaságokban 45 társas gazdaságokban 74 Átlagéletkor (év) 15,3 Kombájn (ezer db) 10,4 12,1 1 kombájnra jutó terület (ha) 290 250 13,6 Tehrgépkocsi (ezer db) 41,3 22 20

Traktorok és kombájnok állománya nemzetközi összehasonlításban Tagországok Traktorok az ezred fordulón Kombájnok az ezred fordulón ezer db 100 ha mg-i területre 100 ha gabonaterületre Németország 1072,2 6,3 135,8 1,9 Görögország 241 4,6 6,1 0,5 Spanyolország 841,9 2,9 49,7 0,8 Hollandia 155 8,8 5,6 2,7 Ausztria 325,4 10,3 24 Egyesült Királyság 500 3,2 47 1,4 EU- 15 6835,8 5,1 595,2 1,6 Magyarország   2,1 11,2 0,3

Megnövekedett igények Energiafelhasználás Megnövekedett igények nyersanyagtermelőtől a fogyasztóig Hálózat kiépítés - telephely létesítés Alternatív energiák, a Nap energiája

Építés Korábbi kiemelt szerep ( ‘70-es, ‘80-s évek ) és máig tartó hatása, ( állattartás épületei) Megváltozott szerepe a beruházásokban Állami támogatások csökkentése Rekonstrukciók preferálása Építéstechnológiai változások ( könnyű- szerkezetes, helyszíni szerelés ) Tárolókapacitások hiánya

Kemizálás 1970-től technológiai forradalmat jelentett a mezőgazdaságban A műtrágyázásról a felhasználás idő- és térbeli összevetése

Egy hektár szántó-, kert-, gyümölcs- és szőlőterület, kg   Nitrogén Foszfor Kálium Összes 1997 41 8 57 1999 52 9 69 2001 12 13 82

Kemizálás 1970-től technológiai forradalmat jelentett a mezőgazdaságban A műtrágyázásról a felhasználás idő- és térbeli összevetése A növényvédőszerek veszteségmérséklés, megelőzés, előrejelzés káros mellékhatások, környezetvédelem Állategészségügyi szerep takarmánykiegészítők, kórmegelőzés biokémiai aktivitású szerek Műanyagok - új technológiák

A biológia szerepe a műszaki fejlesztésben a termőképesség növelése fajtatulajdonságok minőségfejlesztés a GMO konfliktus

A hatékonyságról A cselekvés nem mérhető következménye: hatás ( köznapi értelmezés ) mérhető, számszerűsíthető következménye: hatékonyság Gazdasági cselekvés = gazdasági hatékonyság Hatékony az a gazdasági cselekvés amely a kitüzött cél tekintetében eredményes volt !

t Mi a cél ? = nettó termelési érték = hozzáadott érték = jövedelem = hozamok = bruttó termelési érték = nettó termelési érték = hozzáadott érték = jövedelem = nyereség Mi a cél ? t

A gazdasági cselekvés alapja, forrásai m= e = f = élőmunka felhasználás eszközök használata termőföld használat

Komplex hatékonysági összefüggés m + eá+f + f

Parciális hatékonyság vizsgálat m + eá+f + f

Parciális hatékonyság 1. Munkatermelékenység Fogalma: egységnyi munkaidő alatt előállított termékmennyiség, terme- lési érték. Reciproka : m egységnyi termék előállításához szükséges munkamennyiség t m t

Mutatói : Naturális számlálóban és nevezőben is naturális mérőszámok Értékbeni számlálóban és nevezőben is értékbeni számadatok Vegyes a fentiek kombinációjával kialakított mutatók

A munkatermelékenység alakulását befolyásoló főtényezők az élőmunka technikai felszereltsége a munkaszervezés az anyagi érdekeltség

Parciális hatékonyság 2. Eszközhatékonyság Fogalma, reciproka: az eszközigényesség Mutatói: - naturális korlátozottsága hiányzik a közös ráfordítási egység, a termékek sem homogének - értékbeli a közös nevezőre hozás módszere - vegyes

A hatékonyság összehasonlításban kap értelmet Σ PoQo Σ poeo Σ PoQ1 Σ poe1 : He = P= termék ára Q= termelt mennyiség p= termelő eszköz ára e= termelő eszköz mennyisége

Parciális hatékonyság 3. Területi termelékenység f Fogalma, Mutatói A rendszerváltás előtti sajátos helyzet

A területi termelékenység alakulása 1989 1995 2001 Mezőgazdasági terület (ezter ha) 6484 6180 5854 Bruttó termelési érték 1991 évi összehasonlító árakon (Md Ft) 493,2 343 336,8 Egy hektár mezőgazdasági területre jutó bruttó termelési érték ( Ft/ha) 76064 55502 57527