Változások a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjában Budapest, Váci Mihály Kollégium április 29. KollOKA-XIII.

A bevezetés következményei Kapcsolódás a közoktatás tartalmi szabályozásához. (Előzmények: Békásmegyeri NAT Konferencia, a Kollégiumi Szövetség Alapprogram dokumentuma és konferenciája, szakmapolitikai tárgyalások.) Igazodási pont („közös nyelv”). Fejlesztési lehetőség, kényszer. Továbbképzések. Továbbmutató tartalmak, megközelítések. (Közösség, nevelés, kompetencia.)

A változtatás okai 1.Tapasztalatok az alkalmazás során: Szélsőségesen eltérő intézményi adottságok (épület, anyagiak, diákösszetétel stb.). Különböző szakmai hagyományok. A korlátozás érzete. 2.A NAT megújítása (202/2007. (VII. 31.) Korm. rendelet, EU-s kulcskompetenciák, a kollégium megjelenése.) 3.Innovációs kihívások (Arany János Programok,SNI…) 4.Szakmai kritikák.

Fontosabb változások a NAT-ban Kompetencia: ismeret+képesség+attitűd „Az iskolai nevelés-oktatás alapvető céljai: a kulcskompetenciák” „A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához.” „Az iskolai műveltség tartalmának irányadó kánonja tehát nem más, mint a kulcskompetenciák meghatározott kerete.” „A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait.”

Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén Digitális kompetencia A hatékony, önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

A változtatás célja A Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának megújítása: a NAT tartalmával és fogalomhasználatával összhangban,(„A kollégiumi nevelés és oktatás mindenekelőtt a Nat kiemelt fejlesztési feladatain keresztül kapcsolódik az iskolai tantervi folyamatokhoz. Legfontosabb elveiről a kollégiumi nevelés országos alapprogramja ad eligazítást.”) jogszabályi, szerkezeti és fogalmi pontosítások, a szakmai tapasztalatok beépítése, korszerűsítés, új foglalkozási formák meghonosítása, kapcsolódás az Arany János programokkal, további fejlesztések lehetőségének megteremtése, a kollégiumi tevékenység, ellátás teljesebb leírása, pedagógiai rendszer(ek) felépítésének megalapozása (eszközrendszer, értékelés, továbbképzés, támogatás).

Új hangsúlyok az alapprogramban „A diákok megismerése, az elfogadó, bizalmi viszony kialakítása a kollégiumi jogviszony létrejöttétől tervezetten történik, mely folyamatban nagy szerepet kap a kollégisták családi körülményeinek, személyiségüknek, egyéni sajátosságaiknak a megismerése. A hatékony és eredményes kollégiumi feladatellátás egyik alapfeltétele, hogy a pedagógusok hiteles, tartalmas és intenzív együttműködés során segítik a tanulók személyiségfejlődését” „A kollégium gyermekközpontú környezet kialakítására törekszik.”

Új elemek az alapprogramban (1.) Társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése („Segíti az önálló életvitel kialakítását, a majdani családi háztartás és gazdálkodás tervezését, a tudatos fogyasztóvá válást, az eligazodást a mindennapi életben, a gazdaság és a pénz világában. A diákönkormányzati tevékenység által is segíti az autonóm, felelős, a közösség érdekeit is figyelembe vevő magatartás és a körültekintő döntéshozási képesség kialakulását.”)

Új elemek az alapprogramban (2.) „A kollégium – a nevelési és oktatási feladatainak teljesítéséhez – a tanulók részére kollégiumi foglalkozásokat, kollégiumi programokat (Indoklás: A megszokott nevelőtanári és foglalkozási csoportokon, valamint foglalkozási formákon, időtartamokon túlmutató közösségi rendezvények, projektek összefoglaló neveként javasoljuk.) szervez” „(3) A kollégium a kollégiumi élet szervezésével összefüggő foglalkozásokat is tart. (Indoklás: Az ilyen típusú foglalkozások kötelező részei a kollégiumi nevelésnek.)”

Új elemek az alapprogramban (3.) „A sajátos nevelési igényű tanulókat az ép fiatalokkal együtt nevelő kollégium pedagógiai programjában a fogyatékosság típusait és mértékét figyelembe vevő pedagógiai, egészségügyi célú habilitációs és rehabilitációs célú foglalkozásokra kiemelt hangsúlyt helyez” „Az e rendeletben meghatározott témakörök tartalmát a kollégiumok a fogyatékosság típusaihoz, illetve a tanulók személyiségállapotához igazodóan alkalmazzák, illetve szükség szerint módosíthatják.”

Új elemek az alapprogramban (4.) (A kollégium) „Törekszik a tanulási kudarcok okainak feltárására, azok kezelésére, a jó teljesítményhez szükséges pozitív önértékelés kialakítására.” „A kollégiumnak feladata a családi életre (a családtagi szerepekre, a párkapcsolatok kulturált kialakítására, a takarékos és ésszerű gazdálkodásra stb.) nevelés. A szeretetteljes, bizalmi viszonyra alapozva segít a harmonikus nemi szerep kialakulásában, támaszt nyújt a szexuális életben való tájékozódáshoz.”

Menetrend Jelenleg a lektorálás zajlik. Egyeztetés a munkacsoporttal (május?). Széleskörű szakmai vita (június?). A végleges változat jóváhagyása: ??. ??. A bevezetés várható ideje: a es tanév

A kollégiumok feladatai az Alapprogram változásai kapcsán „3. § (1) A kollégiumok e rendelet, valamint mellékletei figyelembevételével készítik el pedagógiai programjukat.” A megjelenést követően gyors megismerés (szakmai nap?) Célzott továbbképzések. Az alapdokumentumok áttekintése, korrekciója. Az összhang újbóli megteremtése. A foglalkozási tervek megújítása. A szükséges eszközök beszerzése.

További fejlesztési lehetőségek 1.A kollégium társadalmi, politikai és szakmai fontosságának tudatosítása, erősítése. 2.A kollégiumok fenntartási feltételeinek javítása. 3.A kollégiumok működési feltételeinek javítása (OKA?): állapotfelmérés, országos felújítási program, eszközfejlesztés. 4.A szakmai munka színvonalának emelése: képzés, továbbképzés, önképzés, szakmai napok, konferenciák, tapasztalatcserék.

A szakma feladatai (1.) 1.A kollégiumok létének megóvása gazdasági nehézségek, alacsony normatívák…, kevéssé érdekelt fenntartók…, a „vidéki” gyerekek kiszorítása… 2.Lobbizás fejlesztési forrásokért szakképzési alap, OKA (akár a felújítási program gazdája…), Fővárosi és megyei közalapítványok.

A szakma feladatai (2.) 1.A kollégiumok szakmai fejlesztése: továbbképzések akkreditálása, részvétel a továbbképzéseken, szakmai napok, szakmai konferenciák, kiadványok, újság, honlap, találkozók, (Diákszövetség!)tapasztalatcserék. 2.Szakmai érdekvédelem: országos lefedettség, aktivitás, utánpótlás.

Köszönöm a figyelmet! Ringhofer Ervin