Makroökonómia Takács Dávid takacsd@sze.hu Széchenyi István Egyetem, Győr Gazdálkodástudományi Tanszék

Előadásvázlat 0. SZJA & ÁFA Közgazdasági alapfogalmak Szektorok & piacok A gazdasági körforgás – jövedelemáramlás a szektorok között Nemzetgazdasági teljesítmény

Közgazdasági alapfogalmak Javak: termékek & szolgáltatások Szűkösség: szabad & gazdasági (szűkös) javak Adagolási módszerek (jegy, sorbanállás stb.) Opportunity cost

Közgazdasági alapfogalmak Munkamegosztás a komparatív előnyök alapján X termék Y termék A termelő 40 100 B termelő 20

A szükséglet-kielégítés intézményi kerete Integrációs formák (Polányi Károly): Reciprocitás Redisztribúció Árucsere Koordinációs mechanizmusok (Kornai János): Agresszív Bürokratikus Piaci Etikai

Gazdasági rendszerek Tiszta piacgazdaság Központosított tervgazdaság Vegyes gazdaság

Közgazdasági alapfogalmak Pozitív (leíró) vs. normatív közgazdaságtan Modellezés: endogén/exogén, ill. stock/flow típusú változók Komparatív statika Buktatók: Post hoc, ergo propter hoc Az összetétel csapdája Ceteris paribus elv

Közgazdasági alapfogalmak Piac, Marshall-kereszt, rugalmasság Makroökonómia Nominál- és. reálmennyiségek Ex ante & ex post

Szektorok és piacok Háztartási szektor Vállalati szektor A kettő együtt: … Állam Külföld

Szektorok és piacok Árupiac Munkapiac Pénzpiac

Szektorok és piacok Fogyasztási cikkek piaca Termelési tényezők (LAKE) 1. Munkapiac 2. Tőkejavak piaca 3. (Pénz)tőkepiac + II./2 = Árupiac

A legfontosabb nemzetgazdasági paraméterek Y (Yield): kibocsátás, makrojövedelem (kínálat és kereslet) C (Consumption): fogyasztás I (Investment): beruházás N: lakosságszám ill. munkáslétszám S (Savings): megtakarítás P (price level): árszínvonal T (Tax): adó TR (Transfer): transzferek (egyoldalú átutalás) G (Government expenditures): kormányzati áruvásárlás

Szektorok 2 szektoros modell

3 szektor

4 szektor

Nemzetgazdasági számlák HÁZTARTÁS C TH SH W/P *N i*B  TRH VÁLLALAT W/P *N i*B  TV SV Y TRV ÁLLAM TRH TRV G SÁ TH TV KÜLFÖLD X SK IM ÁRUPIAC Y IM C I G X TŐKEPIAC I SH SV SÁ SK

Nemzetgazdasági számlák HÁZTARTÁS C=3200 TH=480 SH Jöv=2950 TRH=820 VÁLLALAT Jöv=2950 TV=1100 SV Y=4500 TRV ÁLLAM TRH=820 TRV G SÁ=-150 TH=480 TV=1100 KÜLFÖLD X=420 SK IM=460 ÁRUPIAC Y=4500 IM=460 C=3200 I G X=420 TŐKEPIAC I SH SV SÁ=-150 SK Tankönyv 64. o. 3. feladat

Nemzetgazdasági számlák HÁZTARTÁS C=3200 TH=480 SH=90 Jöv=2950 TRH=820 VÁLLALAT Jöv=2950 TV=1100 SV=450 Y=4500 TRV=0 ÁLLAM TRH=820 TRV G=910 SÁ=-150 TH=480 TV=1100 KÜLFÖLD X=420 SK=40 IM=460 ÁRUPIAC Y=4500 IM=460 C=3200 I=430 G=910 X=420 TŐKEPIAC I=430 SH=90 SV=450 SÁ=-150 SK=40

A nemzetgazdasági teljesítmény mérése Az SNA (System of National Accounts) alapján Gross Output (GO) - termelő fogyasztás Gross Domestic Product (GDP) - amortizáció NDP - külföldiek belföldön realizált elsődleges jövedelme + hazaiak külföldön realizált elsődleges jövedelme Gross National Income (GNI) NNI - külföldre utalt transzferek + külföldről kapott transzferek Gross National Disposable Income NNDI

Feladatgyűjtemény 28. o. 12. feladat A nemzetgazdasági teljesítmény mérése Az SNA (System of National Accounts) alapján Gross Output (GO) - termelő fogyasztás Gross Domestic Product (GDP) - Amortizáció =800 NDP - külföldiek belföldön realizált elsődleges jövedelme =780 + hazaiak külföldön realizált elsődleges jövedelme =710 Gross National Income (GNI) =4230 - Amortizáció = 800 NNI - külföldre utalt transzferek =110 + külföldről kapott transzferek =140 Gross National Disposable Income NNDI Feladatgyűjtemény 28. o. 12. feladat

A nemzetgazdasági teljesítmény mérése Az SNA (System of National Accounts) alapján Gross Output (GO) - termelő fogyasztás Gross Domestic Product (GDP) =4300 - Amortizáció =800 NDP=3500 - külföldiek belföldön realizált elsődleges jövedelme =780 + hazaiak külföldön realizált elsődleges jövedelme =710 Gross National Income (GNI) =4230 - Amortizáció = 800 NNI=3430 - külföldre utalt transzferek =110 + külföldről kapott transzferek =140 Gross National Disposable Income =4260 NNDI=3460

Vásárlóerő-paritáson mért GDP Számolja ki a magyar GDP-t dollárban kereskedelmi árfolyam és vásárlóerő paritáson, ha a következő adatokat ismerjük! Magyar (Ft) Amerikai ($) GDP 1 000 000 - Az átlagos kosár ára 250 2 Valutaárfolyam (Ft/$) Kereskedelmi árfolyamon számított GDP ($) 4000 (magyar GDP dollárban kifejezve)   Vásárlóerő-paritáson számított GDP ($) 8000

GDP és indexei Termék Korábbi időszak Későbbi időszak qo p0 q1 p1 A 2000 200 2500 220 B 800 5000 750 5500 C 20 30000 30 32000

Nominális kibocsátási index

Volumenindex

Árindex – GDP-deflátor

Az indexek összefüggése

A két alapmodell Neoklasszikus Keynes-i

A neoklasszikus modell A klasszikus iskola: a Say-Dogma Rugalmas árrendszer Stabil egyensúly Teljes foglalkoztatottság (kapacitás kihasználás) Passzív gazdaságpolitika

A keynes-i modell Elveti a Say-dogmát: lehet túlkínálat A pénz szerepe, megtakarítások Tökéletlen árrendszer és piacok (ragadós árak, bizonytalanság, várakozások) Instabil egyensúly, tartós egyensúlytalanság Tartós munkanélküliség, kihasználatlan kapacitások Egyensúly csak állami beavatkozással lehetséges

A munkapiac Adott időszak munkakereslete és munkakínálata a nemzetgazdaságban Rövid távon K rögzített, ezért L a meghatározó Y nagysága szempontjából

A munkakínálat Adott feltételek mellett mennyit kínál a háztartási szektor (ld. mikroökonómia) N, W, W/P Nominál- és reálbér – a munka abszolút és relatív ára

A munkakínálati függvény Nem indulhat az origóból mert: Minimálbér Sokak csak munkajövedelemmel rendelkeznek Felső határa N rugalmatlan W/P NS N

A lakosság osztályozása

Munkaerőpiaci mutatók Aktivitási ráta = aktív / munkaképes korú Munkanélküliségi ráta (U) = munkanélküliek / aktívak NS (max) = az aktívak száma (N*) W/P NS N* - NS = önkéntes munkanélküliek W/P1 NS1 N* N

A konjunkturális általában együtt jár a strukturálissal de vv A konjunkturális általában együtt jár a strukturálissal de vv. nem mindig – pl. erőltetett iparosítás (gazdaságpolitikai dilemma) U időtartama függ: mobilitás, képzés rugalmassága, információáramlás, munkaerő-közvetítés

Gazdasági aktivitás Demográfia, migráció, nők helyzete, tanulmányok hossza Foglalkoztatási mobilitás: munkahely-változtatás gyakorisága, úgy hogy a szakmában marad az illető. Pl. mekkora a frikcionális munkanélküliség, ha 5 millió foglalkoztatottból évente 10% vált munkahelyet és átlagosan 3 hónap alatt találnak munkát? Megoldás: A munkanélküliség természetes rátája Koppányék könyv 330 jó ábrák gyakra!!!

Rövidebb oldal elve