Rózsáné Czigány Enikő Az utazó gyógypedagógus és a többségi pedagógus együttműködése az eredményes integráció érdekében.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A tanulást és a megértést segítő módszerek alkalmazása
Advertisements

A nevelési tanácsadók szerepe a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos organikus okra vissza nem vezethető rendellenessége.
Korai fejlesztés a bölcsődénkben
Gyógytestnevelés tanítására felkészítő szakirányú továbbképzési szak
Információs és kommunikációs technikák szerepe a szakképzésben
Differenciált tanulásszervezés 3. Szervezési módok, munkaformák
Tisztelt Látogatóink! Szeretnénk rövid tájékoztatást adni az általános iskolában megvalósuló új tanulásszervezési eljárásokról és azok tartalmáról a TÁMOP.
„Ezt egy életen át kell játszani”
Peőcz Veronika Béki Andrea
AZ AUTIZMUSSAL ÉLŐ GYERMEKEK FEJLESZTÉSÉNEK ALAPELVEI Őszi Tamásné Autizmus Alapítvány.
TÁMOP Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés
Miért? Minden ember más, egyedi és megismételhetetlen.
Az együttműködés színterei a segítő pedagógus szemszögéből
A FEJLESZTŐ PEDAGÓGIA SZEREPE AZ ÓVODÁBAN
EGYMÁS-KÖZT Szakmai fórum l Nyíri Úti EGYMI - Kecskemét, Nyíri út Web:
A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány bemutatása az egyenlő esélyű hozzáférés tükrében Budapest, június 17. Szentkatolnay Miklós.
Integrált oktatás az 50 éves Trefort SZKI-ban
SNI együttnevelés törvényi szabályozása és intézményi gyakorlata 2012
A tanulók foglalkoztatását áthatja:
Az együttnevelés gyakorlata az óvodában (A pedagógusok együttműködésének lehetőségei az egyéni fejlesztés megvalósításában)
Differenciált tanulásszervezés szemlélete és módszerei
A kooperatív Tanulás ( Tanítva tanulás)
Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség, sajátos nevelési igény
Nem a tudás mennyisége a fontos, hanem a képességek fejlettsége
Pedagógusok és tanárjelöltek felkészültsége az integrált nevelésre
Rózsáné Czigány Enikő Differenciáló pedagógia. A differenciáló pedagógiában érintett főbb csoportok  SNI  Tehetséges  Hátrányos helyzetű  Migráns.
Az iskolaérettség kérdése
A sikeres integráció, inklúzió feltételei
TERVEZET.
TÁMOP ÚJ Oktatásszervezés -és várható hatásai Nagy Anna Magdolna Eger, szept.03.
A sajátos nevelési igényű tanulók ellátásának új törvényi szabályozása
Az SNI tanulók státuszhelyzete a jogszabályváltozások tükrében
Az esélyegyenlőséget szolgáló törekvések a törvényalkotásban, különös tekintettel az SNI témakörére.
„A három-ötperces eseményeknek különös varázsa van az életünkben” Bródy János.
A sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos változások Dömötör Monika, gyógypedagógiai tanár szeptember 8.
Pályaorientációs program SNI tanulók számára Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Pécs.
Törvények, feladatok, vizsgálatok, szakvélemények,
Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók ellátása a jogszabályi előírások alapján Ammerné Nagymihály Emília közoktatási szakértő.
Tájékoztató a 2011/2012-es tanév legfontosabb feladatairól
A fejlesztőpedagógus szerepe a Családok Átmeneti Otthonában
"Talán a legnagyobb pedagógiai téveszme az a vélemény, hogy az ember csak azt tanulja meg, amit megtanítanak neki. A mintegy mellékesen elsajátított, tartós.
A sajátos nevelési igényű gyermekek, és a pedagógiai szakszolgálatok finanszírozása 2008-ban Előadó: Dr. Gergőné Babina Jusztina- igazgatónő Egységes Pedagógiai.
14/1994 MKM r. változásai Nevelési tanácsadásra vonatkozó részek Dr. Szakács Katalin Készült az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatásával.
„Míg élsz, egyre tanulj, és soha abba ne hagyd.” Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények által nyújtott szolgáltatások fejlesztése a sajátos.
RMÁI Kazinczy Ferenc Tagiskola Kincsesbánya, Iskola u. 1.
Integráló iskolák a közoktatásban
Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelésének-oktatásának törvényi szabályozása Összeállította: JANKÓ ISTVÁN.
Vezeti: Szigetváriné Söjtöry Andrea
Inkluzív pedagógia Előadó: Török Mária.
Pedagógiai munka a Nevelési Tanácsadóban
HEF OP / A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK EGYÜTTNEVELÉSE
Innováció Intézményi fejlesztés Egyenlő hozzáférés
Buczkóné Pásztor Melinda Megyei Pedagógiai Szakszolgálat
Dr. Schiffer Csilla Társas interakciók a tanulók között
Kooperatív oktatással a befogadás támogatásáért
Az óvodai tevékenységterv
Egyéni fejlesztési tervek készítése és használata az iskolában
Az oktatási gyakorlat fejlesztése
A beiskolázás előkészítése
Inklúzív nevelés Magyarországon
A nevelési program, mint a fejlesztés stratégiája
Integráció és inklúzió
Inklúziós Pedagógiai Fejlesztések Központja
Az inkluzív nevelés programjának kidolgozása
Sajátos nevelési igényű tanulók a szakiskolai programban Kapcsáné Németi Júlia.
Nagyné Heidenwolf Erzsébet Hallássérült gyermekek integrált oktatásának segítése.
Intenzív családi foglalkozások o családi apartmanok számának bővülése o két napos programok.
Készítette: Tóthné Babó Szilvia
A tanulók foglalkoztatását áthatja:
SZOKÁS SZABÁLYRENDSZER, NEVELŐMUNKA TERVEZÉSE ELLENŐRZÉS TERÜLETEI FELADATMEGOSZTÁS Farkasné Egyed Zsuzsa
Előadás másolata:

Rózsáné Czigány Enikő Az utazó gyógypedagógus és a többségi pedagógus együttműködése az eredményes integráció érdekében

Alapfogalmak Integráció = elfogadás Integrált nevelés = azon sajátos nevelési igényű gyermekek elfogadása, egyéni szükségleteihez igazodó fejlesztése, együttnevelése ép társaikkal, akik nevelését az óvodai alapító okirata is tartalmazza.

Inklúzió = befogadás Inkluzív nevelés = mindenkit befogadó nevelési mód. Kezdetben: a különböző fogyatékkal élők együttnevelésének módját, lehetőségeit jelentette. Ma: a kirekesztés ellentétes irányú folyamataként értelmezzük, mint a társadalmi sokszínűség eredményes kezelése, azaz nemcsak a fogyatékosokra, hanem az eltérő kultúrából jött gyermekekre:pl.: cigány származású, migráns, stb.

Inklúzív nevelési formában az óvodai/iskolai nevelésnek/fejlesztésnek biztosítania kell: Az esélyegyenlőséget (mely egyenlő hozzáférést eredményező nevelési/fejlesztési/tanítási módot jelent) Az egyenlő esélyeket (mely a különbségek kompenzációját eredményező befogadó rendszeren keresztül valósul meg) AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEN ALAPULÓ és EGYÉNI SZÜKSÉGLETEKHEZ IGAZODÓ DIFFERENCIÁLT NEVELÉS RÉVÉN

A Ktv szerint kik szorulnak egyéni fejlesztésre? SNI,tehetség, nemzetiség (migráns is), stb. Testi-, értelmi-, érzékszervi-, beszédfogyatékosok, autisták Új fogalom (2007): Megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége Megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos nehézsége

Az a. csoportot a fogyatékosságok körébe sorolja (ÉP INTELLEKTUS MELLETT!). Diagnózisát a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság állítja fel. Az A csoportba tartozó SNI esetében a pedagógusok munkáját utazó gyógypedagógus segíti. A fogyatékosságtípusnak megfelelő szakértői bizottságok ellenőrzik a gyermek/tanuló egyéni fejlesztési tervét, egyéb vele kapcsolatos dokumentációkat!

Az eredményes integráció feltételei A sérült gyermekek elfogadása (hideg, meleg). Ismeretek a fogyatékosságok köréből (spontán, tudatos). A sajátos nevelési igényű gyermekek fogyatékosságtípusának megfelelő óvodai/iskolai irányelveinek ismerete. A szakértői vélemények szakkifejezéseinek ismerete, megfelelő értelmezése.

A gyermek szakvéleményének, és az abban foglalt javaslatok ismeretében a nevelés-fejlesztés-tanítás együttes tervezése a utazó gyógypedagógus/óvónő/tanító/tanár által. Az óvodapedagógus/tanító/tanár és a gyógypedagógus (fejlesztőpedagógus nem gyógypedagógus!)speciális feladatkörökkel együttműködve dolgoznak, közös felelősséget vállalva. Módszertani ismeretek az egyéni és/vagy kiscsoportos fejlesztéshez.

A differenciálás típusainak ismerete, adekvát alkalmazása. Az óvónő által tervezetten a gyermek egyéni szükségleteinek megfelelő differenciált feladatkidolgozás, foglalkoztatás. (Heti tervben is meg kell jeleníteni!) A tanító/tanár által tervezetten, a gyermek egyéni szükségleteinek megfelelő differenciált feladatkidolgozás. (tantervben is meg kell jeleníteni az adott témakörben az esetleg eltérő tananyagot!)

A sajátos nevelési igényhez alkalmazkodó speciális eszközök, tárgyi, környezeti feltételek biztosítása. Együttműködés a szülőkkel, más szakemberekkel.

A szakértői vélemények, saját pedagógiai vizsgálatok, megfigyelések alapján a lehetséges fejlesztendő területek

Érzékelés, észlelés taktilis-kinesztéziás olfaktoros vizuális auditív idői téri relációs: nagyság, hőmérséklet, tömeg, stb. forma, alak szín

nagymozgás Finommozgás manualitás grafomotorium

Figyelem - taktilis-kinesztéziás észle- olfaktoros léshez - vizuális kötött auditív mozgás

terjedelem figyelem tartósság tulajdon- megoszthatóság ságaihoz átvitel kötött szándékosság

Emlékezet eseményhez kötött észlelésre, látottakhoz kötött figyelemre hallottakhoz kötött alapozott szaghoz-ízhez kötött tapintáshoz-testtel megélthez kötött mozgáshoz-cselekvés- hez kötött

- egyszerű, elvont dolgokhoz kötött emlékezet

Gondolkodás tulajdonságok óvodás:szemléletes egyeztetés-összeha- cselekvő sonlítás kisiskolás:konkrét -soralkotás fogalmak, művele- -viszonyfelismerés tek, de megjelenik -következtetés az absztrakt gondol- -lényegmegértés kodás -csoportosítás -analizis, szintézis ok-okozati öf. megl

-fogalomalkotó gond.(megértés): egy adott ka- tegóriába tartozó dolgok közös jellemzői- nek megragadása (SÉMÁBA RENDEZÉS) problémamegoldó gond.: egy kiinduló álla- potból egy célállapotig vezető út megtalá- lása (két fő típusa: konvergens, divergens) Eredményes tanulás, feladatmegoldás szem- pontjából csoportosított

Beszéd és nyelvi fejlettség -szókincs -kidolgozatlan - kidolgozott nyelvi kódok -belső beszéd

Szociális képességek -alkalmazkodás: felnőtthöz, társakhoz -együttműködés másokkal -szabálytartás -igazmondás (nem összetévesztendő a fantá- ziahazugsággal) -ígéret betartása -beszédviselkedés -segítőkészség -késleltetés, türelem

-önismeret -empátia -udvariasság stb.

Lehetséges forma az óvodai fejlesztési terv készítéséhez foglal-kozás típusa, tárgya fejlesztendő részképesség jegyző-könyv ész-lelés moz-gás fi- gye-lem emlé-kezet gon-dol-kodás ver-bali-tás szo-ciális kép.

Foglakozás típusához írjuk a kezdeményezés Jellegét: pl.: vizuális nev.; ének-zene-ritmus, stb. Teljes a csoport, egyéni vagy kiscsoportos a fogl. Tevékenység leírása: pl: tárgyak csoportosítása azonos tul. alapján: szín, forma, méret, stb. Részképességekhez Kellőképpen átgondolva, hogy az adott tevékenység, milyen részterületekre hat (tudatosan tervezve kinek, miért, mit és hogyan végeztetünk)

Jegyzőkönyv Foglalkozás alatt a gyermek: Viselkedését Reakcióit az adott feladatvégzés közben Verbális és érzelmi megnyilvánulásait Fejlődését, esetleg visszahanyatlását, s azok okait rögzítjük.

Lehetséges forma az iskolai tanórába ágyazott fejlesztési terv készítéséhez tantárgy Tantervi téma, tan-anyag (dátum óra-szer-vezés mód-ja Tevé-keny-ségek mód-szerek Be-széd és nyel-vi kép. kog-nitív funk-ciók moto-ros képes-ségek szoci-ális képes-ségek Jegy-ző-könyv

Tantervi téma, tananyagnál feltüntetendő dátum időintervallumot is jelölhet. SNI tanulók esetében a tantervi téma mindig ugyanaz mind a többieké, de a tananyagban tart máshol a gyermek. Óraszervezés módja - egyéni, páros, csoportos - frontális - differenciált (diff. típusát is fel kell tüntetni! Így nyomon tudjuk követni, mely szervezési forma hatékonyabb)

Tanulást segítő módszer Tananyag lényeges részének kis részekre bontása Minimumprogramok készítése Számonkérés módja:- írásban, - szóban problémától függően Ajánlott a tanórai számonkérés előtt 5 percet adni az átnézésre! TARTÓS EMLÉKEZETBE VÉSÉST SEGÍTI

A tervezés általános problémája Mit? (tartalom,program) Kinek? Miért? Hogyan? pszich-i, ped-i célok ped-i módszerek Problémák technikák Eredmények értékelés Miért?

Differenciálás az a folyamat, amelynek eredményeképpen a nevelést/fejlesztést az egyes gyermekek egyéni szükségleteihez igazítjuk Típusai Tartalom szerinti (óvoda): ugyanazon tevékenységterületen kezdeményezek pl.:rajz, mintázás, kézimunka, de a képességek eltérő fejlettségéből vagy eltérő motivációból fakadóan míg a többi gyermek figuratív alakzatot fest, addig a gyengébb manualitású gyermek lábbal fest.

Iskola: Ugyanazon a tantervi témán dolgoznak, de a tananyag feldolgozásban máshol tartanak. Pl.: matematika:a tantervi témakör a többjegyű számok összeadása. De a tananyag a többieknél a százas átlépéssel, míg a diszkalkuliásnál a hetes számkörben. Érdeklődés szerinti (óvoda, iskola): a kevéssé motivált gyermeket is bevonhatjuk az őket érdeklő témákba.

Tempó szerinti (óvoda): először a pedagógiai bemutatást követően mindenki ugyanazt a tevékenységet végzi, majd aki elkészült kiegészítő feladatot kap. Pl. Az udvar tavaszi rendezése, virágok ültetése. (míg pl.:mozgássérült a virágokat szín, stb. szerint csoportosítja) Iskola: nyelvtani kiegészítő feladat elvégzését követően nyelvtani rejtvény. (tehetséggondozást is szolgálhatja!) Szint szerinti: Ugyanazt a tevékenységet végzik, de amíg egyesek emlékezetből idézik fel a mesét, addig a rövidtávú emlékezet zavarával küzdő gyermek képek segítségével.

Iskola:Ugyanazon a tantervi témán dolgoznak, de amíg az egyik csoport az elsajátított tananyagot megadott szavak alapján egészíti ki, a másikkal emlékezetből idéztetjük föl. Hozzáférhetőség szerinti (Óvoda) Az egyes gyermekek számára másként közvetítjük az új ismeretet. Pl.: van aki a síkra levetített feladatlap formában végez nagyság szerinti csoportosítási feladatot, van, aki tárgyakkal, cselekedtető, rávezető módszerrel.

Iskola:Van, aki a feladatlapon végez szorzásos feladatot, van, aki cselekedtető-rávezető módszerrel. Reakció szerint (Iskola): Írásos válasz helyett szóbeli választ ad pl.: diszlexiás, diszgráfiás tanuló. Szerkezet szerint (Iskola): Bizonyos tanulók „egységekben” kapják az ismereteket, mások lépésről-lépésre haladva.

Tanítás” stílusa szerinti (Óvoda, Iskola): a módszert az elérni kívánt „tanulási eredmény” szerint kell megválasztani (magyarázat, külön bemutatás, stb.) Pl.:A csapadék keletkezése Kétszemélyes tanulásban (Óvodában): megtapasztalják egymás értékeit, kialakul a másik segítése attitűd. Pl.: naposi feladatok ellátása. Iskolában:közös feladatmegoldás

Iskolában:közös feladatmegoldás Veszélye: csak az egyik oldja meg a feladatot. Ezért a differenciálás versenyhelyzetben nem alkalmazható! Csoportos tanulás (Óvoda, Iskola): Csoport kap egy feladatot, de benne minden személy más részfeladatot. A végső megoldás csak úgy lehetséges, ha az egyes gyerekek/diákok megoldották a sajátjukat, majd azokat összeadják. (pl.: makett tavaszi kertkészítés: papírból mindenki más virágot készít)

Cél, hogy mindenki ismerje fel, hogy saját célját csak akkor éri el, ha a többiek is elérik az övéiket. Így mindenki kompetenssé válik, kialakulnak az együttműködéshez szükséges képességek. Ez a differenciálási forma lehetőséget nyújt a részfeladatok differenciálásában is. Pl.: Míg az egyik rajzol, addig a másik kivág, a harmadik kifest, a negyedik felragasztja a kész virágokat, stb.

Szociális kompetenciákat megalapozó szociális képességek fejlesztése Szabályalkotás A figyelem fejlesztése, mint az óvodai/iskolai alkalmazkodást, tanulást segítő módszer. Pszichomotoros fejlesztés