Személyi jövedelemadó törvény 2011. évi változásaihoz kapcsolódó aktualitások

Adóalap-kiegészítés Összevont adóalap esetén 2011. évben 27 % marad 78 %-os szabály marad 2011. évben Külön adózó jövedelmek, egyéb juttatások 1,19 kell szorozni, de csak ott, ahol a törvény kifejezetten tartalmazza (pl.: kamatkedvezmény, béren kívüli juttatások, nem pénzbeli nyeremény, ellenszolgáltatás nélkül vállalt tartási szerződés stb.)

Adóalap-kiegészítés Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári adóköteles kifizetés (Szja tv. 28. § (8) bekezdés) A pénztár az eho fizetés szempontjából nem kifizető adó = jövedelem* 0.78*1.27*0.16 eho = jövedelem* 0.78*0.27

Adóalap-kiegészítés Ingatlan bérbeadás Bevétel-költség ha a jövedelem eléri az 1 M forintot, akkor hiába csökken az adóalap, a 0,78 rész után kell megfizetni a 14 % eho-t 10 % költségelszámolásnál nincs 0,78 % az eho-t nem számolja el alkalmazható 0,78 %-os szabály 0,78 % meddig alkalmazható ami után nem fizetek eho-t azután nincs 0,78 %

Önálló tevékenység Ingatlan bérbeadást, egyéb szálláshely-szolgáltatást nem egyéni vállalkozóként végző magánszemély Összevonandó jövedelmek körébe tartozik, a 74 §. hatályon kívül került, így a különadózás (25 %) megszűnt Költségelszámolás lehetősége 10 % vagy tételes Értékcsökkenési leírás, felújítási költség elszámolása törvény 11. sz. mell. alapján a 3. évnél korábban beszerzett ingatlanok esetében is (csak neki, egyéni vállalkozónak nem) Értékcsökkenési leírás és felújítási költség elszámolása időbeli és terület arányosítás a nem kizárólag bérbeadásra használt ingatlan esetén Az adószám kiváltása ingatlan bérbeadásra 2010. augusztus 16-tól nem kötelező

Ingatlan bérbeadás Adószám nélküli ingatlan bérbeadás bizonylat – számviteli bizonylat, de nem számla kifizető esetén adóelőleg levonása kötelező (Szja tv. 46. § (3) bekezdés) Szerzéskori érték meghatározása az écs alapját bizonylat alapján lehet megállapítani ha nincs bizonylat – NGM egyeztetés folyamatban van 2010. évre a teljes écs elszámolható magánszemély esetén

Ingatlan bérbeadás termőföld A magánszemély termőföld bérbeadásból származó bevételének – ha az adómentes – egésze külön adózó jövedelem, bevallására és a jövedelmet terhelő adó megfizetésére vonatkozó szabályokat az adózás rendjéről szóló törvény határozza meg. Az a magánszemély, aki termőföldet ad bérbe, és a bérbeadás nem minősül adómentesnek (pl: nem mezőgazdasági őstermelőnek ad bérbe vagy a bérleti szerződés időtartama nem éri el az öt évet) 16 százalékos adó fizetésére köteles a bérbeadásból származó jövedelme után. Ez a jövedelem azonban különadózó jövedelemként lesz adóköteles, vagyis az adóalap-kiegészítési kötelezettség nem terheli. A termőföld bérbeadásából származó jövedelmet az önkormányzati adóhatósághoz kell bevallani.

Családi kedvezmény (29/A. és 29/B. §) Kedvezmények Családi kedvezmény (29/A. és 29/B. §) Összevont adóalapot (*1,27) csökkenti korábban adókedvezmény volt (4000 Ft) Jövedelemkorlát nélkül (korábban összeghatárhoz volt kötve) A kedvezmény összege Kedvezményezett eltartottanként és a jogosultsági hónaponként Egy és kettő eltartott esetében gyermekenként 62500 forint Három és minden további eltartott esetén 206250 forint

Családi kedvezmény Kedvezmény érvényesítésére jogosultak köre és a jogosultsági hónapok megállapítása aki családi pótlékra jogosult a kivételek figyelembevételével (pl: vagyonkezelői joggal felruházott gyám) várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa családi pótlékra saját jogán jogosult személy rokkantsági járadékban részesülő családi kedvezmény megosztható évközben, évvégén, adóelőlegnél figyelembe kell venni élettársak

Fogalmak Kedvezményezett eltartott és eltartott fogalma nem változott Várandósság esetén a 91. naptól Családi kedvezmény megosztása nyilatkozat alapján Családi kedvezmény megosztása évközben

Családi kedvezmény érvényesítése évközben munkáltató bér kifizetője társas vállalkozás egyéni vállalkozó, ha kivétet számol el munkáltatónak nem minősülő kifizetőtől megszerzett jövedelmet pl. választott tisztségviselőként, megbízási szerződés alapján Az Szja tv. 49. § (3) bekezdése értelmében az adóelőleget megállapító kifizető az állami adóhatósághoz bejelentett  az általános szabályoktól eltérő  módszer szerint is megállapíthatja az adóelőleget, ha ez által az adóévi adó megállapításánál jelentkező adókülönbözet mérsékelhető.

Példa 1. 2 kiskorú gyermek és 1 egyetemista esetén az eltartottak száma 3. Mivel ebben az esetben 3 eltartottról beszélünk, ezért a kedvezmény mértéke 206.250,- Ft/hó, de mivel a kedvezményezett eltartottak száma csak 2, ezért 2x206.250,- Ft /hó vehető figyelembe.

Példa 2. Az élettársak két közös gyermeket nevelnek, azonban az apának van egy saját gyermeke is. év közben vagy az apa érvényesít 3x206.250 forint kedvezményt, vagy 1x206.250 forintot és az anya a két saját gyermek után 2x62.500 forintot a kedvezmény év végén azonban már a nagyobb összeg után 3x206.250 forint megosztásával közösen is érvényesíthető

Adójóváírás Alapja: bér+adóalap-kiegészítés (1,27) adóelőlegnél kérhető a figyelembe vétele Maximális összege: az adójóváírás alapjául szolgáló összeg 16 százaléka jogosultsági hónaponként 12100 forint éves szinten 145200 forint Jogosultsági határ: 2 750 000 forint Jogosultsági határ átlépése: +1 210 000 forint (3 960 000 Ft-ig) Adójóváírás a jogosultsági határ felett: Ha meghaladja a jogosultsági határt, akkor a meghaladó rész 12 %-ával kell csökkenteni az adóalap-kiegészítéssel növelt bér 16 %-át, de legfeljebb 145200 forintot. (2010-ben 15100 forint volt a havi adójóváírás)

Külön adózó jövedelmek Ingatlan értékesítés: Megszerzésre fordított összeg megállapítása Ráépítés, létesítés, bővítés esetén építő (építtető) magánszemély vagy házastársa nevére szóló (használatba vételi engedélyig felmerült) számla értéke, de legalább a beépített anyag értéke az illetékkiszabásnál figyelembe vett összeg az adókötelezettség időpontjában még nem történt meg az illeték-kiszabás öröklés esetén: hagyatéki leltárban, illetve hagyatéki eljárás során feltüntetett egyéb érték, ajándék a bevétel 50 % (önellenőrizhető) Illetékmentes: öröklés esetén a hagyatéki leltárban vagy a hagyatéki eljárás során feltüntetett egyéb érték ajándékozás esetén a bevétel 75 %-a és egyéb költség nem számolható el A 10 %-os szabály alkalmazható

Külön adózó jövedelmek Árfolyam-nyereségnél az értékpapír megszerzésére fordított érték A megszerzés örökléssel vagy ajándékozással történik. Illeték-kiszabáshoz figyelembe vett érték Ha még nem szabták ki az illetéket: öröklés esetén a hagyatéki eljárás során feltüntetett érték, ajándékozás szokásos piaci érték Illetékmentes hagyatéki eljárás során feltüntetett érték, ajándékozás igazolt szerzési érték- amit az ajándékozó figyelembe vehetett volna, ennek hiányában „0”

Egyes juttatások (természetbeni helyett) Béren kívülinek nem minősülő és béren kívüli juttatások 69. § tartalmazza az általános előírásokat Az adó a kifizetőt terheli A jövedelme a juttatás értéke, ingyenes: szokásos piaci érték Az adó alapja a 70-71. § szerinti jövedelem 1,19-szerese Adó mértéke 16 % Nem alkalmazható ez az adózási mód értékpapírokra, készpénz-helyettesítő fizetési eszközre, korlátozás nélkül felhasználható utalványra, természetes gyöngy, drágakő, féldrágakő, nemesfém, ékszerutánzat juttatására.

Egyes juttatások (béren kívülinek nem minősülő) A 70. § szerinti juttatások (16 %-os Szja és 27 %-os Eho fizetési kötelezettség terheli) hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés, vagy más szolgáltatás telefonhasználat, internet csoportos biztosítás reprezentáció, üzleti ajándék adóköteles része Tao. hatálya alá nem tartozók esetében csekély értékű ajándék: a minimálbér 10 %-át meg nem haladó nem üzleti célú vendéglátás más jogszabály alapján átadott termék, nyújtott szolgáltatás üzleti ajándéknak és adómentesnek nem tekinthető reklám célú, valamint egyéb ajándék a minimálbér 1 százalékáig, ha a juttató nem ismeri a kedvezményezettet 71. §-ban meghatározott juttatások esetében az értékhatárt meghaladó rész stb.

Béren kívüli juttatások Szja törvény 71. §-a (kizárólag 16 % Szja) Üdülési csekk, üdülési szolgáltatás, étkezőhelyi vendéglátás, munkahelyi étkeztetés Széchenyi pihenő-kártya – legfeljebb 300000 forint Meleg vagy „hideg” étkezés havi 18000 forint Internethasználat havi 5000 forintig Iskolakezdési támogatás a minimálbér 30 %-áig Helyi utazási bérlet Iskolarendszerű képzés költsége a minimálbér két és félszereséig Szövetkezet közösségi alapjából minimálbér 50 százaléka Munkáltatói/foglalkoztatói önkéntes pénztári hozzájárulás (mértékek nem változtak) Jogosultak köre: munkavállalók, társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja

Béren kívüli juttatások étkezés utalvány előre vagy utólag is adható előre, ha a többet adok, akkor az adójogi sorsa változhat pl: ha megszűnik a munkaviszony visszafizetik – nincs adókötelezettség nem fizetik vissza nem béren kívüli juttatás fontos, hogy milyen címen juttatják munkaviszonyból származó jövedelem Szja tv. 4. § (4) bekezdése ha a tv. a hasznosítás, használatot stb. adóztatandó körülményként határozza meg, pl. helyi utazási bérlet juttatása béren kívüli juttatás még akkor is, ha a tevékenység végzéséhez szükséges

Béren kívüli juttatások Béren kívüli juttatások lényege: a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyra tekintettel nyújtja a munkaáltató (kifizető) az ebben részesülő magánszemélyeknek Béren kívüli juttatás teljesítménybérként, ösztönzés a jobb teljesítményre szerződés, ügylet valódi tartalma alapján kell minősíteni Étkezési jegyek juttatása munkaviszonyban töltött jubileumi évek letelte után – nem minősül béren kívüli juttatásnak munkaviszonyból származó jövedelem

Támogatások elszámolása jogszabály vagy államközi megállapodás alapján nyújtott Szja tv. 3. § 42. költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított olyan támogatás, amelyet a magánszemély kizárólag a ténylegesen felmerült, igazolt kiadásainak a folyósítóval történő elszámolási kötelezettség mellett kap

Támogatások elszámolása Szja tv. 19. §-a határozza meg a jövedelemszerzés időpontját a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás tekintetében adóévi bevétel – támogatásból elköltött kiadás (ideértve az écs-t is) vissza kell fizetni – nem bevétel, elszámolt bevétel önellenőrzése Szja tv. 7. § (1) bekezdés v.) pont nem bevétel a cél szerinti felhasználás igazolásával egyidejűleg vagy azt követően a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás, ha költség (écs) nem kerül elszámolásra

Támogatások elszámolása Egyéni vállalkozó 49/B § (3) bekezdés – vissza nem térítendő támogatás elszámolására az önálló tevékenységre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni 10. számú melléklet I/5. pont – bevétel a felvett támogatás (ideértve a terület alapú támogatást is), figyelemmel a X. fejezet (egyéni vállalkozó adózása) rendelkezéseire Önálló tevékenységet folytató magánszemély 2. számú melléklet I/5. pont – bevétel a felvett támogatás (ideértve a terület alapú támogatást is), figyelemmel a VI. fejezet (összevont adóalap) rendelkezéseire

Támogatások elszámolása Példák Szőlőültetvények kivágásának támogatása 100/2008. (VIII.6.) FVM rendelet a kivágás megtörténtének ellenőrzését követően utólag fizetik a támogatást a rendelet elszámolási kötelezettséget nem ír elő – a 7. § (1) bekezdés v.) pontja nem alkalmazható – a felvett a folyósításkor bevétel

Támogatások elszámolása 2. Egyéni vállalkozó fejlesztési célú támogatást nyert gép beszerzéséhez, a támogatás az adóévben nem érkezett meg, azonban a gép beszerzése, üzembe helyezése megtörtént. ha a támogatás megfelel a fejlesztési célra folyósított támogatás fogalmának, akkor a 7. § (1) bekezdés v.) pont szerinti rendelkezés alkalmazható – nem bevétel, ha költségelszámolás nem történt költségelszámolás esetén a 11. számú melléklet I/5. pontja alapján bevétel

Köszönöm a figyelmet! www.nav.gov.hu