Egészségügyi fejlesztések értékelése – Életmódprogramok Kiss Norbert Hétfa Kutatóintézet Budapesti Corvinus Egyetem április 25.
Életmódprogramok (2009): A pályázati eredmények áttekintése 2 Egészségügyi fejlesztések értékelése – Életmódprogramok Összesen kb. 250 ezer projektrésztvevő (EMIR-monitoring) Forrás: Online kérdőív Forrás: EMIR-jelentéskészítő (2013. jan. 10.)
Életmódprogramok célzása 3 Egészségügyi fejlesztések értékelése – Életmódprogramok
Életmódprogramok: A programok megfelelősége és hatása 4 Egyéni és közösségi életmódváltozásra való ösztönzés állt a középpontban Kapacitásfejlesztés, az egészséget támogató helyi környezet kialakítása kevéssé volt prioritás A projektek valódi szakmai tartalmát nehéz azonosítani és követni, és így a szükségleteknek való megfelelést értékelni A szakmai tartalom minőségbiztosítása kimaradt a pályázati folyamatból (kivéve az LHH-s pályázatokat) Nem LHH-s egészségtervek sokszor formálisak A szakmai módszertani intézmények ajánlásai, anyagi csak igen kis részben hasznosultak a projektekben Az „összeollózott” kommunikációs tartalmak a jellemzőek Hosszú távon fennmaradó hatás nem érhető el (szakértői vélemények alapján) Kis összegű pályázatok mellett komoly adminisztráció Egészségügyi fejlesztések értékelése – Életmódprogramok
Életmódprogramok: Hozzájárulás a helyi feltételek megteremtéséhez 5 Nem látható, hogy az egészségtervek hogyan kapcsolódnak a helyi szükségletekhez, igényekhez Nem váltak az egészségtervezés dokumentumává LHH-s kistérségek esetében volt szakmai támogatás Partnerek bevonása: leginkább a szociális szférából Projektek idejére szóló partnerségi megállapodások Az „egyszerű és olcsó” megoldásokat kevésbé preferálták a pályázók („most van pénz…”) Esélyegyenlőség horizontális célként „One size fits all” gyakorlata A tapasztalatok jelentős része beépült a es újabb kiírásokba Egészségügyi fejlesztések értékelése – Életmódprogramok
Köszönöm a figyelmet!