A Gazdasági és Monetáris Unió

A gazdasági integráció fokozatai Vámunió Az egymás közti vámok eltörlése Közös vámok a külső országokkal szemben Közös piac Javak, szolgáltatások, munkaerő és tőke szabad áramlása Egységes piac Javak, szolgáltatások, személyek és tőke szabad áramlása Az áramlás útjában álló fizika, technikai és fiskális akadályok eltörlése Gazdasági és monetáris (valuta-) unió

Az EK-szerződés 2. cikke A Közösség feladata, hogy közös piac, valamint gazdasági és monetáris unió létrehozásával, továbbá a 3. és a 4. cikkben meghatározott közös politikák, illetve intézkedések végrehajtásával │ a Közösség egész területén előmozdítsa a gazdasági tevékeny-ségek harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődését, a foglalkoztatottság és a szociális védelem magas szintjét, a férfiak és nők egyenlőségét, a fenntartható és inflációt nem gerjesztő növekedést, a gazdasági teljesítmények nagyfokú versenyképességét és konvergenciáját, a környezet minőségének magas szintű védelmét és javítását, az életszínvonal és életminőség emelését, valamint a tagállamok közötti gazdasági és társadalmi kohéziót és szolidaritást.

A nemzetközi pénzügyi rendszer Nemzetközi szabályok a II. világháború után Rögzített, de változtatható árfolyamok Szűk ingadozási sávok A gyenge valutájú ország jegybankjának be kell avatkozni az árfolyam védelmében A dollár mint kulcsvaluta „A dollár éppoly jó, mint az arany.” Súlyosbodó válságjelek az 1960 években Vietnami háború Módosuló gazdasági teljesítmények, tarthatatlan árfolyamok

A Werner-terv (1970) A valutaunió első terve (10 év alatt) A valóság Az árfolyam-ingadozások sávjának szűkítése Teljes átválthatóság (konvertibilitás) Szabad tőkeáramlás A valóság 1971. augusztus 15.: felfüggesztik a dollár aranyra válthatóságát A dollár leértékelése (1971. december, 1973. március) Szélesebb ingadozási sávok, majd lebegés Valutakígyó (1972-től)

A közös pénz hátrányai és előnyei Hátrányok: Megszűnik az önálló pénz- és árfolyam-politika, „költségvetési kényszerzubbony” Átállás költségei és nehézségei Előnyök: Állampolgárok: összehasonlítható árak; átváltásra nincs szükség; szimbólum Vállalatok: átváltásra nincs szükség; befektetések biztonsága A gazdaság egésze: stabilitás; nagyobb GDP; magasabb foglalkoztatás; élénkebb kereskedelem;kisebb sebezhetőség.

Az Európai Monetáris Rendszer (EMS) 1979. március 13. Összetevői: Európai Valutaegység (ECU) Árfolyamrendszer (Exchange Rate Mechanism –ERM) Közös támogató alapok

Az ECU lényege és funkciói Kosárvaluta, amelyet mind hivatalos, mind magántranzakciókban használnak Születése: az Európai Monetáris Együttműködési Alap (EMCF) bocsátja ki, az USD és aranykészletek 20%-ának erejéig A paritásrács alapja Az árfolyam-ingadozások mérőszámra Intervenciós eszköz Hiteleszköz Fizetési eszköz az EK intézményei és a tagállamok központi bankjai között Nyilvántartási eszköz (az EK statisztikáiban)

Árfolyam-mechanizmus (ERM) Párhuzamos intervenciók Mind a gyengülő, mind az erősödő valutákat kibocsátó jegybank számára kötelező Kétoldalú árfolyamok (±2,25%, ITL, ESP + PTE: ±6%) ECU-árfolyamok: ±1,7% Valutaválságok (ITL, FRF, GBP) 1992 közepétől Az ingadozási sáv kiszélesítése 1993. augusztus 3-án: 2,25%  ±15%

Hitelmechanizmusok VSTF: Very Short Term Financing Facility 45 nap STMS: Short-Term Monetary Support Mechanism kvótarendszer 3 hónap 1970 óta létezett MTFA: Medium-Term Financial Assistance 6 hónap VSTF + STMS: 1994. január 1. után  az EMI kezelte

Az EMS történetének szakaszai 1979 – 1983: 7 kiigazítás 1983 – 1987: 4 kiigazítás 1987 – 1992: nincs kiigazítás (1990: a líra belép a szűk sávba, a font is csatlakozik) 1992 – 1993: 5 kiigazítás 1993. augusztus 3.: ±2,25%  ±15%

A Delors-terv (1989) három lépcsője Első szakasz: A valuta- és tőkepiacokra vonatkozó mindenfajta korlátozás eltörlése A központi bankok teljes függetlenségének biztosítása Valamennyi tagállam csatlakozik az ERM-hez (±2,25%) Második szakasz: A Központi Bankok Európai Rendszerének létrehozása Harmadik szakasz: A valutaárfolyamok végleges és visszavonhatatlan rögzítése (nincs közös valuta!!!)

A GMU-ban való részvétel feltételei Minőségi feltételek: A jegybank függetlensége intézményi személyi döntési pénzügyi A költségvetés közvetlen jegybanki hitelfelvételének tilalma Mennyiségi feltételek: „Maastrichti konvergenciakritériumok”

A GMU terve (Maastricht) 1. szakasz (1990–1993): Konvertibilitás, a tőke szabad áramlásának biztosítása A gazdasági és pénzpolitikák összehangolása 2. szakasz (1994–1998): Európai Monetáris Intézet létrehozása A jegybankok függetlenségének biztosítása Pénzpolitikai koordináció A közös valuta bevezetésének előkészítése 3. szakasz (1999–2002): A Központi Bankok Európai Rendszerének és az Európai Központi Banknak a létrehozása Megszületik az euró (bankszámlapénzként) Felkészülés az euró mint készpénz bevezetésére

Európai Monetáris Intézet Az EMI jogi személy volt. Egy tanács irányította, melynek tagja volt: az elnök a központi bankok kormányzói Az elnök: a tagállami kormányok kölcsönös megállapodás alapján nyerte el kinevezését olyan személyek közül nevezték ki, akik monetáris vagy banki területen elismert szakmai tekintéllyel és tapasztalattal rendelkeznek Alexandre Lamfalussy – honnan származik?

Az EMI feladatai A tagállamok központi bankjai közötti együttműködés erősítése A tagállamok közötti monetáris politikai koordináció erősítése Az Európai Monetáris Rendszer (EMS) működésének felügyelete Konzultációk a tagállamok jegybankjaival a pénzintézetek és pénzpiacok stabilitásáról Az ECU használatának elősegítése, az ECU klíringrendszere zökkenőmentes működésének biztosítása

Az EMI feladatai – II. A harmadik szakaszra való áttérés előkészítése: A közös monetáris politika viteléhez szükséges eszközök és folyamatok kidolgozása A statisztikai adatok összegyűjtésének, összeállításának és terjesztésének harmonizálása A tagállami jegybankok KBER-en belüli működési szabályainak előkészítése A határokon átnyúló fizetések hatékonyságának javítása Az euróbankjegyek gyártására való felkészülés felügyelete

A konvergenciakritériumok Magas fokú árstabilitás A három legstabilabb ország fogyasztói árindexe + 1,5% Fenntartható államháztartási egyensúly Költségvetési helyzet – túlzott hiány nélkül (<GDP 3%-a) Államadósság < 60% (irányzatában!) Stabil árfolyam Két évig az árfolyamrendszerben, leértékelés nélkül A hosszú távú kamatlábak összetartása A három legstabilabb ország kamatlábának átlaga + 2%

Inflációs ráták (HICP) (százalék, 1998. január)

Hosszú lejáratú hitelek kamatlába (százalék, 1998. január)

Költségvetési deficit (a GDP százalékában, 1997)

A költségvetési deficit alakulása 1993, 1998

Államadósság (a GDP-ában, 1997)

A KBER alapfeladatai A Közösség monetáris politikájának meghatározása és végrehajtása Devizaműveletek végzése a 111. cikk rendelkezéseinek megfelelően A tagállamok hivatalos devizatartalékainak tartása és kezelése A fizetési rendszerek zavartalan működésének előmozdítása.

A KBER/Európai Központi Bank célja (EKSZ 105. cikk) A KBER elsődleges célja az árstabilitás fenntartása. Az árstabilitási cél veszélyeztetése nélkül a KBER támogatja a Közösségen belüli általános gazdaságpolitikát azzal a céllal, hogy Hozzájáruljon a 2. cikkben megállapított közösségi célkitűzések megvalósításához. A KBER a szabad versenyen alapuló nyitott piacgazdaság elvével összhangban tevékenykedik, ezáltal elősegítve az erőforrások hatékony elosztását és tiszteletben tartva a 4. cikkben meghatározott alapelveket.

Nincs kisegítés! (No bail out) (103. cikk) A Közösség nem felel a tagállamok központi kormányzatának, regionális vagy helyi közigazgatási szerveinek, közjogi testületeinek, egyéb közintézményeinek vagy közvállalkozásainak kötelezettségeiért, és nem vállalja át azokat; ez nem sértheti a valamely meghatározott projekt közös megvalósítására vonatkozó kölcsönös pénzügyi garanciákat. A tagállamok nem felelnek egy másik tagállam központi kormányzatának, regionális vagy helyi közigazgatási szerveinek, közjogi testületeinek, egyéb közintézményeinek vagy közvállalkozásainak kötelezettségeiért, és nem vállalják át azokat;

Az Európai Központi Bank vezetése (EKSZ 112. cikk) (1) Az EKB Kormányzótanácsa – az EKB Igazgatóságának tagjaiból és – a nemzeti központi bankok elnökeiből áll. (2) a) Az Igazgatóság az elnökből, az alelnökből és négy további tagból áll. b) Az elnököt, az alelnököt és az Igazgatóság többi tagját a tagállamok kormányai állam-, illetve kormányfői szinten, közös megegyezéssel, a Tanácsnak az Európai Parlamenttel és az EKB Kormányzótanácsával folytatott konzultációt követő ajánlása alapján olyan személyek közül nevezik ki, akik monetáris vagy banki területen elismert szakmai tekintéllyel és tapasztalattal rendelkeznek. Megbízatásuk nyolc évre szól, és nem újítható meg.

Gazdasági és Pénzügyi Bizottság (EK!) a Tanács vagy a Bizottság kérésére, illetve saját kezdeményezésére véleményt ad ezen intézmények részére; figyelemmel kíséri a tagállamok és a Közösség gazdasági és pénzügyi helyzetét és rendszeresen jelentést készít erről a Tanács és a Bizottság részére; ellátja a Tanács által ráruházott tanácsadói és előkészítő feladatokat; évente legalább egyszer megvizsgálja az e szerződés és a Tanács által elfogadott intézkedések alkalmazásának eredményeként a tőkemozgás és a fizetési műveletek szabadsága tekintetében előálló helyzetet; Minden egyes tagállam, a Bizottság és az EKB legfeljebb két-két tagot nevez ki a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságba.

Gazdaságpolitika a GMU-ban A tagállamok közös érdekű ügynek tekintik és összehangolják gazdaságpolitikájukat. A Tanács tervezetet készít a tagállamok és a közösség gazdaságpolitikájáról vonatkozó átfogó iránymutatásokról. A Tanács figyelemmel kíséri az egyes tagállamok és a Közösség gazdasági fejlődését, valamint a gazdaságpolitikák összeegyeztet-hetőségét az átfogó iránymutatásokkal, és erről rendszeresen átfogó értékelést készít.

Az euró dollárárfolyamának alakulása a kezdetektől máig

Hiánytúllépési eljárás A tagállamok elkerülik a túlzott államháztartási hiányt (>3 GDP %-a). Túlzott hiány esetén: Ajánlás a tagállamnak a csökkentésre. Ezt az ajánlást nyilvánosságra hozzák. Kötvénykibocsátás és hitelfelvétel előtt tájékoztatást kérnek a tagállamtól. Nem kamatozó letétet kérnek. E letét büntetéssé válik.

Az eurózóna tagjai BE – 1999 PT – 1999 LI 2007  DE – 1999 FI (11) – 1999 HU ES – 1999 EL (12.) – 2001 PL FR – 1999 SL (13.) – 2007 CZ IE – 1999 CY – 2008 RO IT – 1999 MT (15.) – 2008 BG LU – 1999 SK (16.) – 2009 UK NL – 1999 EE DK AT – 1999 LT SE

Hiánytúllépési eljárások tagállamokkal szemben Időpont Németország 2003 Franciaország Hollandia 2004 Ciprus Málta Csehország Magyarország 2004, 2005 Lengyelország Szlovákia Görögország Olaszország 2005 Portugália Egyesült Királyság 2006

Az euróbevezetés jogi feltételei Maastrichti kritériumok Infláció: 2009: 3,1-3,4% 2010: 1,5-1,9 % ÁHT hiány: 2009: 2,2-2,7% 2010: 2,3-3,1% ÁHT adósság: 2009: 70,4-72% 2010: 69,9-73,6% Hosszú kamat: Október: 7,9% vs 9,65% ERM II ? (Csermely Ágnes, MNB kutatási igazgató)

Hagyományos megközelítés: OCA kritériumok Sikeres az euróbevezetés, ha a fejlett Európához való jövedelmi felzárkózást felgyorsítja és/vagy simábbá teszi I. Hagyományos megközelítés: OCA kritériumok szoros külkereskedelmi integráció hasonló ágazati szerkezetek szinkronizált gazdasági ciklusok  aszimmetrikus sokkok kockázata alacsony kellő mértékű fiskális mozgástér (=alacsony hiány) rugalmas munkaerőpiac a mégis bekövetkező aszimmetrikus sokkok kezelése megoldott

Pénzügyi stabilitási megfontolások Sikeres az euróbevezetés, ha a fejlett Európához való jövedelmi felzárkózást felgyorsítja és/vagy simábbá teszi II. Pénzügyi stabilitási megfontolások Pénzügyi integráció folyamata során nagy a kockázata: Hitelboom Eszközár-boom Túlértékelt árfolyam kialakulásának Devizában történő eladósodás

Kockázatos lehet csak a maastrichti kritériumok teljesítéséhez kötni az euro bevezetését Nem minden országban gyorsult fel a reál-konvergencia (Portugália, Olaszország tapasztalata. Spanyolország? Görögország?) Aszimmetrikus sokkok Lassú termelékenységnövekedés A termelékenységnél gyorsabb bérkonvergencia Buborékok

Mi kell a sikerhez Maastricht-on túl? 1. Stabilan magas termelékenységnövekedés Verseny erősítése a termék- és szolgáltatáspiacokon (~ „termékpiaci reform”) 2. Rugalmas munkaerőpiac = a foglalkoztatás stabilan magas tud maradni a bekövetkező versenyképességi sokkok ellenére is jó ösztönzők, megfelelő (és rugalmasan alakítható) képzettségi szerkezet  adóék csökkentése, oktatás javítása (~ „munkaerő-piaci reform”) 3. Fiskális mozgástér (hosszabb távon 0,5% körüli hiány) = a bekövetkező sokkokat képes legyen átmenetileg enyhíteni a fiskális politika (önálló monetáris politika már nincs!) = az 1. és 2. pontban említett reformok okozta esetleges kezdeti „fájdalmat” enyhíthesse a fiskális politika  szerkezeti átalakítás a költségvetésben

Kínálat: az EU15-től jelentősen, a régiótól kisebb mértékben elmarad az aktivitás

Kereslet: A régiónál alacsonyabb növekedés a foglalkoztatás kisebb bővülése miatt történt

A foglalkoztatási ráta változása 2000 és 2006 között (15-64 éves korosztály)

Az intézményi feltételek kedvezőek a rugalmasság szempontjából: Milyen strukturális okok állhatnak a munkaerő-piaci problémák hátterében? Az intézményi feltételek kedvezőek a rugalmasság szempontjából: Szakszervezetek taglétszáma (Ny-Európához viszonyítva) alacsony, alkuerejük gyenge A bérek ágazati, még inkább vállalati szinten határozódnak meg; a centralizált béralku (OÉT) eredménye inkább csak iránymutató A munkaerő-elbocsátás és -felvétel költségei alacsonyak A bérezés megfelelően rugalmasnak tűnik: A nominálbérek gyorsan alkalmazkodnak az inflációban vagy a termelékenységben beálló változásokhoz

Strukturális feszültségek a munkaerőpiacon Állami intervenció? Minimálbér, szakmunkás-minimálbér Nagyon magas adó- és járulékteher (adóék) a munkaerőn A munkavállalást visszafogó ösztönzők a szociális rendszerben (nagyvonalú korai és rokkantnyugdíjazás, gyermekgondozási támogatások) A képzettség szerkezete nem felel meg a munkaerő-keresletnek

A szociális kiadások szintjéhez képest is magas az adóék Forrás IMF: Fiscal Policy and growth, 2007. A social expenditures tartalmaz minden transzfer jellegű kifitózetést és adókedvezményt

A magas adókulcsok nem eredményeznek magasabb adóbevételt Adóék és adóbevételek (2005)

(Foglalkoztatási ráta végzettség és nem szerinti csoportokban) férfi

Alacsony végzettségű férfiak foglalkoztatása életkor szerinti bontásban

Alacsony és magas végzettségű nők foglalkoztatása életkor szerinti bontásban Alacsony végzettség Magas végzettség

Gyermeknevelési támogatások GDP-hez viszonyított aránya, 2003 Gyermeknevelési támogatások GDP-hez viszonyított aránya, 2003 * (GYES, GYED, TÉGYÁS)

Mi kell a sikerhez Maastricht-on túl? A munkaerőpiac strukturális merevsége akadálya lehet annak, hogy az euro kínálta előnyöket kihasználjuk A munkaerő-piaci problémák hátterében nem az intézmények állnak A munkaerő-piaci problémák összefüggenek az államháztartás újraelosztó szerepével: Keresleti oldalon: minimálbér, szakmunkás-minimálbér, adóék Kínálati oldalon: aktív korúak szociális támogatása A munkaerőpiac és az államháztartás strukturális problémái együtt orvosolandók

Euro csak a strukturális reformok után? Megkerülhetetlen a növekedési potenciálunk javításához Nem kell halasztani az eurót, ha még nem oldódtak meg: lényeg, hogy rajta legyenek az elvégzendő feladatok listáján Lehet, hogy a piac hamarabb kikényszeríti