ÁTALAKULÓ FELSŐOKTATÁS Bevezetés a szociológiába WJLF ÁSZM I. évf. nappali tagozat

Változó világ – globalizációs trendek 1. ITK – információs és kommunikációs technikák Gyors ütemű technikai fejlődés ismeretek felezési ideje lerövidül LLL (Life Long Learning) iránti igény Változás kikényszerítése az okt.-i, tanulási technológiákban (alapozó jellegű alapképzés) 2. TT – tudásalapú társadalom felkészült szakemberek (önállóság, problémaérzékenység) iránti tömeges igény K+F (kutatás-fejlesztés) növekvő szerepe

Az EU versenyképessége Éles világverseny világ vezető régiói (TRIÁD) Nemzetek között Tudáspiaci szegmensek 1.A NAFTA (USA, Kanada, Mexikó) versenyelőnye Kezdetektől fogva előnyös helyzet (belső piac, közös pénz, nyelv, kultúra nagy K+F potenciál); csúcstechnológiák, magasan képzett, mobil munkaerő, modern kompetenciák, képességek birtokosai

Az EU versenyképessége II. 2.Az EU helyzete legfőbb akadály: alacsony munkaerő-mobilitási szint, összehasonlíthatatlan okt.i rendszerek – Lisszaboni Határozat cél: az EU 2010-re a világ legversenyképesebb, legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává váljon Fejl. alapja: jogharmonizáció, belső határok eltörlése, közös pénzfelsőoktatási reform!

Felsőoktatási versenyképesség 1.Az EU helyzete Versenyhátrány a tudáspiaci versenyben Ok: - összehasonlíthatatlan diplomák - sokféle okt.-i struktúra visszafogja a mobilitást! Bologna-folyamat cél: Egységes Európai Felsőoktatási Térség

2.Magyar felsőoktatás helyzete a magyar okt.i rendszer modernizálása létérdek! Sanghai Egyetem rangsora (2005.): Szegedi Egyetem helyezettek között ELTE legjobb 400 között

A magyar felsőoktatás átalakulása tendenciák: –Rendszerváltozás után: Megnégyszereződött a felsőiskolai hallgatók száma –2000. Intézményi összevonások az állami intézményeknél Egyházi, magán (alapítványi) iskolák térnyerése 2005: állami: 31; egyházi: 26; magán: 12 –2003. Kreditrendszer bevezetése –2004. Első bachelor szakok indulása Átalakítás határideje 2010, de M.o.-n 2006-ban minden intézmény átáll (felsőoktatási törvény )

A felsőoktatás átalakulása – beiskolázási létszámok a rendszerváltást követően

A magyar felsőoktatás átalakulása II. Régi képzési rendszer Hagyományos porosz modell – duális szerkezet 1. Gyakorlatorientált főiskolai (3-4 év) 2. Elméletorientált egyetemi (5-6 év) Nem épülnek egymásra a képzések, nem előfeltétel az egyetemi szinthez a főisk. végzettség 214 főiskolai 199 egyetemi szintű szakképzettség

A magyar felsőoktatás átalakulása III. 2. Új, többciklusú képzés Angolszász modell 3, egymásra épülő képzési ciklus 1. Alapképzés 6-8 félév (BA, BSc) Bachelor of Arts 2. Mesterképzés 2-4 félév (MSc, MA) Master of Arts 3. Doktori képzés (PhD, DLA) Doctor of Philosophy) 2006: 102 alapszak, egyelőre 20 akkreditált mesterszak (200-ból, folyamatos –MAB)

A „Bologna-folyamat” utáni új felsőoktatás

Forrás: OM CSEFT anyag alapján dr. Veres Pál (2005. június, nemzetközi lifelong lerarning konferencia előadása)

Néhány forrás Barakonyi Károly: Rendszerváltás a felsőoktatásban Akadémiai Kiadó, Kozma Tamás: Kié az egyetem? ÚMK Polónyi István-Tímár János: Tudásgyár vagy papírgyár ÚMK A gazdálkodó egyetem szerk,: Hrubos Ildikó FKI-ÚMK Új, európai úton a diplomához OM, ( Diploma 2006 HVG különszám 2006/2. január