Regionális gazdaságtan 4. A gazdasági növekedés tényezői

A régiók nyitottsága Szubnacionális (nemzetek alatti) Szupranacionális (nemzetek feletti) nyitottság: a gazdasági növekedést megtestesítő mobil tényezők áramlása a régiók között, működésük legkedvezőbb helyét keresve.

Regionális fejlődés Regionális fejlődés: Minőségi átalakulás, melynek révén a regionális gazdaság működési körülményei javulnak, versenyképessége növekszik. Regionális növekedés: Mennyiségi változás

A gazdasági növekedés befolyásoló tényezői a nemzeti termék növekedése a népesség száma  az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) növekedése

A regionális növekedés tényezői Népesség Természeti erőforrások Tőkeállomány Technikai haladás, innováció Hogyan mérhetők e tényezők?

Természeti erőforrások: Népesség: A lakosság száma, annak változása (természetes és tényleges szaporodás) A népesség összetétele (nem, kor, foglalkozás, végzettség) A vándorlás iránya és mértéke Természeti erőforrások: Földterület, annak szerkezete (erdő, szántó, gyümölcsös stb.) A nyersanyagvagyon mennyisége A tengerpart hossza A természetvédelmi területek nagysága A környezet elemeinek minősége (víz, levegő, talaj állapota)

Tőkeállomány: Technológiai színvonal: A befektetések nagysága, működtetett beruházások A beruházások szerkezete, műszaki színvonala Technológiai színvonal: Nehezen mérhető és kevés erről az információ!!! Alkalmazott technológiák minősége, életkora Innovációs, K+F mutatók

Régión belüli növekedési tényezők (1): a) a régióban rendelkezésre álló termelési potenciál  termelési tényezők a munka, a tőke és a föld mennyisége és minősége b) a régióban kimutatható kereslet mennyisége

Régión belül (2): c) gazdaságon kívüli tényezők: technikai haladás és regionális fogadása térszerkezet, településhálózat a régió gazdasági ágainak szerkezete infrastrukturális felszereltség és intézményrendszer a régió környezeti állapota az ország politikai rendszere, a régió önállósága, a decentralizáció mértéke a régió társadalmi szerkezete

Régión kívül: más régiókkal kialakult interakciók, az egyes növekedési tényezők mobilitása a) munkaerő-mobilitás távolság és vándorlás agglomeratív tényezők b) tőkemobilitás c) technikai haladás innovációk termékéletciklus d) a termelési tényezők kölcsönös kapcsolata e) régiók (országok) közti kereskedelem

a) A munkaerő mobilitása Def.: A munkának mint termelési tényezőnek a tér egyik pontjáról a tér másik pontjára való áramlása migráció (vándorlás) ingázás Az interregionális különbségek okai: jövedelmek, bérszínvonal létfenntartási költségek foglalkoztatási struktúra rendelkezésre álló munkahelyek vállalkozási potenciál a városiasodás foka lakáshelyzet kulturális, szociális infrastruktúra, szolgáltatások elérhető társadalmi pozíció stb.

b) Tőkemobilitás Alapelv: a tőke az alacsonyabb profitrátát nyújtó régiókból áramlik a magasabb megtérülést biztosító térségek felé DE! A tőke nem teljesen mobil, függ megjelenési formájától, állapotától a földhöz kapcsolódó befektetések immobilak vannak helyi sajátosságok (kommunikációs, infrastrukturális, intézményi feltétel-rendszer, a régió – az ország – politikai helyzete stb.)

c) Technikai haladás Innováció: Új, tehát a fogyasztók körében még nem ismert javaknak vagy egyes javak új minőségének az előállítása. Új, tehát a kérdéses iparágban még gyakorlatilag ismeretlen termelési eljárások bevezetése, amelynek azonban semmiképpen sem kell új tudományos felfedezésen alapulnia, és amely valamely áruval kapcsolatos újszerű kereskedelmi eljárás is lehet. Új elhelyezési lehetőség, vagyis egy adott értékesítési feladat kapcsán egy új piac megnyitása, amelyen a kérdéses ország iparága még nem volt bevezetve, függetlenül attól, hogy létezett-e korábban ez a piac vagy nem. Bizonyos nyersanyagok vagy félkész termékek esetében új beszerzési lehetőségek meghódítása, ismét függetlenül attól, hogy ez a beszerzési forrás korábban is létezett, csupán nem vették figyelembe, illetve nem tartották megfelelőnek, vagy pedig először ki kell alakítani. A feladatokhoz jobban illeszkedő új szervezeti felépítés létrehozatala; új szervezet létrehozása – pl. monopolhelyzet teremtése trösztösítéssel – vagy megszüntetése. (Schumpeter, 1912)

Az innováció térbeli terjedése (1) Területi-térbeli terjedés: területi fogadóképesség: * a potenciális gazdasági szereplők (vállalatok, települések, egyén) * a környezet feltételei, fogadóképessége helyi-regionális piac közlekedési-információs kapcsolatrendszer, fejlettség infrastrukturális fejlettség munkaerő színvonala, összetétele szellemi potenciál, K+F és kapcsolatuk az adott térséggel a gazdasági szerkezet "fejlettsége" a gazdasági egységek szervezeti struktúrája (teljes vállalatok - funkcióhiányos telephelyek) egyéb környezeti elemek (pl. erőforrás, hagyományok)

Az innováció térbeli terjedése (2) Az egyes alkalmazók típusai: Diffúziós szakasz: innovátorok korai vagy első alkalmazók korai többség késői többség késlekedők kezdő fázis expanziós fázis sűrűsödési fázis telítődés fázisa

Az innováció térbeli terjedése (3) A járványszerű terjedés modellje (expanziós terjedés) Relokációs terjedés Kombinatív terjedés Hierarchikus diffúziós modell - vízesésszerű terjedés - szomszédsági terjedés Iparspecifikus diffúziós modell Vállalatspecifikus diffúziós modell