- jó szerencse semmi más??? A tehetség-talentum - jó szerencse semmi más??? Prof. Dr. Czeizel Endre

A tehetség-talentum fogalma 1. Kivételesség (ritka) 2. Összetett (struktúra) 3. Komplex eredet (mind genetikai, mind külső hatások)

A népesség értelmi képességének Gauss-féle normális eloszlása

A szellemi képességek négy faktoros modellje

A humán genetika és kreatológia alaptörvénye P = G  E P = „produkció”= teljesítmény = képesség G = genetikai komponens = adottság E = „edukáció” = tanultság Tehetség = kivételes adottság Talentum = kivételes képesség Géniusz = egészen kivételes képességű személyiség

A 2x4 faktoros talentum modell Általános értelmi adottság Speciális mentális adottságok Kreativitási Motivációs Kortárs csoportok Család Iskola Társadalom A 2x4 faktoros talentum modell

Külső hatások Család - kialakulása - anyatej - szülők életkora - első gyerek - egyke - csonka család

Az idegsejt-hálózat kialakulása

Külső hatások Család - kialakulása - anyatej - szülők életkora - első gyerek - egyke - csonka család

Miért veszélyeztetettek az egykék? Elkényeztetettek A szocializálódásuk hiányos Általános értelmi képességük kibontakozása gátolt Szenvedélybetegségek gyakoribbak Gyakrabban betegek testi bajok: magas vérnyomás, allergia lelki bajok: depresszió, öngyilkosság

Külső hatások b) Iskola Esélyegyenlőség ( kisegítő iskola – tehetségesek iskolája ?) Az iskola hatása ( 10% javulás – 50% romlás) Pedagógusi küldetés ( általános értelmesség, speciális mentális képességek, kreativitás, motiváció) Wigner Jenő – Michelangelo

Külső hatások c) Kortársak A tizenévesek „leválása” szüleikről (önállóság) Erős vágy a társak elismerésének kivívására Személyiségük éretlensége – kiegyensúlyozatlansága Választási kényszerek

Külső hatások d) Társadalmi körülmények A „megfelelő ember a megfelelő pozícióba” Az „ítélethozók” és a „jelet hagyni akarók” A vezetők kontraszelektáltsága A Hamilton-féle törvény

IGAZ-E, HOGY A KIVÉTELES TEHETSÉGEK (POTENCIÁLIS GÉNIUSZOK) MINDIG KÉPESEK KÜLÖNLEGES ADOTTSÁGAIK VALÓRA VÁLTÁSÁRA?

A kivételes képességű emberek és a magyar „géniuszok” nemi aránya az 1700 és 1900 között Magyarországon születettekben Minta Férfi Nő Együtt Szám % Magyar Életrajzi Lexikon 9 165 413 4,3 9 578 „Géniusz” 174 3 1,7 177 Jászai Mari Kaffka Margit Lesznai Anna

A nők férfiakétól elmaradó szellemi teljesítményének okai 1. Női szerep: 11 gyermek és feleség 2. Férfi agresszivitás-dominancia („sovinizmus”) Apafiné Bethlen Kata (1679-1759) Czobel Mónika (1855-1947) 3. Az adottságok genetikai eltérése?

A férfi és női népesség általános értelmi szintjét jelző értékek eloszlása

Az ember kromoszómái

Magyarázat A nőkben lappangó szokatlan (hibás vagy kiváló) gének a fiaikban megjelennek A kb. 25 000 génünk közül mintegy 10 000 a központi idegrendszer működésével kapcsolatos Az általános értelmiségi „adottság” hátterében mintegy 1 000 gén áll Ebből az X nemikromoszómában mintegy 200 van, tehát 20%, pedig az összes génnek csak 4%-a található meg e kromoszómában

Következmény Az értelmi fogyatékosok között 30%-os fiú/férfi többlet A kivételes értelmi képességűek közötti férfi többlet? Az értelmi fogyatékos és géniusz férfiak többletéért elsősorban az anyai gének felelősek

Speciális mentális képességek nemi eltérése Verbalitás – beszéd kezdete teljesítmény oka Térbeli tájékozódás – matematika (zeneszerzés) Agyanatómiai magyarázat „Esélyegyenlőség”

Kreativitás Globális gondolkodás (férfi) Részlet érzékenység (nő) Racionalitás – emocionalitás Agresszivitás – közösségi érzés

Motiváció Általános – középiskola Főiskola – egyetem A lányok jobbak A fiúk jobbak (?)

Tanulság A két nem szellemi adottságai némileg (mennyiségileg) különböznek, ez nem jelent jelentős (minőségi) eltérést a képességekben A nők szellemi adottságaiban még különösen óriási tartalékok vannak

Tanulság De azért: „... mi férfiak férfiak maradjunk és nők a nők – szabadok, kedvesek, s mind ember” (József Attila)

A MÚLT SZÁZADBAN VILÁGRA JÖTT MAGYAR GÉNIUSZOK SZÜLETÉSI ÉVE TÍZÉVES BONTÁSBAN Évtized Géniuszok száma 1800-1809 1810-1819 1820-1829 1830-1839 1840-1849 1850-1859 1860-1869 1870-1879 1880-1889 1890-1899 1800-1899 12 16 11 9 12 4 14 19 37 7 141 Tízéves átlag 14,1

Az 1700 és 1900 közötti 200 évben született géniuszok nemzeti származása Sorrend Ország Becsült lakosságszám millióban Géniuszok száma Arányuk 1 millió lakosra 1. Ausztria 6,4 22 3,44 2. Svájc 3,3 11 3,33 3. Franciaország 39,0 107 2,74 4. Norvégia 2,6 7 2,69 5. Anglia 32,5 71 2,18 6. Írország 4,5 9 2,00 7. Svédország 5,9 1,86 8. Skócia 8 1,78 9. Németország 56,4 95 1,68 10. Dánia 3,2 4 1,25 11. Olaszország 37 1,14 12. USA 76,2 51 0,67 13. Finnország 2 0,61 14. Belgium 6,7 3 0,45 15. Spanyolország 18,6 0,43 16-17. Hollandia 5,2 0,38 Magyarország 7,9 18. Oroszország 103,0 27 0,26 19. Csehszlovákia 13,6 0,22 20. Lengyelország 30,0 6 0,20

A MAGYAR GÉNIUSZ VESZTESÉG MÉRTÉKE A potenciális férfi géniuszok mintegy 90 %-a veszhetett el. A potenciális női géniuszok kb. 99 %-a nem volt képes kivételes szellemi adottságait valóra váltani.

A GÉNIUSZ-VESZTESÉG OKAI Történelmi körülmények Gazdasági helyzet Pedagógiai felkészületlenség Társadalmi intolerancia Géniuszok önpusztítása

Ralph. W. EMERSON (1803-1882): „A nemzetek nagyságát az határozza meg, hogy mennyi géniuszt adtak a világnak, és milyen tiszteletben részesítették őket.”

Az igazi kérdés: ÉRDEMES-E MAGYARNAK LENNI? KI A MAGYAR? MI A MAGYAR? Az igazi kérdés: ÉRDEMES-E MAGYARNAK LENNI?