A neo-weberiánus állam vonzásában Stumpf István Századvég Alapítvány, Elnök MKT 46. Közgazdász-vándorgyűlés Eger június 26-28

A társadalom, gazdaság és állam közös problémái Az állam feladatai, felelőssége nem tisztázott. Korrupció, hatékonytalanság. Jóléti-, közszolgáltatások kiszervezése: az állam kivonulása a társadalmi reprodukciós alrendszerek működtetéséből. Leépített, mégis omnipotens állam. A számonkérhetőség hiánya. A szolidaritás és a méltányosság elvének sérülése a társadalomban és a két részre szakadt vállalati szektorban. A politikai hitelesség és konszenzus hiánya. Összességében: az állam funkcionális válsága és a normativitás szétesése

A társadalom, gazdaság és állam közös problémái Mi a baj általában a reformokkal? Nálunk valamiért mindig esetlegesek és egy irányba mutatnak: –Működési zavarok elhárítása –Ráncfelvarrás az örökölt struktúrákon –Rossz kormányzás miatt előálló államháztartási válsághelyzet leküzdése. Állam a fiskális és szociális krízishelyzetek szorításában Összetett problémákra kizárólag ökonómia természetű, egydimenziós válaszok születnek.

Mire lenne szükség? Paradigmaváltásra a közgazdaságtanban (egydimenziós koncepció helyett komprehenzív-plurális modell) –A társadalmi és gazdasági igények, erőforrások összehangolása. –Egyensúly és együttműködés a piac, az állam és a családok között. –Generációk közötti szerződés, új közteherviselés.

Hogyan lehet ez elérni? Szakmai és politikai konszenzus (public policy típusú gondolkodás). Az állam reorganizációja és „visszavétele”. Erős, aktív, ugyanakkor korlátozott és intelligens állam. A good government kritériumaihoz igazodó hatalomgyakorlás Neo-weberiánus államfelfogás meggyökereztetése

A neo-weberiánus állam vonzásában Milyen is ez az állam? Erős (ez nem azt jelenti, hogy nagy), aktív (szükség van kiegyensúlyozó, cselekvő, beavatkozó fellépésére), intelligens (szerteágazó érdekek integrálására képes), korlátozott (más hatalmai ágak és a civil társadalom által) A legalizmus (jogállamiság) és a menedzserializmus (hatékonyság és szakértelem) szintézise; A kormányzati cselekvés az alkotmányosságon és a jogrenden alapul (a fair-playt önmagán kezdi, betartatja és betartatja a normákat); A privát szektorral –amely valóban verseng a minőségi szolgáltatások biztosításáért- harmonikus viszonyt ápol, A civil szférát bevonja a közpolitikai döntések kidolgozásába.

A neo-weberiánus állam vonzásában II. Amitől „neo”: Elmozdulás a tisztán bürokratikus logikától a polgárbarát és szolgáltatás-orientált jelleg felé (pl. e- government ) A reprezentatív demokrácia kiegészítése (s nem felváltása) civil konzultációkkal, és a polgárok közvetlen képviseletével; Nagyobb hatékonyság az kormányzati erőforrásokkal való gazdálkodásban, elmozdulás az ex-ante kontrolltól az ex-post felé; A közszolgálat professzionalizációja. Amitől weberiánus: Az állam szerepének megerősítése; (az egyetlen olyan intézmény, amely a legitim erőszak monopóliumával rendelkezik) A képviseleti demokrácia különböző szintjeinek (központi, regionális, lokális) megerősítése, a végrehajtó hatalom egységének hangsúlyozása mellett A jogszerűség és a normativitás erősítése; A közszolgálat eszményének a megőrzése, a köztisztviselői ethosz fenntartása

A jó kormányzás feltételei 1.A politikai erőtér átstrukturálódása; 2.Konszenzus-képes, szakpolitikai orientáltságú hosszú távú kormányzati politika; 3.A kormányzás-tudás visszanyerése (szakítás az egydimenziós logikával); 4.Társadalmi támogatottság és közbizalom a újraépítése 5.A normativitás helyreállítása:”law and order” 6.Az állam „visszavétele” (good government és neo-weberiánus állam).