/30 Szolvencia II: Tőkekövetelmény Szabó Péter április 27.

/30 Áttekintés  Szervezeti keretek  A tőkeszükséglet szintjei  Minimális Tőkeszükséglet  Szavatoló Tőkeszükséglet: Átfogó kérdések  Szavatoló Tőkeszükséglet: Standard számítás  Szavatoló Tőkeszükséglet: Belső modellek

/30 Szervezeti keretek Munkacsoportok  1. pillér nem-élet munkacsoport  1. pillér élet munkacsoport  májustól: 1. pillér munkacsoport Felkérések (Calls for Advice):  9. Felkérés: Biztonsági szabályok  10. Felkérés: Szavatoló tőkeszükséglet, standard számítás  11. Felkérés: Szavatoló tőkeszükséglet, belső modellek Ez az előadás csak előzetes, teljességre nem törekvő áttekintést ad.

/30 A tőkeszükséglet szintjei (1)  Szavatoló Tőkeszükséglet: A tőke olyan szintje, amely fedezetet nyújt jelentős nem várt veszteségekkel szemben, és ezáltal megfelelő védelmet biztosít az ügyfeleknek. Számítása figyelembe veszi az intézmény minden számszerűsíthető kockázati kitettségét, és egy meghatározott csődvalószínűségnek és időhorizontnak megfelelő gazdasági tőkeszükségleten alapul.  Minimális Tőkeszükséglet: A tőke azon szintje, amelynek megsértése a végső felügyeleti intézkedést váltja ki. Számítása egyszerű és robusztus; a meglévő biztonsági szintet fenntartva megkönnyíti az új rendszerre történő áttérést. Abszolút minimuma a jelenlegi minimális biztonsági tőke.

/30 A tőkeszükséglet szintjei (2) Felügyeleti intézkedési szintek  Szavatoló Tőkeszükséglet: Nyitott kérdés. Előzetesen: a Szavatoló Tőkeszükséglet megsértése esetén a felügyelet belátása szerint alkalmazhatja a rendelkezésére álló intézkedések skáláját; legalább azonban a tőkemegfelelés helyreállítását szolgáló intézkedési terv elkészítésére és végrehajására kötelezi a biztosítót.  Minimális Tőkeszükséglet: A „végső intézkedés” jelentése nyitott kérdés. Előzetesen: az új szerzések tilalma, kivéve, ha a biztosító igen rövid időn belül eleget tesz a Minimális Tőkeszükségletnek.  Lehetséges további intézkedési szintek

/30 Minimális Tőkeszükséglet (1) Tervezési szempontok – Bizottság:  egyszerűség  robusztusság  objektivitás  egyszerű átmenet További szempontok – CEIOPS:  kockázatérzékenység  időközi számítások megkönnyítése  auditált vagy auditálható adatigény  összhang a Szavatoló Tőkeszükséglettel

/30 Minimális Tőkeszükséglet (2) Alternatívák:  a meglévő Szolvencia I-en alapuló számítás  a Szavatoló Tőkeszükséglet standard képletén alapuló számítás  a tartalékokon, ill. kötelezettségeken alapuló egyszerű számítás Elképzelhető a Szolvencia I megtartása egy átmeneti időszakra. A meglévő számítás felváltása akkor indokolt, ha valamelyik alternatíva egyértelmű előnyöket nyújt azzal szemben.

/30 Minimális Tőkeszükséglet (3) A Szolvencia I-en alapuló számítás  (+) egyszerű átmenet, ismert és kipróbált számítás  (+) viszonylag egyszerű formula  (-) korlátozott kockázatérzékenység  (-) az éves beszámolón és egyéb felügyeleti adatszolgáltatáson túllépő adatigény  (-) nem-élet számítás: időközi számítások nehézkesek  (-) nem-élet számítás: állományátruházás figyelembevétele nehézkes  (?) élet számítás: az élet ági tartalékok értékelésétől függően volatilis lehet

/30 Nem-élet formula: M = max (α·P, β·X) · c M a tőkeszükséglet; P az utolsó éves díjbevétel; X a 3 éves átlagos kárfelhasználás; c a 3 éves károkon alapuló saját megtartási arány; α és β rögzített együtthatók. Finomítások: – küszöbérték a c megtartási arányhoz; – az α és β együtthatók módosítása egy határértéken felül; – az α és β együtthatók módosítása ágazattól függően; – 3 éves helyett 7 éves átlagolás bizonyos kockázatok káraira; – P az előírt és a megszolgált díjak nagyobbika; – a tőkeszükséglet nem csökkenhet a függőkártartaléknál gyorsabb ütemben.

/30 Élet formula: M = α·V ·d v + β·R ·d R M a tőkeszükséglet; V a díjtartalék; R a kockázatnak kitett összeg; α és β rögzített együtthatók; d V és d R a tartalékokon és a kockázatnek kitett összegen alapuló saját megtartási arányok. Finomítások: – az α és β együtthatók differenciálása a szerződések tartama és jellege szerint; – a unit linked szerződések eltérő kezelése; – küszöbérték a d V és d R megtartási arányokra; – a kiegészítő biztosítások külön kezelése a nem-élet formula szerint.

/30 Minimális Tőkeszükséglet (4) A standard Szavatoló Tőkeszükségleten alapuló számítás  (+) összhang a Szavatoló Tőkeszükséglettel; konzisztens elméleti háttér  (-) teljesen kipróbálatlan, előnyeit és hátrányait ma még nem lehet felmérni  (-) a modell hibája egyszerre érinti a tőkeszükséglet mindkét szintjét.

/30 Minimális Tőkeszükséglet (5) A tartalékokon, illetve kötelezettségeken alapuló számítás  az élet ágban ez nem nagyon tér el a meglévő számítástól  (+) nem-élet ág: a meglévőnél egyszerűbb számítás  (+) nem-élet ág: megkönnyíti az időközi számításokat és az állományátruházások kezelését  (-) nem-élet ág: alkalmazhatósága a nem-élet ági tartalékok megfelelő harmonizálásától függ.

/30 Szavatoló Tőkeszükséglet: Átfogó kérdések (1) A kitűzött biztonsági szint és időhorizont  Kitűzött biztonsági szint: Politikai döntés függvénye. A Bizottság által javasolt érték éves szinten 99.5%. (Ez nem jelenti azt, hogy évente minden kétszázadik biztosító tönkremegy: a formula nem számszerűsíti a vállalatvezetés és a felügyelet megelőző intézkedéseit.)  Időhorizont: A kézenfekvő javaslat 1 év.

/30 Szavatoló Tőkeszükséglet: Átfogó kérdések (2) A csőd (elfogadhatatlan esemény) meghatározása: alternatívák  az időhorizont végén az eszközök nem fedezik a kötelezettségeket;  az időhorizont végén a tőke olyan alacsony, hogy gazdaságilag nem ésszerű a biztosító újratőkésítése a Szavatoló Tőkeszükséglet szintjére;  az időhorizont végén a rendelkezésre álló tőke kisebb, mint a Minimális Tőkeszükséglet.

/30 Szavatoló Tőkeszükséglet: Átfogó kérdések (3) A kockázati tőke operátor: Value at Risk? VaR α (X) = F X -1 (α) Az X negatív eredmény eloszlásának α-kvantilise, ahol α az előírt biztonsági szint.  (+) nem függ az eloszlás szélsőséges részétől, ezért alkalmazása nem függ a ritka események nehezen hozzáférhető eloszlásától;  (-) nem függ az eloszlás szélsőséges részétől, ezért nem érzékeny a ritka, de szélsőségesen nagy veszteséggel járó eshetőségekre;  (-) nem szubadditív

/30 Szavatoló Tőkeszükséglet: Átfogó kérdések (4) A kockázati tőke operátor: Tail-Value at Risk? TVaR α (X) = E [ X  X > F X -1 (α) ] Az X negatív eredmény feltételes várható értéke azzal a feltétellel, hogy az 1-α valószínűségű szélsőséges esemény bekövetkezik, ahol α az előírt biztonsági szint.  (-) meghatározásához a teljes eloszlásfüggvény ismerete szükséges, ezért alkalmazását a ritka eseményekre vonatkozó adatok hiánya nehezíti;  (+) érzékeny a ritka, de szélsőségesen nagy veszteséggel járó eshetőségekre, és méri a ritka esetekben bekövetkező veszteség nagyságát;  (+) szubadditív.

/30 Szavatoló Tőkeszükséglet: Átfogó kérdések (5) Kockázati kategóriák (IAA)  Biztosítási kockázat  Piaci kockázat  Hitelkockázat  Működési kockázat  Likviditási kockázat A likviditási kockázat kezelésére valószínűleg csak a 2. pillérben lesz lehetőség. A működési kockázat beépíthetősége a Szavatoló Tőkeszükségletbe vitatott kérdés. Nyitott kérdés: az aggregálás módja

/30 Szavatoló Tőkeszükséglet: Szandard számítás (1) A számítás jellege: alternatívák  Egyszerű faktoralapú: M = f (α, V)  Összetett faktoralapú: M = f (α 1, α 2, α 3,... V 1, V 2, V 3,...)  Személyre szabott faktoralapú: M = f (α 1i, α 2i, α 3i,... V 1, V 2, V 3,...)  Determinisztikus stressz-teszt alapú  Valószínűségi stressz-teszt alapú  Sztochasztikus modellezés A Szavatoló Tőkeszükséglet standard formulája várhatóan összetett faktoralapú számítás lesz, kiegészítve egyszerű szcenárió-alapú elemekkel.

/30 Szavatoló Tőkeszükséglet: Standard számítás (2) A faktoralapú megközelítés előnyei és hátrányai:  (+) egyszerű alkalmazás és ellenőrzés;  (-) nehezen ragadja meg a kockázatok kölcsönhatásait;  (-) gyenge előrejelző képesség (RBC);  (-) statikus, nem ösztönöz hatékony kockázatkezelésre. A szcenárió-alapú megközelítés előnyei és hátrányai:  (+) eredménye közvetlenül jellemzi a kockázati kitettséget;  (+) dinamikus, kezelni tudja a kockázatok egymásra hatását;  (-) a megfelelő szcenárió kiválasztása nehéz, illetve szubjektív lehet;  (-) alkalmazása, különösen az összetettebb változatoké, nagyobb ráfordítást és hozzáértést igényel.

/30 Szavatoló Tőkeszükséglet: Standard számítás (3) Javasolt kockázati osztályok  Biztosítási kockázat (nem-élet): i. díjak kockázata ii. tartalékok kockázata  Piaci kockázat: i. kamatkockázat ii. részvények és tulajdonviszonyok kockázata iii. devizakockázat iv. koncentrációs kockázat  Hitelkockázat i. nemfizetési kockázat ii. hitelminőség romlásának kockázata  Működési kockázat  Biztosítási kockázat (élet): i. halandósági kockázat ii. törlési kockázat iii. költségkockázat iv. morbiditási kockázat

/30 Példa (1): Biztosítási kockázat (nem-élet) Faktoralapú számítás: M P = ρ α (P – E – X)  M P = ρ α (1 – CR ) x P M V = ρ α (RunOff)  M V = ρ α (RunOff%) x V M P a díjkockázat tőkeszükséglete; M v a tartalékkockázat tőkeszükséglete; P a tárgyévi díjbevétel; E a tárgyévi költség; X a tárgyévi bekövetkezett kár; CR a tárgyévi összevont hányados (combined ratio); V a tárgyévi nyitó tartalék; RunOff a nyitó tartalék lebonyolítási eredménye; ρ α az α biztonsági szinthez tartozó kockázati tőke operátor (VaR vagy TVaR, valamilyen eloszlás alapján).

/30 Példa (2): Biztosítási kockázat (nem-élet) Szcenárió-alapú kiegészítés:  természeti katasztrófák;  ipari katasztrófák;  terrortámadások;  aktuáriusi újraértékelés;  viszontbiztosító nemfizetése. p i : az i-edik szcenárió valószínűsége; c i : az i-edik szcenárió hatása az eredményre; F i : az i-edik szcenárióval eltolt eloszlásfüggvény: F i (t) = F(t + c i ) G az F i eloszlásfüggvények p i -vel súlyozott átlaga; Módosított tőkeszükséglet: a G eloszlásfüggvény alapján számított kockázati tőke.

/30 Szavatoló Tőkeszükséglet: Standard számítás (4) További nyitott kérdések  az aggregálás módja;  szegmentálás (kockázati kategóriánként);  a biztosítási kockázat szegmentálása: megfelelő-e az ágazati felosztás?  viszontbiztosítás (arányos és nem arányos) figyelembevétele;  egyszerűsítések kis biztosítók részére.

/30 Szavatoló Tőkeszükséglet: Belső modellek (1) Célok  a szakmai innováció támogatása;  a kockázatkezelés fejlesztése;  a versenyképesség javítása, a verseny elősegítése. A Szolvencia II támogatja a belső modellek fejlesztését és alkalmazását. A Szavatoló Tőkeszükséglet csak az egyik kimenete a belső modellnek; az elsőrendű cél a jobb vállalati kockázatkezelés. Felügyeleti előnyök: Az esetleg alacsonyabb tőkeszükségletért cserébe elvárható, hogy a felügyelet időszerűbb, lényegesebb, pontosabb, részletesebb adatokhoz jusson a biztosító működéséről.

/30 Szavatoló Tőkeszükséglet: Belső modellek (2) Az alkalmazás feltételei Alapelv, hogy a belső modell jobban megfeleljen a Szavatoló Tőkeszükséglet céljának és átfogó kritériumainak, mint a standard számítás.  Alkalmazási teszt: integrált vezetési és kockázatkezelési követelmények aktuáriusi követelmények informatikai követelmények  Megfelelő előrejelző képesség  Átláthatóság, dokumentáció  Független auditálás és rendszeres felülvizsgálat

/30 Szavatoló Tőkeszükséglet: Belső modellek (3) Módszertani megkötések A belső modell meg kell feleljen a Szavatoló tőkeszükségletre vonatkozó átfogó döntéseknek (VaR vagy TVaR használata; előírt biztonsági szint; kockázati kategóriák lefedettsége stb.) Ezen túl az alkalmazott matematikai módszerekre vonatkozóan nincs megkötés.

/30 Szavatoló Tőkeszükséglet: Belső modellek (4) Részleges belső modellek A kockázati kitettségek és a kockázati tényezők mátrixa (példa): árvízviharkamatlábdeviza gépjármű lakás baleset eszközök  Belső modellben elképzelhető a kockázati kitettségek a standard számítástól eltérő felosztása.  Részleges belső modell megengehető: elvileg a teljes belső modell felé vezető átmenetként.  A „mazsolázás” nem megengedhető.

/30 Szavatoló Tőkeszükséglet: Belső modellek (5) Elvi felépítés  a kockázati kitettség és a bemenő kockázateloszlás adatai   kockázati modell   kimenő eloszlás: a portfolió eredményének eloszlása   biztonsági szint (VaR vagy TVaR)   Szavatoló Tőkeszükséglet. Tesztelés és hitelesítés: a kimenő eloszlás szintjén Felügyeleti kalibrálás (szorzóhoz kötött engedélyezés kétség esetén)?

/30 Szavatoló Tőkeszükséglet: Belső modellek (6) Záró észrevételek  A belső modellek bevezetése nagy kihívás a Felügyelet számára.  Ha az európai szabályozás általános szintű, szükséges lesz az engedélyezési folyamat részletes hazai szabályozására.  Belső modell alkalmazása esetén a belső modell kimenetét integrálni kell a Felügyelet adatszolgáltatási rendszerével  a rendszer sikeres működésének feltétele a biztosító és a Felügyelet együttműködése.  Elvileg lehetőség lesz kötelező belső modellre: véleményünk szerint ez inkább a 2. pillérbeli megemelt tőkeszükséglet önkéntes alternatívája lehet.

/30 Kérdés van? (Kérdés nincs.) Köszönöm a figyelmet.