A hazai e-közigazgatás fejlesztésének perspektívái Dr. Baja Ferenc december 6.

Az EU egységes fejlesztési keretrendszer mentén, kiemelt stratégiai célként kezeli az e-közigazgatás és a szolgáltató állam kiépítését A technológia az elkövetkezendő években egyre jelentősebb szerepet játszik abban, hogy a modern közigazgatások meg tudjanak felelni a globalizáció keltette új kihívásoknak. Ezek közül kiemelkedik a gazdasági hatékonyság, a szociális igazságosság és a közszolgálati reform, Az egységes e-közigazgatási keretek kialakítása érdekében az EU Miniszterek Tanácsa a tagországok számára az elektronikus kormányzati stratégiák terén ajánlásokat fogalmazott meg, A nemzeti tapasztalatokra épülő összehangolt stratégiai iránymutatás, a különböző országok legjobb gyakorlatának megosztása és egyes területek standardizálása mellett minden tagországnak így Magyarországnak is egyedileg kell megtalálnia a saját útját a fenti kihívások megválaszolásában. Szociális igazságossá g Gazdasági hatékonyság Közszolgálati reform

Annak érdekében, hogy Magyarország nemzeti érdekei mentén, hatékonyan tudja kiaknázni a technológia nyújtotta előnyöket stratégiai látásmódra és a közigazgatási fejlesztések koordinált megvalósítására van szükség A Kormány azzal az alapvető célkitűzéssel indította el az e-Közigazgatás 2010 stratégiát, hogy az államreform keretében a hazai közigazgatás is megragadja a technológia nyújtotta lehetőségeket a kormányzati működés átalakításában, tovább fejlesztésében, valamint, hogy Magyarország megtartsa helyét az EU tagországok IKT fejlettségi középmezőnyében, Erre a munkára ad felhatalmazást az államreform iránti politikai elkötelezettség, amely a felülvizsgált Nemzeti Lisszaboni Akcióprogramban és az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció célrendszerében is megnyilvánul, és megerősíti a modern közigazgatás technológiára épülő, ügyfélorientált fejlesztésének igényét. Közigazgatás modernizációja iránti elkötelezettség A kormányzati működés technológiára épülő átalakítása Technológia nyújtotta lehetőségek

Az e-közigazgatás stratégia célja, hogy olyan közös kihívást jelentő jövőképet és megvalósítási keretrendszert fogalmazzon meg, amely az elkövetkezendő négy év fejlesztéseinek egységes keretet ad A stratégiai szemléletmódnak vannak előzményei a hazai e-kormányzás fejlesztésében. Az e-Kormányzat 2005 Stratégia és Programterv, az eKS keretében az e- közigazgatás fejlesztése az elmúlt években átgondolt, részletes elemzésen alapuló stratégia és akció tervig lebontott programterv szerint valósult meg, Az elért eredményekre építve a következő évek feladata, hogy az eddig elsősorban a MEH Elektronikuskormányzat- központ keretei között folyó, az elektronikus ügyintézés alapjait megteremtő munka kiterjedjen a közigazgatás egészére, motorja legyen a modern közigazgatási működés kialakításának és lehetővé tegye Magyarország pán-európai szolgáltatásokhoz való kapcsolódását A stratégia átfogja az összes fő területet, amit az intézményeknek figyelembe kell venniük saját szolgáltatásaik kialakításánál, illetve azokat a horizontális és integrációs programokat, melyek elősegítik, illetve megalapozzák az e-közigazgatás legfontosabb elemeinek rendszerbe állítását a kormányzat egészét tekintve. Intézményi fejlesztések koordinálása Átfogó horizontális és integrációs fejlesztések biztosítása Modern közigazgatás kialakítása Az e-kormányzás kiterjesztése a közigazgatás egészére eKS stratégiai alapokra építkezés

A technológiai változások illetve az EU, valamint a hazai közigazgatási modernizáció által indukált összetett hajtóerő rendszer elemei A 21. század kormányzata alá van rendelve a technológiának. A korszerű info-kommunikációs technológia a politika hatékony eszközrendszerét adja, a szervezeti változások előmozdítója, a közszolgáltatások kiszolgálója és a modern közigazgatás demokratikus folyamatainak úttörője. A modern kormányzat számára az IKT stratégiai vagyonnak tekinthető, A technológia kihívások mellett meghatározó hajtóerő a 2006-ban hivatalba lépett kormány elkötelezettsége egy, az állam egész működését átfogó reformfolyamat megvalósítására. A reformfolyamat céljait bemutató dokumentumokból az e-közigazgatás fejlesztésére több is hatással van, Az EU stratégiai irányait meghatározó dokumentumok gazdasági versenytényezőként kezelik az innovatív eszközöket alkalmazó szolgáltató állam működését. A hatékonyság javításának meghatározó forrását a minél szélesebb körű felhasználói kör bevonásában látják. Átalakulási kényszer Hatékony közigazgatás Ügyfélorientált szolgáltatások Ügyfélbevonás Elektronizálás a szolgáltatás nyújtásában és a belső működésben

A modern hazai közigazgatás, a fenntartható finanszírozású, jobb minőségű és jobban hozzáférhető szolgáltatások kialakításának jövőképe A közigazgatás olyan jövőképe vázolható fel, ahol kiemelt cél és elkötelezettség, hogy a közigazgatás használja ki jobban a technológia nyújtotta előnyöket a közszolgáltatások nyújtásában és ezáltal járuljon hozzá ahhoz, hogy:  Az állampolgároknak hétköznapi életük során nagyobb választási lehetőségük legyen személyre szabottabb módon igénybe venni az oktatás, egészségügy, társadalombiztosítás és adózás szolgáltatásait;  Egy modernebb jogi környezet és korszerű működési keretek kialakításával javuljon a közigazgatás, a kormányzati működés hatékonysága;  Erősödjön az állampolgárok demokratikus joggyakorlási lehetősége. Ugyanakkor a jövőkép nem csak a kormányzat technológiára épített átalakulásáról szól, hanem arról is, hogy tegyük a kormányzatot átalakulóvá, tartsuk meg a folyamatos innovációs képességet és kapacitást a technológia újításainak adaptálására. Kormányzás megújítása Társadalom közügyekben való részvételének erősítése Közigazgatás szolgáltatóvá tétele Költséghatékonyabb működés Integrált kistérségi és a regionális döntési szint megerősítése

A felvázolt jövőképhez képest jelenleg milyen problémák merülnek fel a közigazgatás működésével kapcsolatban, ill. melyek azok a területek, amelyekre a fejlesztéseket építeni lehet A legfontosabb megállapítások a következők:  A közigazgatási hatósági eljárások általában túl lassúak, átláthatatlanok és nem kellően hatékonyak,  A magyar közigazgatás arányaiban azonos létszámmal, de magasabb költséggel működik, mint az uniós átlag,  A közigazgatási szolgáltatások során még nem kielégítő az info-kommunikációs technológiák használata, a megfelelő tartalmak és szolgáltatások kínálata csekély, a szolgáltatások statikusak, kevéssé interaktívak és nem felhasználóbarátok,  Elmaradottak a kapcsolódó háttérfolyamatok és rendszerek, hiányzik az interoperabilitás, valamint az állampolgárok elektronikus azonosíthatósága,  A hátrányos helyzetű térségekben a lakosság nehezen fér hozzá az IKT szolgáltatásokhoz. A közigazgatás átfogó működési problémái Központi elektronikus szolgáltató rendszer A közigazgatási szolgáltatások törvényi háttere A leggyakrabban keresett szolgáltatások fejlettsége Háttérintézmények informatika helyzete Közigazgatási szolgáltató kultúra e-Szolgáltatások az önkormányzatoknál

A jövőkép és a jelenlegi helyzet közti rés áthidalását szolgáló stratégiai keretrendszer A jövőkép és a jelenlegi helyzet közti rés áthidalása 3 fő területen igényel átalakulást:  Az IT fejlesztéseknek a kormányzati intézményeket középpontba állító hagyományos ügyintézési filozófiával ellentétben, az állampolgárok és a vállalkozások köré kell épülniük. Ez a szemlélet, jelentősen csökkentheti a papír alapú munkavégzést, a duplikációk kiszűrésével növeli hatékonyságot, elégedettebbé teszi a felhasználókat és nagyobb politikai eredményt ért el,  A közigazgatásnak a „shared services” egymással megosztott/integrált szolgáltatási kultúra felé kell elmozdulnia –a front office, a back office és az információ, valamint infrastrukturális területeken. A hatékonyság érdekében szükséges a standardizáció, egyszerűsítés és funkcionális feladatok megosztása és integrációja,  Szükséges a közigazgatási hozzáértés és tudás szélesítése és mélyítése, különösen az ügyfélorientált kultúra kiépítése, valamint IKT fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához szükséges ismeretek és képességek terén. Professzionális megvalósítás Ügyfél orientált állampolgári és vállalkozási szolgáltatások Integrált kormányzati szolgáltatások

A szolgáltatásoknak az állampolgárok és a vállalkozások igényei köré kell szerveződniük, ennek érdekében 5 horizontális és 1 ágazati részcél és ezekhez rendelt program határozható meg. Horizontális Felhasználói igényekre épülő szolgáltató modell kialakítása Folyamatok egyszerűsítése Adat-és információmenedzsment IT standardizáció Vertikális EU20 leggyakoribb szolgáltatás elektronizáltságának növelése A felhasználói érdekek fókuszáltabb előtérbe helyezése valamint a rendszeren belüli valódi hatékonyság megteremtése intézményi érdekeken és működési körön túlnyúló, horizontális megközelítést igényel. A horizontális programok megadják az iránymutatást és azokat az egységes kereteket az intézményi szolgáltatások számára, melyek mentén azok mind a szolgáltatás tartalmát, folyamatait és informatikai megvalósítását illetően egységes keretek figyelembe vételével fejleszthetők tovább, A vertikális programok a fő ágazati területek szerinti csoportosításban az EU 20 szolgáltatás továbbfejlesztését célozzák meg.

Az eKS 2005 vezette be először az integrált szolgáltatás fogalmát a KR kialakításával. Az elkövetkezendő évek feladata ezen tapasztalatok alapján az integrált,megosztott szolgáltató filozófia kiterjesztése a közigazgatásban. Annak érdekében, hogy a közigazgatási rendszerek még hatékonyabban és átláthatóbban működjenek, illetve a felhasználó igényekre való reagálás még fókuszáltabb legyen, megosztott és integrált szolgáltatási megközelítésre van szükség, Az integrált, megosztott szolgáltatások kialakítása egyrészt lehetőséget ad a közigazgatási szervezetek számára a meghatározó funkcionális területeken a párhuzamosságok kiküszöbölésére, a pazarlás felszámolására, valamint a tevékenység integrációja biztosítja a további fejlesztések egységes keretek között történő megvalósítását, a reformokhoz szükséges befektetések és a megvalósítási idő csökkentését. EKG biztonság fejlesztése Integrált ügyfélszolgálati hálózat kiépítése Központi e-fizetés kialakítása Integrált kormányzati funkciók kiépítése Egységes állampolgári azonosítás megteremtése Megosztott e-közigazgatási szolgáltatások kiépítése

Az átfogó programokhoz összesen 20, intézményekhez rendelt projekt tartozik Átfogó ProgramokProjektek Interoperabilitási átfogó program1. Felhasználói igényekre épülő szolgáltató modell 2. Szolgáltatási folyamatok egyszerűsítése 3. Adatmenedzsment 4. Információmenedzsment 5. Technikai standardizáció Ügyfélközpontú szolgáltatások átfogó program 1. Okmányirodai szolgáltatások 2. Adó, járulék és vámszolgáltatások 3. Egészségügyi és szociális szolgáltatások 4. Oktatási szolgáltatások 5. Munkavállalással kapcsolatos szolgáltatások 6. Egyéb szolgáltatások Online infrastruktúra átfogó program1. EKG fejlesztése 2. e-Fizetés kialakítása 3. Állampolgári azonosító eszköz kialakítása Integrált ügyfélszolgálat átfogó program1. Integrált ügyfélszolgálati hálózat kiépítése Integrált kormányzati funkciók átfogó program 1. Költségvetés Gazdálkodási Rendszer, KGR 2. Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ, KSZK Megosztott e-közigazgatási szolgáltatások átfogó program 1. Egységes dokumentumkezelő rendszer 2. Területi alkalmazás-szolgáltató központok, ASP Tudásmenedzsment átfogó program1. Tudásmenedzsment

Az e-közigazgatási fejlesztések EU-s forrásai I. Az Államreform Operatív Program prioritási tengelyei 1.A folyamatok megújítása és szervezetfejlesztés a jogalkotási és kormányzási képesség javítása az ügyintézési folyamatok és eljárások megújítása és szervezetfejlesztés a közigazgatási tudásháttér megteremtése 2.Az emberi erőforrás minőségének javítása a beléptetési és előremeneteli politika korszerűsítése teljesítményalapú karrier-utak megteremtése, kultúraváltás ösztönzése 3.Fejlesztések a Közép-magyarországi régióban ugyanaz, mint az előző két prioritási tengelyben

Pénzügyi forrásmegosztás Az Államreform operatív program az ÚMFT teljes keretének 0,58%-át használja fel. Prioritások Teljes forrás (hazai társfinanszírozással, milliárd forint) Százalékos megoszlás Folyamatok megújítása és szervezetfejlesztés 22,154,0 % Az emberi erőforrás minőségének javítása 5,914,4 % A KMR-ben megvalósuló fejlesztések12,029,3 % Technikai segítségnyújtás0,92,2 % Összesen40,9100 %

Akciótervben nevesített projektek ( ) SorszámProjektgazdaKonstrukció Összeg (millió Ft) Miniszterelnöki Hivatal, Elektronikus Kormányzat Központ Elektronikus közigazgatási keretrendszer kialak í tása Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ Teljesítményértékelési képzések664, MeH (Kormányzati Személyügyi Államtitkárság), KÜM bevonásával Uniós döntéshozatalban való részvételi képesség javítása Magyar Szabványügyi Testület Müszaki jogszabályok egyszerűsít é se, szabványok megismertet é se Miniszterelnöki Hivatal Kiemelt költségvetési intézmények szervezetfejleszt é se II. ütem OITHTudásalapú igazságszolgáltatás-fejlesztés Miniszterelnöki Hivatal Dereguláció é s eljárások egyszerüsítése 360 Összesen:3 461

Ideiglenes Akcióterv alapján már elindult projektek SorszámProjektgazdaKonstrukció Összeg (millió Ft) 312 Miniszterelnöki Hivatal (Államreform Bizottság Titkársága) Közfeladatok felülvizsgálata Miniszterelnöki Hivatal (Közpolitikai Titkárság) Egyes intézmények szervezetfejlesztése143, Miniszterelnöki Hivatal (Közpolitikai Titkárság) Az államreform koncepcionális megalapozása Miniszterelnöki Hivatal (Kormányzati Személyügyi Á llamtitkárság) Személyügyi központ szervezetfejlesztése és teljes í tmény- értékelés 1 789,20 Összesen:2 540,38

Az e-közigazgatási fejlesztések EU-s forrásai II. Az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program prioritási tengelyei 1.A közigazgatás és a közigazgatási szolgáltatások belső folyamatainak megújítása a szakrendszeri fejlesztések a központi elektronikai szolgáltatások fejlesztése 2.A közigazgatási szolgáltatásokhoz történő hozzáférést támogató fejlesztések ügyfelek virtuális és fizikai elérési lehetőségeinek a javítása az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat kapacitásbővítése elektronikus azonosítás 3.Kiemelt fejlesztések (Közép-magyarországi régió) ugyanaz, mint az előző két prioritási tengelyben

Pénzügyi forrásmegosztás Az EKOP az ÚMFT teljes keretének 1,43%-át használja fel Prioritások Teljes forrás (hazai társfinanszírozással, milliárd forint) Százalékos megoszlás A közigazgatási szolgáltatások és folyamatok megújítása 35,735,8 % Hozzáférés javítása41,341,3 % A KMR-ben megvalósuló fejlesztések21,021 % Technikai segítségnyújtás1,91,9 % Összesen99,9100 %

Akciótervben nevesített projektek ( ) SorszámProjektgazdaKonstrukcióÖsszeg (millió Ft) IRM, OITH bevonásávalA cégbírósági rendszerek korszerűsítése KEKKHJogügyletek biztonsága PMISZK Központi Gazdálkodási Rendszer kiépítése Kopint-Datorg Zrt. Központi rendszer bővít é se és szolgáltatás-fejlesztése PM Informatikai Szolgáltató Központ Egyablakos vámügyintézés megteremtése PM Informatikai Szolgáltató Központ Elektronikus fizet é s megvalósítása Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Biztonságos elektronikus összeköttetés kiépítése 750 Összesen:

Az EKOP, illetve ÁROP akcióterveiben nevesített projektek ( ) illeszkedése a stratégiai átfogó programokhoz KGR kiépítése Cégbírósági rendszer korszerűsítése Tudásalapú igazságszolgáltatás INTEROPERABILITÁS INTEGRÁLT KORMÁNYZATI FUNKCIÓK TUDÁSMENEDZSMENT Jogügyletek biztonsága ÁROPEKOP ÜGYFÉLKÖZPONTÚ SZOLGÁLTATÁSOK ONLINE INFRASTRUKTÚRA Teljesítményértékelés képzések Dereguláció Költségvetési intézmények szervezetfejlesztése Műszaki jogszabályok egyszerűsítése E-közigazgatási keretrendszer Egyablakos vámügyintézés Biztonságos elektronikus összeköttetés Elektronikus fizetés megvalósítása Központi Rendszer bővítése 2009-es irányok:  IT biztonság  Interoperabilitás > E-dokumentumkezelés/ digitalizálás  Állampolgári azonosító eszköz  Tudásportál  Integrált ügyfélszolgálat

Európai Távmunka Keretegyezmény július 16-án az európai szociális partnerek aláírták a távmunkáról szóló keretegyezményt Ez meghatározta a foglalkoztatók és a munkavállalók számára a távmunkában történő munkavégzés feltételeit májusa óta Magyarország is beillesztette jogrendjébe a keretegyezményt, létrejött a Távmunka Tanács, megteremtődtek a távmunkában történő munkavégzés feltételei Lassan hazánkban is terjed ez a munkavégzési forma, főleg a magas kvalifikációt kívánó munkakörökben Egyelőre kihasználatlan a távmunkának az a lehetősége, hogy határokon átnyúlóan is lehet végezni Hazánkban kicsi a részaránya, de egyes EU tagországokban jelentősebb (Egyesült Királyságban és Hollandiában a foglalkoztatottak 8%-a, Franciaországban, Németországban és Spanyolországban 5% körül)

Köszönöm a figyelmet! Köszönöm a figyelmet! Dr. Baja Ferenc