Matematikai logika.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Átváltás decimális számrendszerből bináris számrendszerbe.
Advertisements

Deduktív érvek.
Készítette: Kunkli Zsóka Balásházy MGSZKI Debrecen,
Extenzionális mondatfunktorok
A matematikai logika alapfogalmai
Adatbázisrendszerek elméleti alapjai 2. előadás
A matematikai logika alapjai
É: Pali is, Pista is jól sakkozik. T: Nem igaz. É: Bizonyítsd be. Mi nem igaz? T: Nem igaz, hogy Pali jól sakkozik. Nyertem É: Pali vagy Pista.
Determinisztikus programok. Szintaxis: X : Pvalt program változók E : Kifkifejezések B : Lkiflogikai kifejezések C : Utsutasítások.
Matematikai logika A diasorozat az Analízis 1. (Mozaik Kiadó 2005.) c. könyvhöz készült. Készítette: Dr. Ábrahám István.
1 Előhang Világunk dolgainak leírásához gyakran használunk kijelentő mondatokat. Pl. Minden anya szereti gyerekeit. Júlia anya és Júlia gyereke Máté. Következmény:
Logika 3. Logikai műveletek Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszék február 24.
Barwise-Etchemendy: Language, Proof and Logic
Kétértékűség és kontextusfüggőség Kijelentéseink igazak vagy hamisak (mindig az egyik és csak az egyik) Kijelentés: kijelentő mondat (tartalma), amivel.
Kocsisné Dr. Szilágyi Gyöngyi. Elérehet ő ség: aszt.inf.elte.hu/~szilagyi/ aszt.inf.elte.hu/~szilagyi Fogadó óra: hétf ő
Logika Érettségi követelmények:
Logikai műveletek
MI 2003/5 - 1 Tudásábrázolás (tudásreprezentáció) (know- ledge representation). Mondat. Reprezentá- ciós nyelv. Tudás fogalma (filozófia, pszichológia,
Általános lélektan IV. 1. Nyelv és Gondolkodás.
Az informatika logikai alapjai
Logika 5. Logikai állítások Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszék március 10.
Characteristica universalis
Logika 6. Logikai következtetések
Matematikai logika alapjai
Differenciál számítás
Bevezetés a matematikába I
Véges értékű függvények
Halmazelmélet és matematikai logika
Természetes és formális nyelvek Jellemzők, szintaxis definiálása, Montague, extenzió - intenzió, kategóriákon alapuló gramatika, alkalmazások.
Boole-algebra (formális logika).
A számítógép működésének alapjai
Logika 2. Klasszikus logika Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszék február 17.
Logika 4. Logikai összefüggések Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszék március 3.
Logikai műveletek.
Ekvivalenciák nyitott mondatok között Két nyitott mondatot ekvivalensnek mondunk, hha tetszőleges világban ugyanazok az objektumok teszik őket igazzá.
Nem igaz, hogy a kocka vagy tetraéder. Nem igaz, hogy a kicsi és piros. a nem kocka és nem tetraéder. a nem kicsi vagy nem piros. Általában: "  (A  B)
Függvényjelek (function symbols) (névfunktorok) FOL-ban Névfunktor: olyan kifejezés, amelynek argumentumhelyeire neveket vagy in- változókat lehet írni.
A kvantifikáció igazságfeltételei
A logika centrális fogalmai a kijelentéslogikában Propositional logic Nulladrendű logika Általában Logikai igazság Logikai ekvivalencia Logikai következmény.
(nyelv-családhoz képest!!!
Characteristica universalis 3. Logikai alapfogalmak.
Predikátumlogika.
A kvantifikáció igazságfeltételei “  xA(x)” akkor és csak akkor igaz, ha van olyan objektum, amely kielégíti az A(x) nyitott mondatot. “  xA(x)” akkor.
Logikai műveletek és áramkörök
Fordítás természetes nyelvről FOL-ra Kvantifikáló kifejezések: Néhány/Egy F   x( F(x)  …) Minden G   x( G(x)  …) Két H   x  y( H(x)  H(y)  …)
Ekvivalenciák nyitott mondatok között Két nyitott mondatot ekvivalensnek mondunk, hha tetszőleges világban ugyanazok az objektumok teszik őket igazzá.
Az informatika logikai alapjai
MI 2003/6 - 1 Elsőrendű predikátumkalkulus (elsőrendű logika) - alapvető különbség a kijelentéslogikához képest: alaphalmaz. Objektumok, relációk, tulajdonságok,
Henkin-Hintikka-játék szabályai, kvantoros formulákra, még egyszer: Aki ‘  xA(x)’ igazságára fogad, annak kell mutatnia egy objektumot, amire az ‘A(x)’
Új szigetre érkeztünk, itt normálisak is laknak. Ők hol igazat mondanak, hol hazudnak. 39. A, B és C közül egy lovag, egy lókötő, egy normális. A: Normális.
Deduktiv adatbázisok. Normál adatbázisok: adat elemi adat SQL OLAP adatbázisok: adat statisztikai adat OLAP-SQL … GROUP BY CUBE(m1,m2,..)
Tananyag: Barwise-Etchemendy: Language, Proof and Logic II. Quantifiers Weblap: Fogadóóra: H 15:30-17:00, i/226.
INFORMATIKA ELŐADÁS október 15. I. ELŐADÓ Informatika
INFORMATIKA ELŐADÁS október 20. I. ELŐADÓ Informatika
Logika.
Egyenlet, egyenlőtlenség, azonosság, azonos egyenlőtlenség
Analitikus fa készítése Ruzsa programmal
Kvantifikáló kifejezések a természetes nyelvben: ̒minden’, ̒némely’, ̒̒három’, stb. Ezek determinánsok, predikátumból (VP-ből) NP-t képeznek. Az elsőrendű.
Analitikus fák a kijelentéslogikában
Demonstrátorok: Sulyok Ági Tóth  István
Fordítás (formalizálás, interpretáció)
A házi feladatokhoz: 1.5: Azonosság Jelölések a feladatszám alatt:
Logika előadás 2017 ősz Máté András
15. óra Logikai függvények
Érvelések (helyességének) cáfolata
Új történet: Alice Csodaországban
Nulladrendű formulák átalakításai
Bevezetés a matematikába I
Készítette: Kunkli Zsóka Balásházy MGSZKI Debrecen,
ÍTÉLETKALKULUS (NULLADRENDŰ LOGIKA)
Előadás másolata:

Matematikai logika

Kijelentés Kijelentés vagy ítélet: egy olyan kijelentő mondat, amelyről egyértelműen el lehet dönteni, hogy igaz (i) vagy hamis (h) Axióma: olyan kijelentés, amelyet igaznak fogadunk el. Sejtés: olyan kijelentés, amelyről nincs igazolva, hogy igaz. Tétel: olyan kijelentés, amelyről igazolva van, hogy igaz.

Kijelentés tagadása (negációja) a nem szócska segítségével a P ítélet tagadásának jelölése P Melyik tagadása a következő mondatnak: „Zsolt magasabb Eszternél”? Eszter magasabb Zsoltnál. Zsolt nem magasabb Eszternél. Nem igaz, hogy Zsolt magasabb Eszternél. Zsolt alacsonyabb Eszternél. Zsolt ugyanolyan magas, mint Eszter.

Kijelentések összekapcsolása Konjunkció Ha két ítéletet az és kötőszóval kapcsolunk össze, akkor konjunkciót kapunk. Jelölés: Ha P és Q két ítélet, akkor a két ítélet konjunkcióját PQ-val jelöljük. Két ítélet konjunkciója akkor és csak akkor igaz, ha mindkét ítélet igaz.

Kijelentések összekapcsolása Diszjunkció Ha két ítéletet a vagy kötőszóval kapcsolunk össze, akkor diszjunkciót kapunk. Jelölés: Ha P és Q két ítélet, akkor a két ítélet diszjunkcióját PQ-val jelöljük. Két ítélet diszjunkciója akkor és csak akkor igaz, ha legalább egyik ítélet igaz.

Kijelentések összekapcsolása Implikáció Legyen P és Q két ítélet. A „ha P akkor Q” összetett ítéletet implikációnak nevezzük. Jelölés: Ha P és Q két ítélet, akkor a két ítélet implikációját PQ-val jelöljük. A PQ ítélet akkor és csak akkor hamis, ha P igaz és Q hamis, minden más esetben igaz.

Kijelentések összekapcsolása Ekvivalencia Legyen P és Q két ítélet. A „P akkor és csak akkor ha Q” összetett ítéletet ekvivalenciának nevezzük. Jelölés: Ha P és Q két ítélet, akkor a két ítélet ekvivalenciáját PQ-val jelöljük. A PQ ítélet akkor és csak akkor igaz, ha a P és Q ítéletek logikai értéke megegyezik.

Feladat Igazoljuk, hogy a PQ ítélet ekvivalens a PQ ítélettel.

Összetett kijelentések tagadása A konjunkció és a diszjunkció tagadására vonatkozó szabályt a de Morgan képletek adják meg: (PQ)  (P)(Q) (PQ)  (P)(Q) Mi a tagadása a következő ítéleteknek? A váza magas és kék. Rita zongorázik vagy hegedül.

Összetett kijelentések tagadása Az implikáció tagadása esetén az implikációt felírhatjuk diszjunkció segítségével, és a diszjunkció tagadására a de Morgan képletet használjuk: (PQ)  (PQ)  P(Q) Mi a tagadása a következő ítéletnek? Ha szombaton szép idő van, akkor kirándulni megyek. Ha sokat tanulok, akkor jól vizsgázom.

Következtetési sémák Modus ponens: Ha P igaz és PQ igaz, akkor Q igaz. Példa: Adott a következő két állítás: Ha szombaton szép idő van, akkor kirándulni megyek. Most szombaton szép idő van.  Most szombaton kirándulni megyek.

Következtetési sémák Modus tollens: Ha Q igaz és PQ igaz, akkor P igaz. Példa: Adott a következő két állítás: Ha szombaton nincs szép idő, akkor nem megyek kirándulni. Most szombaton kirándulni megyek.  Most szombaton szép idő van.

Következtetési sémák Modus tollendo ponens: Ha PQ igaz és P igaz, akkor Q igaz. Példa: Adott a következő két állítás: Szombaton vagy vasárnap kirándulok. Szombaton nem kirándulok.  Vasárnap kirándulok.

Következtetési sémák Modus barbara: Ha PQ igaz és QR igaz, akkor PR igaz. Példa: Adott a következő két állítás: Ha szombaton szép idő van, akkor kirándulni megyek. Ha kirándulni megyek, akkor jól érzem magam.  Ha szombaton szép idő van, akkor jól érzem magam.

Feladat Az alábbi ítéletpárokból fogalmazz meg következtetést: a) Márta matematikából vagy fizikából érettségizik. Márta nem érettségizik fizikából. b) Ha tanulok, akkor jól sikerül az érettségim. Ha jól sikerül az érettségim, akkor bejutok az egyetemre. c) Ha esik az eső, akkor autóval megyek a városba. Esik az eső.

Predikátum Predikátum: Egy olyan kijelentő mondat, mely egy vagy több változótól függ, és amely ezen változók minden megengedett rögzített értékeire egy ítéletet ad. Jelölés: P(x). Zárójelbe írjuk azokat a változókat, amelytől a predikátum függ. Példák: P(x):”Az x természetes szám kisebb mint 5.” predikátum. x=3-ra a “3 kisebb mint 5” igaz kijelentést kapjuk; x=6-ra a “6 kisebb mint 5” hamis kijelentést kapjuk.

Logikai kvantorok Univerzális kvantor: „minden x-re ...”. Jelölés:  Egzistenciális kvantor: „létezik x amelyre ...”, „van olyan x, hogy ...” Jelölés: 

Univerzális kvantotokat tartalmazó kijelentések tagadása Egy olyan kijelentést tagadva, amely logikai kvantorokkal van megfogalmazva, az univerzális kvantifikátor átalakul egzisztenciális kvantifikátorrá, az egzisztenciális kvantifikátor átalakul univerzális kvantifikátorrá. Mi a tagadása a következő ítéleteknek? Minden madár télen elköltözik melegebb vidékre. Van olyan állat, aki nem alszik téli álmot.