Nagy Boldizsár előadása a Fővárosi Bíróság/BÁH/UNHCR jogi képzésen Az EU irányelveinek átültetése a hazai jogba és a gyakorlatba – néhány jogesettel körítve Nagy Boldizsár előadása a Fővárosi Bíróság/BÁH/UNHCR jogi képzésen 2007. május 9-én., Cserkeszőlőn.

Menekültügyi acquis - a Közös Európai menekültügyi rendszer első szakasza Dublin II rendelet A Tanács (EC) 343/2003 EK számú rendelete (2003. február 18) egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó szempontok és eljárási szabályok megállapításáról OJ (2003) L 50/1 Hatály: 2003 március 17. Alkalmazás kezdete: A 2003 szeptember 1. Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2004. évi különkiadás 19/6. kötet, 109. old Végrehajtja: A Bizottság 1560/2003/EK rendelete (2003. szeptember 2.) egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó szempontok és eljárási szabályok megállapításáról szóló 343/2003/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról OJ (2003) L 222/1 Hatály: 2003 szeptember 6.. Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2004. évi különkiadás 19/6. kötet, 200. old

Menekültügyi acquis - a Közös Európai menekültügyi rendszer első szakasza Eurodac A Tanács 2725/2000/EK rendelete (2000. december 11.) a dublini egyezmény hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló „Eurodac” létrehozásáról OJ (2000) L 316/1 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2004. évi különkiadás 19/4. kötet, 26. old. Működés. 2003. január 15 óta Végrehajtja: A Tanács 407/2002/EK rendelete (2002. február 28.) a Dublini Egyezmény hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló „Eurodac” létrehozásáról szóló 2725/2000/EK rendelet végrehajtására vonatkozó egyes szabályok megállapításáról OJ (2002) L 62/1 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2004. évi különkiadás 19/4. kötet, 192. old

Átmeneti védelem irányelv Fogadási feltételek irányelv Menekültügyi acquis - a Közös Európai menekültügyi rendszer első szakasza Átmeneti védelem irányelv A Tanács 2001/55/EK irányelve (2001. július 20.) a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén nyújtandó átmeneti védelem minimum követelményeiről, valamint a tagállamok e személyek befogadása és a befogadás következményeinek viselése tekintetében tett erőfeszítései közötti egyensúly előmozdítására irányuló intézkedésekről OJ (2001) L 212/12. o Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2004. évi különkiadás 19/4. kötet, 162. old. Átültetési határidő: 2002. december 31. Fogadási feltételek irányelv A Tanács 2003/9/EK irányelve (2003. január 27.) a menedékkérők befogadása minimumszabályainak megállapításáról OJ ( 2003) L 31/18 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2004. évi különkiadás 19/6. kötet, 101. old. Átültetési határidő : 2005. február 6. A megállapodást 2001. január 19-én Brüsszelben írták alá, Kihirdették a Tanács 2001/258/EC (2001. március 15)) döntéseként, 2001. ápriklis 3-án OJ (201) L 93/38

Kvalifikációs irányelv (definíciós irányelv) Menekültügyi acquis - a Közös Európai menekültügyi rendszer első szakasza Kvalifikációs irányelv (definíciós irányelv) A Tanács 2004/83/EK (20004. április 29) irányelve a harmadik országok állampolgárainak, illetve a hontalan személyeknek menekültként vagy a más okból nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésének feltételeiről és az e státusok tartalmára vonatkozó minimumszabályokról HL L 304/12 (2004. 09.30.) Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2004. évi különkiadás 19/7. kötet, 96. old. Átültetési határidő: 2006. október 10.

Európai Menekültügyi Alap 2005 – 2010 Menekültügyi acquis - a Közös Európai menekültügyi rendszer első szakasza Európai Menekültügyi Alap 2005 – 2010 A Tanács határozata (2004. december 2.) a 2005-2010 közötti időszakra az Európai Menekültügyi Alap létrehozásáról (2004/904/EK) HL L 381/52 2004. 12.18. Eljárási irányelv A Tanács 2005/85/EK irányelve (2005. december 1.) a menekültstátusz megadására és visszavonására vonatkozó tagállami eljárások minimumszabályairól HL L 326/13 (2005.12.13) Átültetési határidő: 2007. december 1*. *Jogi segítségre: 2008.dec.1. A consiliumban 2005 május 6-án nincs újabb eljárási text verzió

Az Odysseus hálózatról http://www.ulb.ac.be/assoc/odysseus/index.html

Az Odysseus hálózatról Létrejötte: 1998 az akkori Odysseus programból, Philippe de Bruycker kezdeményezésére Célja: a teljes EU-t lefedő kutatói hálózat kialakítása az 1 ország - 1 résztvevő elvén (bár helyettesekkel) 2007-ben 2o tagállamból volt állandó tag + 1 fő Norvégiából Az összehasonlító vizsgálatokhoz bevon alkalmai közreműködőket.

Az Odysseus és a résztvevők projektjei Összehasonlító jelentés a fogadási feltételek irányelv nemzeti jogba ültetéséről (elkészült: 2006 október, /még/ nem nyilvános) Összehasonlító elemzés 10 irányelv átültetéséről a 27 tagállamban (Határidő: 2007. december) Résztvevők, a Nijmegen-i egyetem (Kees Groenendijk) koordinálásával: „Observatory on free movement” – évente jelentés a mozgás szabadságáról a közösségen belül (magyar jelentéskészítő: Dr. Tóth Judit) Összehasonlító tanulmány a családegyesítési irányelv átültetéséről (Várható elkészülte: 2007. június) FAMILY REUNIFICATION OF 22 SEPTEMBRE 2003 LONG-TERM RESIDENTS OF 25 NOVEMBER 2003 TEMPORARY PROTECTION OF 20 JULY 2001 RECEPTION CONDITIONS OF 27 JANUARY 2003 QUALIFICATION OF 29 APRIL 2004 MUTUAL RECOGNITION OF EXPULSION OF 28 MAY 2001 CARRIERS LIABILITY OF 28 JUNE 2001 FACILITATION OF UNAUTHORISED ENTRY & STAY OF 28 NOVEMBER 2002 ASSISTANCE FOR TRANSIT OF 25 NOVEMBER 2003 VICTIMS OF TRAFFICKING OF 29 APRIL 2004

Publikációk The Future of Free Movement of Persons in the EU, 2006 Immigration and Asylum Law of the EU : Current Debates, 2005 The European Immigration and Asylum Policy : Critical assessment five years after the Amsterdam Treaty, 2005 The Emergence of a European Asylum Policy, 2004 The Emergence of a European Immigration Policy, 2003 Subsidiary Protection of Refugees in the European Union : Complementing the Geneva Convention?, 2002 Regularisations of illegal immigrants in the European Union, 2000 Mindegyik kiadója: Bruylant, Brüsszel

Odysseus Tudományos Hálózat A Fogadási feltételek irányelvre vonatkozó jelentés sorsa 2005. július 17 – Bizottság: tender beadás határidő 2006 április: Odysseus találkozó: – előkészület, kérdőív kialakítása (UNHCR-rel együttműködve) 2006 június: első vázlat leadás 23 ország jelentői (Írország és Dánia marad ki speciális helyzetük és döntésük miatt) 2006 későtavasza, nyara: 31 szervezet véleményt nyilvánít 2006 szeptember 26: Nyilvános konferencia, Brüsszel, 200 résztvevő 2006. november: A 118 oldalas, nem nyilvános jelentést Philippe de Bruycker leadja a Bizottságnak. 2007? A Bizottság saját jelentése az irányelv átültetésének tapasztalatairól http://www.ulb.ac.be/assoc/odysseus Secretariat: Nicole Bosmans (odysseus@ulb.ac.be) By telephone: ++ 32 (0)2 650 49 96 (only in the afternoon) By fax: ++ 32 (0)2 650 45 46

Néhány megfigyelés az fogadási feltételek irányelv kötelező (az államnak választást nem engedő, és nem pusztán felhatalmazó) rendelkezéseinek magyarországi végrehajtásáról Kötelező – választást engedő cikkek elkülönítése

Megfelelően átültetett szabályok 2 § Menedékjog iránti kérelem - definíció 7 § (1) Szabad mozgás 8 § (és 14 § (2)) A család egysége és a családi élet védelme 11 § Munkavállaláshoz való jog, 1 év elteltével jogerős döntésig 13 § (1) Befogadás anyagi feltételei a kérelem benyújtásának időpontjától rendelkezésre állnak (nem fogvatartott esetében) 14 § A befogadás anyagi feltételei: szállás, család egysége, érintkezés UNHCR-rel, NGO-kal, jogi képviselőkkel - kivéve (5) és (8) A család legszűkebb fogalmát fogadtuk el, - nincs „tartós, nem házastársi kapcsolatban élő élettársa, amennyiben az érintett tagállam idegenrendészeti jogszabályai vagy gyakorlata az össze nem házasodott párokat a házaspárokéhoz hasonló elbánásban részesít” idrend tv szélsebb család fogalommal dolgozik _____________________________________ 13 (1) kérdéses azért a határőrségtől az állomásra irányítás

Megfelelően átültetett szabályok 15 § (1) Megfelelő sürgősségi ellátás és alapvető kezelés 19 § (2) A kísérő nélküli kiskorú elhelyezésének a szabályai 21 § Jogorvoslat (végső soron fellebbezés vagy felülvizsgálati kérelem bírósághoz) a mozgásszabadság korlátozása (a 7 § cikk alapján hozott határozat) ellen 23 § A befogadási feltétekre vonatkozóan van megfelelő vezetés, ellenőrzés és irányítás 24 (2) Rendelkezésre bocsátják a végrehajtáshoz szükséges erőforrásokat (M.o.: a már átültetett rendelkezésekre igaz.)

Lényegében megfelelően átültetett szabályok – kisebb fenntartásokkal A szabály 5 § Tájékoztatás „ésszerűen feltételezhetően megértett nyelven”, írásban 6 § Dokumentáció vagy státuszt igazol vagy tart engedély 3 napon belül kiadandó 10 § (1) Kiskorúak (<18) befogadó állam polgáraihoz hasonlóan részesülnek oktatásban A fenntartás Mindhárom bef. állomáson kellő nyelveken elérhető-e A tartalom rendben, de határidő? Kísérő nélküli kiskorúak, bicskei precedens, fogvatartott kiskorúak (ritkán!)

Lényegében megfelelően átültetett szabályok – kisebb fenntartásokkal A szabály 12 § második bek Részvétel a munkaszerződéshez kötődő szakképzésben 13 § (2) egészségnek és alapszükségleteknek megfelelő kielégítő életszínvonalról gondoskodás 14 (5), 19 (4) 24 (1) Megfelelő képzettség és titoktartás A fenntartás Nincs átültető szabály, a külföldiek szakképzésére vonatkozó jog nem garantálja Különleges bánásmódot igénylők egynémely csoportjai (ld. a komolyabb aggályok rovatot is) Külső szolgáltató alkalmazottai (őrzővédők)

Lényegében megfelelően átültetett szabályok – kisebb fenntartásokkal A szabály 19 § (2) A kísérő nélküli kiskorú megfelelő képviseletét biztosítani kell A fenntartás A Met szerint eseti gondnokot haladéktalanul ki kell jelölni, de nem egyértelmű, hogy a gondnok csak az eljárásban vesz részt vagy az élet egyszerű helyzeteiben is megfelelően képviseli a kiskorút.

Komolyabb aggályok / átültetés hiánya A szabály 10 § (2) Kérelemtől számított 3 hónapig halasztható az oktatásban részvétel 13 § (2) egészségnek és alapszükségleteknek megfelelő kielégítő életszínvonalról gondoskodás 15 § (2) Az állam biztosítja a szükséges orvosi vagy egyéb segítséget a különleges bánásmódot igénylő kérelmezőknek Az aggály A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX tv. 110 §-a szerint a törvény csak egy év elteltével teszi kötelezővé a részvételt, előbb csak ha a szülő kéri Idegenrendészeti őrizetben levőknek nem adatik meg (Vitatott – kiterjed-e rájuk az irányelv – szerintem igen és 14 § (8) nem állandó kivétel) Az erőszak (kínzás, nemi erőszak, más traumák) áldozatairól nem az állam gondoskodik. 1993. évi LXXIX tv a közoktatásról ... Nem magyar állampolgárok magyarországi tanulmányai és a külföldön megkezdett tanulmányok magyarországi folytatása 110. § (1) A nem magyar állampolgár akkor tanköteles Magyarországon, ha a magyar jogszabályok szerint menedékjogot kérő, menekült, menedékes, bevándorolt, letelepedett, humanitárius tartózkodási engedéllyel rendelkező kísérő nélküli kiskorú, illetve szülőjével együtt tartózkodási engedéllyel vagy humanitárius tartózkodási engedéllyel rendelkező kiskorú. A feltételek meglétét a tanuló nevelési-oktatási intézménybe történő felvételénél igazolni kell. (2) Ha a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás ideje a) az egy évet nem haladja meg, a szülő kérésére, b) az egy évet meghaladja, e törvény erejénél fogva válik a gyermek tankötelessé. Az a) pontban foglaltakat a tartózkodási vízummal rendelkezők esetében is alkalmazni kell.

Komolyabb aggályok / átültetés hiánya A szabály 16 § (4) A befogadási feltételeket korlátozó vagy megvonó döntést egyedileg, tárgyilagosan és elfogulatlanul kell meghozni Indokolni kell 17 § (4) A tagállamok a jogszabályokban (is) figyelembe veszik a sérülékeny helyzetű (vulnerable) személyek sajátos helyzetét A fenntartás Nincs formális átültető szabály. A 24/2001 BM rend 7§ nem erről szól. A jog a kiskorúaktól eltekintve nem szól róluk. Ezt nem kompenzálja a kedvező gyakorlat.

Komolyabb aggályok / átültetés hiánya A szabály 18 § (2) Az állam köteles biztosítani a nemi erőszak, elhanyagoltság, kizsákmányolás, kínzás, embertelen és megalázó bánásmód áldozatául esett kiskorúak - rehabilitációját, - lelki gondozását - szaktanácsadást 19 (3) Az államoknak törekedniük kell a „felügyelet nélküli” kiskorúak családtagjainak felkutatására A fenntartás Az állam ezt nem vállalta magára jogi kötelezettségként Jogszabály nem fogalmazza meg ezt a feladatot - a gyakorlatban nem –állami szerv végzi, alkalomszerűen A hiv magyar fordításban „gondatlanság” neglect, vernachlassigung

Komolyabb aggályok / átültetés hiánya A szabály 20 § A tagállamok biztosítják a kínzást, nemi erőszakot vagy egyéb erőszakos cselekményeket elszenvedett személyek az említett cselekményekkel okozott sérülések megfelelő kezelésében részesüljenek. 21 § Jogorvoslat (végső soron fellebbezés vagy felülvizsgálati kérelem bírósághoz) irányelv szerinti ellátások nyújtását érintő elutasító határozatokkal szemben + kötelező jogsegély A fenntartás Nincs átültető szabály A ténylegesen megvalósuló kezelést nem az állam szervei, nem költségvetési forrásból biztosítják A magyar jog nem garantál bírói szakba elérő jogorvoslatot az ellátásokkal kapcsolatos negatív döntésekkel szemben – a jogsegély sem értelmezhető = nincs átültető szabály

Néhány megfigyelés a készülő MET-ről

MET kommentár Kérdések – Kritikus kérdések - üdvözölt megoldások Van-e a menekültnek választójoga? (9§ nem sorolja a kivételek közé, míg oltalmazottnál kimondja, hogy annak nincs. Tehát van?) Miért kell a kétfajta menedékes kategóriát fenntartani? (17 §) (Tv indokolás: a nemzetiben a magyar szuverenitás fejeződik ki - vagy a státusz elkerülése) Megengedi-e a MET, hogy a kérelmező részesüljön a befogadási feltételek ellátási részében anélkül, hogy befogadó állomáson vagy szerződéses szálláshelyen lakna? (26§) Helyes-e az elismert személyek „elő-integrációs” ellátását és támogatását teljesen kihagyni a MET-ből? (30§(9)) Érdemes-e a menedékesként elismerési eljárást a másik kettővel együtt kezelni, amikor abban az elismerés tárgya a csoporthoz tartozás, nem a fenyegetettség? (31§) Mikor indul az eljárás, ha Dublin II alapján átveszünk valakit? (Mikortól illetik meg az elismerését kérő jogai, beleértve a fogadási feltételeket?) (33§) Ha Dublin II alapján átadandó a felelős államnak és ez ellen a döntés ellen felülvizsgálati kérelemmel él, miért kötelező a Hivatalnak ellenkérelmet beadnia, miért nem mondhat le hivatalból az átadásról, ha a felülvizsgálati kérelem érvei meggyőzték? (47§ (7)) 38 (1) Az elsimerés iránti kérelemre vonatkozó döntés az elsimerését kérő egyéni helyzetének értékelésén alapul” Ennek nincs sok értelme menedékesnél!!

Kritikus kérdések, megjegyzések MET kommentár Kritikus kérdések, megjegyzések Miért nem lehet a menedékjogot élvezőt nem üldöző harmadik országnak kiadni? (2 c) A 28 § a befogadási feltételek megvonásáról és megtagadásáról szól, a fogadási feltételekre vonatkozó irányelv (FI) ismeri a korlátozást is –MET miért nem? 29 § kizárja az önálló jogorvoslatot a megvonásról rendelkező végzéssel szemben – ez ellentétes az Eljárási irányelv (EI) 21 cikkével, amely kötelezővé teszi az adott döntés elleni jogorvoslat biztosítását –ráadásul „végső szakban” bíróság előtt! 33 § (8) Családtagok nevében benyújtott kérelmekről szól – az EI viszont eltartott személyekről – nem minden családtag eltartott! A 35 § 3-4 a jogi segítségnyújtó jogait rögzíti, az EI viszont jogi és egyéb tanácsadóról szól. Magyar eljárásban nem jogi segítségnyújtó támogató szervezet nem vehet részt?

MET kommentár (kritikus kérdések folyt.) Miért zárja ki a 44 § c) az elektronikus ügyintézést? (Az indokolás érve: „személyesen jár el” nem meggyőző – pl. három napos beadási határidők esetén) A 46 § az első 15 napra „bezárja” a befogadó állomásra a kérelmezőt. (Indokolás: „rendelkezésre álljon” + biztosítható legyen az eljárás határidőn belüli lefolytatása – de az elj. 60 napos – 45 napig úgyis „szabadlábon” van. Nem ellentétes ez az EI 18 §-ával, amely szerint senkit nem lehet fogvatartani csak mert kérelmező? A 47 § (8) kizárja a dublini átadó végzés elleni felülvizsgálati kérelem elbírálásából a személyes meghallgatást, az indokolás szerint azért, mert addigra már úgyis az átvevő országban van. És ha nincs, mert nem sikerült átadni? Miért elfogadhatatlan az EU állampolgár kérelme (49 (2) a) ? Mi lesz, ha puccs lesz egy EU államban? A hivatkozott jegyzőkönyv az EU állampolgárok kérelmeiről csak annyit mond, hogy a tagállamok egymást biztonságos származási országnak tekintik (ha akarják) de nem azt, hogy mérlegelés nélkül el kell utasítaniuk az eljárást.

MET kommentár (kritikus kérdések folyt.) 50 § Előzetes vizsgálati eljárás – indokolatlan távollét. Ha megszüntető végzéstől 3 napon belül nem kéri az eljárás folytatását jogait elveszti. Mi van, ha előzetes közben továbbment de Dublin alapján visszaadják? Elvesztette jogát az érdemi eljárásra? Új előzetes eljárással kezd? Miért nem lehet igazolási kérelmet beadni? 50 § EI szerint az eljárás megszüntetése ellen jogorvoslatot kell biztosítani „bíróság” vagy „törvényszék” előtt. Ez a MET-ben nincs. 49 § (2) – 51 (3-4) Első menedék országa esetén érdemi vizsgálat nélkül dönt – holott kérdés lehet, hogy a „védelem még fennáll” és a „visszafogadja” kritériumok teljesülnek-e.

MET kommentár (kritikus kérdések folyt.) MET 57 § f) alaptalan a kérelem, ha utiokmányát megsemmisíti. Az EI csak a „rosszhiszemű” megsemmisítést szankcionálja. MET miért szigorúbb? Az EI biztonságos 3. országra vonatkozó alapvető garanciális szabályait (27 (2)) ( kapcsolat az országgal, ésszerű, hogy odamenjen, módszertan a biztonságosság megállapítására, biztonságosság kétségbe vonása, átadandó személy informálása és irat kiadása arról, hogy érdemi vizsgálat nem volt) miért maradtak ki a MET-ből? A MET védelem fogalma eltér a Kvalifikációs irányelvétől. KI: az állam aktív, megfelelő lépéseket tesz az üldözés megelőzésére – MET elég ha a megelőzés és a büntetés eszközei „rendelkezésre állnak” és a kérelmező „igénybe veheti” azokat. Miért nem követelmény az aktív állami védelem? 90 § (2) A biztonságos származási ország fogalmát egybemossa a biztonságos harmadikéval –amíg a Tanács a listát meg nem alkotja. Ez eltér az EI II függelékétől, amely részletesebb és különböző követelményeket támaszt. Miért nincs összhang a II függelékkel?

MET kommentár Üdvözölt megoldások A menekültnek nyújtott nemzeti bánásmód (9 §) Az oltalmazott és a menekült jogainak közelítése (15 §) Világos állásfoglalás abban, hogy a fogvatartottat is megilletik a fogadási feltételek (26 (2)). Térítésmentes eü ellátás a különleges bánásmódot igénylő személyeknek (27 § (2)). Formális végzés követelménye a fogadási feltételek megvonása esetén (28 § (4)). Nem magyar nyelvű okirat elfogadása hiteles fordítás nélkül (39 0 (4)). Elhagyásra kötelezés mellőzése eü okokból (43 0 (8) b) A harmadik kérelem idején nem jár a maradás joga ha nem refoulement a visszaküldés (52 §)

MET kommentár - pozitívumok Szabadítás az idegenrendészeti őrizetből ha érdemi eljárás kezdődik. (53 § (3)) A súlyos sérelem értelmezésénél a törvényjavaslatban már nem szerepel a KI-ben értelemzavaróan jelenlevő (és az eredeti tervezetben is felbukkanó) „egyedi fenyegetettség” általános fegyveres konfliktus esetén. (60§ § (3)) A meghatározott társadalmi csoport tág értelmezése – vagy változtathatatlan tulajdonság vagy társadalmi észlelés - nem mindkettő, ahogy KI előírja (63 0 d)). ___________________________________ Általános dicséretek KI szabatos átültetése Törekvés az egybeesésre az irányelvek szövegével Relatíve világos 4 elemes rendszer: befogadott- ideiglenes védelmet élvező – oltalmazott - menekült

Az Emberi Jogok Európai bírósága (Strasbourg) Salah Sheekh v The Netherlands ügy Application no. 1948/04 Ítélet: 2007. január 11.

Sheekh Tényállás - üldöztetés A tényállás: Abdirizaq Salah Sheekh szomáliai állampolgár. Saját állítása szerint 1986-ban született Az Ashraf kisebbséghez tartozik – nincs védelmező klán Mogadishuból a polgárháború miatt egy 25 km-re levő faluba költöznek, amelyet az Abgal klán és milicia (a Hawiye klán-cslád tagja) ellenőrzött Múltbeli megpróbáltatások 90-es évek eleje: apját a klán a ház felgyújtásával fenyegeti ha nem adnak pénzt Anyját a piacon zaklatják, kirabolják, őt is inzultálják, amikor vízért megy 1995-ben apját megöli az Abgal klán 1998 bezárják a családot a házba, Sheekh-et szíjjal, puskatussal verik leánytestvérét a falun kívülre hurcolják, megerőszakolják, csak másnap engedik vissza 2001-ben egyik testvérével együtt a milicia elhurcolja, teherautó rakományt rakat le vele (kényszermunka)

Sheekh A menekülés útja, módja 2002 március vagy április: bátyját, akinek kis vegyesboltja volt az Abgal milicia tagjai megölik, boltját kirabolják, ezt Sheekh látja. 2002 július: leánytestvérét ismét elhurcolják, megerőszakolják. (A klánhoz tartozókat lányokat nem hurcolják el.) 2003 március 8 ember felfegyverkezve érkezik, megverik, édesanyját megfenyegetik arra az esetre, ha nem teremt pénzt. A falu öregjei nem nyújtanak védelmet az anyának és gyermekeinek A menekülés 2003. május 1: egy hét nagybátyjánál Mogadishuban „Frank” az utazási ügynök teherszállító-repülővel Nairobiba viszi. Onnan három nap múltán hamis kenyai útlevéllel Isztambulba, majd Amszterdamba repül az embercsempésszel együtt. 2003. május 12: megérkezés Amszterdamba – „Frank” eltűnik, a határőrök a repülőtéren érdeklődnek – menekült státuszért folyamodik.

Sheekh A hollandiai eljárás Az eljárás Első fok - A repülőtéri szálláson fogvatartják Korvizsgálat: a hatóságok szerint minimum 20 éves, ő állítja, hogy tudomása szerint 17. 2003. május 13 – június 25. – elsőfokú eljárás Elutasítják Szavahihetőségi problémák Nem politikai ellenzéke az uralkodó klánoknak, nem volt tagja pártnak vagy mozgalomnak, sosem tartóztatták le Nehézségei nem szisztematikus nagymérvű megkülönböztetésből fakadtak, hanem az általánosan bizonytalan helyzetből és a bűnözői csoportok gyakori, de önkényes megfélemlítéseiből Nem fenyegeti az EJEE 3 §-ába (kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés tilalma) ütköző bánásmód reális veszélye. A visszatérés nem jelentene indokolatlanul szigorú bánásmódot (undue harshness) mivel Szomália más, relative biztonságos részeire is visszatérhet. Fenntartják az őrizetet.

Sheekh A hollandiai eljárás Másodfok 2003 június 26 – 2003 november 7 (közben végig fogva) - szavahihetőségét elismeri - belső menekülési alternatíva igénybevételével kivonhatja magát 3 § alá tartozó bánásmód reális veszélye alól Harmadfok Bár jogilag lehet fellebbezni a bíróság döntése ellen az Államtanács közigazgatási részlegéhez, ügyvéde tanácsára nem teszi, mert az Államtanács következetes gyakorlata szerint, ha van belső menekülési alternatíva, akkor nincs remény az ügy megnyerésére

Sheekh A hollandiai eljárás EU útiokmánnyal 2004 január 16-án Nairobin keresztül szándékozzák hazaküldeni. Ez ellen január 8-án kifogást emel Az ideiglenes intézkedésekről döntő bíró nem ad helyt 2004. január 15-én az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul és az eljárási szabályok 39. szakasza alapján ideiglenes intézkedést kér, amit a Bíróság elnöke megad, kérve a kormányt ne toloncolják ki. Közben a holland hatóságok sorra elutasítják a kitoloncolás elleni panaszait.

Sheekh A hollandiai eljárás A Szomáliára vonatkozó holland álláspont fordulata, Seekh elismerése 2005 június 24: A Szomália meghatározott részeiről érkezőket a miniszter csoportos védelemben („categorial protection policy”) részesíti. 2005 július 7 A holland kormány értesíti a Bíróságot, hogy ez Sheekh-re kiterjed. 2005 szeptember 23 – új menekült státusz iránti kérelmet ad be – 2006 március 10-én ennek helyt adnak.

Vitatott kérdések Vitatott kérdések: Mi vár rá Szomáliában (mikor megfelelő a származási országinformáció?) Van-e belső menekülési alternatíva? Ha igen ésszerűen elvárható-e hogy oda meneküljön? Van-e joghatósága a bíróságnak? Mi a tiltott bánásmódra vonatkozó valószínűségi küszöb? Mi minősül a 3. §-et sértő bánásmódnak? Melyik pillanatra kell vonatkozzon a döntés - a menekülésére, vagy a bírói döntéshozataléra?

COI - Szomália Holland Külügyminisztérium, országjelentések, gyakorlatilag évente. (Helyszíni szemle alapján) Szomáliát relatíve biztonságos és relatíve veszélyes részekre osztják (olykor harmadik, átmeneti övezettel) Relative biztonságos Szomaliland és Puntland, a többi rész gyakorlatilag nem. Elismerik, hogy a kisebbségek a relative veszélyes részeken különösen veszélyeztetettek. Szomaliland és Puntland területén a Szomália más részeiről odamenekült „belső menekültek” nyomorúságos körülmények között, táborokban élnek. 2003 októberében Szomaliland kormánya felszólította a nem onnan származó belső menekülteket, hogy hagyják el Szomalilandot (bár nem kényszerítette ki a felszólítást, nagyon sokan továbbvándoroltak Puntlandba vagy Jemenbe.)

Médecins sans Frontiéres, Dutch Refugee Council, COI - Szomália NGO források: Médecins sans Frontiéres, vitatja, hogy Puntland biztonságos Dutch Refugee Council, rámutat, hogy Szomalilandból van kitoloncolás vitatja, hogy Puntlandban lenne hatékony védelem idézi az ENSZ Humanitárius ügyekért felelős főtitkárhelyettesét, aki a belső menekültek szomalilandi táborára utalva azt mondta: „Ez a világ legelfeledettebb helyszíneinek egyike. Ehhez képest Darfur kitüntetett helyzetben van.” Amnesty International a klán védelmet nem élvezők továbbra is komoly veszélyben vannak

A szomalilandi és a puntlandi hatóságok álláspontja: COI - Szomália A szomalilandi és a puntlandi hatóságok álláspontja: „Szomaliland Köztársaság” Áttelepülési, Újjáépítési és Reintegrációs Minisztere 2002-ben levelet ír a holland külügyminiszternek és az igazságügyi miniszternek: Ebben kifejti, hogy Szomaliland nem fogja tűrni szomáliaiak önkéntes vagy kényszerített áttelepülését ha nem arról a területről származnak. Még a Szomalilandból származók is csak akkor térhetnek haza, ha három évnél rövidebb ideig voltak távol és van szomalilandi útlevelük. Puntland (tartomány) elnöke: 2004: levél a külügyminiszternek: „csalódással tölti el a holland kormány tevékenysége, amellyel anélkül, hogy a puntlandi hatóságok előzetes beleegyezését vagy jóváhagyását megszerezné ...menekülteket ... erőszakkal Szomália Puntland államába ömleszt, függetlenül attól, Szomália melyik részéről érkeztek eredetileg” Puntland nem fogadja el az EU utiokmányt. 93. The President of the Puntland State of Somalia addressed a letter to the Netherlands Minister of Foreign Affairs on 24 January 2004, expressing his deep concern about the forceful removal of Somali asylum seekers by Dutch authorities in the absence of any meaningful negotiations with the existing Somali administrations. He stated that his authorities were “disappointed by the actions of the Dutch Government to dump ... refugees ... forcefully [into] the Puntland State of Somalia regardless of which part of Somalia they originally came from without seeking either the acceptance or prior approval [of] our Administration”. The President further wrote that the Puntland State of Somalia did not accept the EU travel document. 96. The EU travel document is based on a Recommendation adopted on 30 November 1994 by the Council of Ministers of Justice and Home Affairs of the European Union (Official Journal of the European Communities no. C 274). Inter alia acknowledging that the great majority of Member States were experiencing difficulties in cases of third-country nationals who were required to be expelled from their territory but were not in possession of travel documents, the Council recommended that a standard travel document valid for a single journey be used as appropriate by all Member States when effecting such expulsions

COI - Szomália UNHCR: 2004 január, majd 2005 november: állásfoglalások Szomáliáról (position papers) 2004: A UNHCR támogatja a Szomalilandból és Puntlandból származók önkéntes visszatérését, de menekült státusz megadását (vagy egyéb védelmi formát) ajánl a délről érkezetteknek, de elutasítja a belső menekülési alternatívát mert „nem ésszerű azt várni valakitől, hogy országa olyan részébe költözzön, amelyhez nem kötik etnikai, törzsi, vallási és/vagy kulturális kötelékek” (Ítélet, 100. pont) „Egyetlen szomáliait sem szabadna akarata ellenére visszaküldeni az ország olyan részébe amely nem saját származási területe.” (uo.) 2005 Nincs belső menekülési alternatíva, mivel nincs hatékony védelem a származási területen kívül Ezért a nemzetközi védelmet nem szabadna a belső menekülési alternatívára hivatkozva megtagadni A dél-Szomáliából érkezetteket vagy el kellene ismerni vagy más védelemben részesíteni A nem észak-Szomáliából érkezetteket nem szabad erőszakkal (vissza)küldeni oda. Az ítélet 5 oldalon idézi 100 -102. pont

Joghatósági kérdések 2 lehetséges akadály: Mivel „megoldódott” az ügy (hiszen tartózkodási engedélyt kapott) törlendő Nem merítette ki a hazai jogorvoslatokat mert nem fellebbezett az Államtanácshoz. Bíróság: a „kategórikus” (csoprothoz tartozáson alapuló) védelem nem megoldás, mert időleges, 1 évre szól A helyi jogorvoslat kimerítése akkor szükséges, ha a jogorvoslat valószínűleg hatékony elérhető (hozzáférhető) alkalmas a jogsértés közvetlen orvoslására Az Államtanácshoz folyamodás felesleges lett volna (nem vezetett volna eredményre), mert az Államtanács következetes gyakorlata szerint az egyénnek azt is ki kellett mutatnia, hogy saját csoportjának más tagjaihoz képest is diszkriminatívan bánnak vele – ezt Sheekh soha nem állította. mert az Államtanács úgy vélte van belső menekülési alternatíva - ezért elutasította volna a kérelmet The purpose of Article 35 § 1 of the Convention is to afford the Contracting States the opportunity of preventing or putting right the violations alleged against them before those allegations are submitted to the Court. The obligation to exhaust domestic remedies is, however, limited to making use of those remedies which are likely to be effective and available in that their existence is sufficiently certain and they are capable of redressing directly the alleged violation of the Convention. An applicant cannot be regarded as having failed to exhaust domestic remedies if he or she can show, by providing relevant domestic case law or any other suitable evidence, that an available remedy which he or she has not used was bound to fail.

A 3. cikket sértő bánásmód A kérelmező álláspontja: a Reer Hamar kisebbség tagja akinek nincs családi (klán) védelme Dél-Szomáliában a 3. cikkbe ütköző bánásmód fenyegeti nincs garancia arra, hogy a relative biztonságos országrészbe (Szomaliland, Puntland) beengednék. Ha mégis, akkor a belső menekültek táborában kellene élnie embertelennek nevezett körülmények között ráadásul a Mogadishun át vezető út a 3 cikk sérelmével járhat

A 3. cikket sértő bánásmód A kormány álláspontja: Tagadja, hogy az üldöztetés reális veszélyét, mivel a korábbi „problémái” nem abból származtak, hogy őt kipécézték („person-specific unfavourable attention”), hanem a az általánosan bizonytalan biztonsági helyzetből. Vitatja, hogy a relative biztonságos részekben a kisebbségiek helyzete oly rossz lenne

A 3. cikket sértő bánásmód A Bíróság álláspontja általános elvek: 135 – 137 pont az elvek alkalmazása az ügyre: 138 – 149 pont

a kiutasításkor tiszteletben kell tartania az EJEE 3. cikkét; 3. cikk - általános elvek Általános elvek: a belépés, tartózkodás és kiutasítás fölötti ellenőrzés az állam előjoga - de csak nemzetközi kötelezettségeivel összhangban; a kiutasításkor tiszteletben kell tartania az EJEE 3. cikkét; a 3. cikk a a demokratikus társadalom alapértékét tükrözi, ezért abszolút tilalmat jelent, még akkor is, ha az áldozat egyébként nemkívánatos vagy veszélyes személy. Az állam jogsértő módon jár el, ezért felelősséggel tartozik ha kiutasít valakit, amidőn komoly okok alapján feltételezhető, hogy fennáll a 3 cikkel ellentétes bánásmód valós veszélye Ilyen helyzetben a 3 cikk magában foglalja az ilyen országba kiutasítás tilalmát a. General principles 135. The Court reiterates at the outset that Contracting States have the right, as a matter of well-established international law and subject to their treaty obligations including the Convention, to control the entry, residence and expulsion of aliens. The right to political asylum is not contained in either the Convention or its Protocols. However, in exercising their right to expel such aliens, Contracting States must have regard to Article 3 of the Convention which enshrines one of the fundamental values of democratic societies and prohibits in absolute terms torture or inhuman or degrading treatment or punishment, irrespective of the victim's conduct, however undesirable or dangerous. The expulsion of an alien may give rise to an issue under this provision, and hence engage the responsibility of the expelling State under the Convention, where substantial grounds have been shown for believing that the person in question, if expelled, would face a real risk of being subjected to treatment contrary to Article 3 in the receiving country. In such circumstances, Article 3 implies an obligation not to expel the individual to that country (see, for example, Hilal v. the United Kingdom, no. 45276/99, § 59, ECHR 2001-II, and Ahmed v. Austria, judgment of 17 December 1996, Reports of Judgments and Decisions 1996-VI, p. 2206, §§ 38-41).

3. cikk - általános elvek Az állam felelősségének a tisztázása feltételezi a célország körülményeinek összevetését a 3 cikkel, ennek során a Bíróság figyelembe veszi az alperes állam a felperes – vagy a 3. fél, valamint a saját maga által beszerzett bizonyítékokat A bizonyítékokra vonatkozó követelmény: a kiutasító ország helyzetelemzése legyen adekvát, és kellően alátámasztott mind saját mind más megbízható és objektív forrásokból származó információkkal. Ilyenek más források: más államok, az ENSZ szervei és jó hírnevű (reputable) nem-kormányzati szervezetek

A fenyegető bánásmód (üldöztetés) súlya, elkövetője 3 cikk általános elvek A veszély mérvadó időpontja: ex nunc: a kiutasítás (a bírói döntés) pillanata - az időközben felmerült tényekre is figyelemmel kell lenni A fenyegető bánásmód (üldöztetés) súlya, elkövetője A z üldöztetés súlyosságának egy minimumot el kell érnie, ennek mértéke relatív Az üldöző lehet nem közhivatalnok de – ebben az esetben – be kell mutatni, hogy az állam nem képes a reális veszélyt megfelelő védelem nyújtásával elhárítani

Az elvek alkalmazása – a döntés A Bíróság elismeri, hogy Szomaliland és Puntland az onnan származok számára biztonságos – nem fenyeget a 3 cikk sérelme A nem onnan származók tekintetében a holland kormány és a UNHCR helyzetértékelése közül az utóbbiét választja - döntő, hogy van-e klán nyújtotta védelem Sheekh, mint a Benadiri azaz Reer Hamar kisebbség alcsoportját képező Ashraf kisebbség tagja valószínűleg nem kapna klán-védelmet az ilyenek Szomalilandban vagy Puntlandban a belső menekültek nyomorúságos (miserable) telepeire kerülnek, ahol különösen sebezhetőek és mindenki másnál jobban ki vannak téve a sérelmükre elkövetett bűncselekmények veszélyének. a legveszélyeztetettebbek a visszatérő (elutasított) menekültek, akik belső menekültté válnak és kisebbségekhez tartoznak. A kérelmező mindhárom jellemzőnek megfelel.

Az elvek alkalmazása – a döntés A Bíróság azonban elkerüli annak elemzését, Sheekh maga is a 3 cikket sértő bánásmódban részesülne-e ha Szomalilandba vagy Puntlandba visszaküldenék. Ehelyett a T.I v. The United Kingdom (2000) ügy mentén a közvetett visszaküldéssel érvel: A Szomalilandba vagy Puntlandba visszaküdés azzal járhatna, hogy onnan is kitoloncolják, vissza Szomália déli – nem biztonságos – részébe. Ezért a visszaküldő felel. A belső menekülési altetrnativa alkalmazási (garanciális) feltételei a Bíróság szerint: az odautazás lehetséges, beengedik a biztonságos területre letelepedhet ott. 141. ... The Court considers that as a precondition for relying on an internal flight alternative, certain guarantees have to be in place: the person to be expelled must be able to travel to the area concerned, to gain admittance and be able to settle there, failing which an issue under Article 3 may arise, the more so if in the absence of such guarantees there is a possibility of the expellee ending up in a part of the country of origin where he or she may be subjected to ill-treatment.

Az elvek alkalmazása – a döntés Szomaliland és Puntland is vagy formálisan kiutasította a nem onnan származókat, vagy kifejezte, hogy nemkivánatosnak tartja őket. Egyikük sem fogadja el az EU utiokmányt Megvan annak a reális esélye, hogy nem tudnak ott letelepedni, hanem arra kényszerülnek, hogy Szomália nem biztonságos részébe költözzenek

Az elvek alkalmazása – a döntés Mi minősül a 3. §-et sértő bánásmódnak (üldöztetésnek)? Ítélet 146. pont: Sheekh múltbeli megróbáltatásai (verés, rúgás, kirablás, megfélemlítés, aklatás, kényszermunka + családtag meggyilkolása testvér megerőszakolása) kimeríti az embertelene bánásmód fogalmát. Az Ashraf kisebbség - jól dokumentáltan – mind a mai napig ki van téve e bánásmód veszélyének. Ki gyakorolja a bánásmódot, követi el az üldöztetést? Holland kormány: általános bizonytalanság az oka. Bíróság: ez közömbös, a kérdés az, van-e megfelelő védelem. A Bíróság szerint nem volt és azóta sincs megfelelő védelem a klán védelmét nem élvező kisebbségi tagok számára Célzott volt-e a tett Bíróság: igen, hiszen kisebbségi mivoltuk miatt szenvedték el.

Az elvek alkalmazása – a döntés Kell-e az egyéni kipécézettség? Holland kormány: igen Bíróság: nem „A Bíróság hozzáteszi, hogy véleménye szerint a kérelmezőt fenyegető veszély bemutatásához nem lehet megkívánni azt, hogy a kérelmező bizonyítsa, vannak a személyére vonatkozó további megkülönböztető tényezők. Ebben az összefüggésben a jogsértő bánásmód puszta lehetősége kevés ugyan ahhoz, hogy a 3 cikk megsértését jelentse...ebben az esetben azonban ...előre látható, hogy a kérelmező visszatérésekor ki lesz téve a 3. cikket sértő bánásmódnak.”

Az elvek alkalmazása – a döntés A Bíróság (harmadik tanácsa) egyhangúlag kimondja, hogy Sheek kiutasítása Szomáliába megsértené az Egyezmény 3. cikkét

Tanulságok Az EJEE az EU acquis része – a migrációs döntéseknél (kiutasításnál) feltétlenül figyelembe kell venni. A Bíróság felülbírálja az államok helyzet-értékelését – ehhez más államok, az ENSZ szervei (pl. UNHCR) és nem kormányzati szervek jelentéseire is támaszkodik A személyes kipécézettség (singling out) nem követelmény: elég ha a tiltott bánásmódot a csoport tagjaként kényszerül elszenvedni a kérelmező

A védelem hiánya objektív tény, nem szükséges az állami „bűnrészesség” Tanulságok Az üldöző lehet nem állami szereplő – ilyenkor is fennáll a 3 cikk sérelmének reális veszélye, ha az álam nem képes hatékony védelmet nyújtani. A védelem hiánya objektív tény, nem szükséges az állami „bűnrészesség” a Bíróság a belső menekülési alternatívát csak akkor fogadná el, ha az odajutás, a belépés és a letelepedés garantált lenne, valamint garantált lenne a lánc-refoulement elleni védelem. Az állam a közvetett refoulement-ért is felelős A kínzás, embertelen, megalázó bánásmód és büntetés tilalma abszolút, a nemkivánatos elemekre (pl. terroristák) is kiterjed!

Az Európai Bíróság Nagytanácsa (Luxemburg) C-245/05 NICOLAE BOT versus PRÉFET du VAL-DE-MARNE előzetes döntéshozatali ügyben hozott 2006 október 3-i ítélet

Tényállás Nicolae Bot román állampolgár 2002. augusztus 15-től november 2-ig, majd 2002. november végétől 2003. január végéig tartózkodott a schengeni térségben, így többek között Franciaországban. Ezt követően, 2003. február 23-ána schengeni területen kívülről ismét beutazott Franciaországba, ahol 2003. március 25-én igazoltatták.    A préfet du Val de Marne 2003. március 26-i határozatával elrendelte N. Bot kitoloncolással történő kiutasítását.      N. Bot e határozat megsemmisítése iránti kérelmét az illetékes közigazgatási bíróság elutasította, lényegében azzal az indokkal, hogy N. Bot, Franciaországba az SMVE 20. cikkének (1) bekezdésében írt hat hónapos időtartam le nem telte ellenére visszatérve több ízben megsértette e rendelkezést, így nem tekinthető Franciaországba e rendelet értelmében szabályosan beutazottnak.   N. Bot 2003. május 5-én ezen ítélet hatályon kívül helyezését kérte a Conseil d’État-tól.    Mivel a Conseil d’État úgy vélte, hogy N. Bot helyzetének az SMVE 20. cikkének (1) bekezdése tekintetében vett szabályossága attól függ, mi értendő e rendelkezés értelmében „az első beutazás időpontján”, eljárását felfüggesztette és előzetes döntéshozatalra a Bíróság elé terjesztette a kérdést.

SMVE 20 cikk 20. cikk (1) A vízumkötelezettség hatálya alá nem tartozó külföldiek az első beutazás időpontjától számított hat hónapon belül, de legfeljebb három hónapig szabadon mozoghatnak a Szerződő Felek területén, amennyiben megfelelnek az 5. cikk (1) bekezdése a), c), d) és e) pontjában említett beutazási feltételeknek. Schengeni határ-ellenőrzési kódex 8562/2006/EK rendelet, 5 : 5. cikk Beutazási feltételek harmadik országok állampolgárai számára (1) Hat hónapon belül három hónapot meg nem haladó tartózkodás esetén a harmadik országok állampolgáraira a következő beutazási feltételek vonatkoznak: a) érvényes, a határ átlépésére jogosító úti okmánnyal vagy okmányokkal rendelkeznek; b) érvényes vízummal rendelkeznek, amennyiben az szükséges a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló, 2001. március 15-i 539/2001/EK tanácsi rendelet (1) értelmében, kivéve ha érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkeznek; c) igazolják a tervezett tartózkodás célját és körülményeit, és megfelelő anyagi fedezettel rendelkeznek mind a tervezett tartózkodás időtartamára, mind pedig a származási országba való visszatéréshez vagy egy olyan harmadik országba történő átutazáshoz, ahová őket biztosan beengedik, illetve képesek ezt a fedezetet jogszerűen biztosítani; d) nem állnak beutazási tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzés hatálya alatt a SIS-ben; e) nem jelentenek veszélyt a tagállamok közrendjére, belső biztonságára, közegészségügyére vagy nemzetközi kapcsolataira, különösen nem állnak a tagállamok nemzeti adatbázisaiban szereplő ugyanezen okok miatt beutazási tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzés hatálya alatt.

A kérdést előterjesztő bíróság kérdése az, hogy Az előzetes kérdés A kérdést előterjesztő bíróság kérdése az, hogy vajon a schengeni térségbe történt minden újabb beutazás, vagy pedig az e térségbe történt legelső beutazáson kívül kizárólag az e legelső beutazástól számított hat hónapos időszak leteltét követő újabb beutazás minősül-e „első beutazásnak”. „Mit kell érteni [az SMVE] 20. cikkének [(1)] bekezdése […] értelmében »az első beutazás időpontján«, így különösen ezen egyezmény részes államainak területére történő »első beutazásnak« kell-e tekinteni minden olyan beutazást, amely az e területre való beutazással nem járó hat hónapos időtartam lejárta után történik, valamint több alkalommal rövid időre beutazó külföldi esetén minden olyan beutazást, amely közvetlenül a korábbi ismert »első beutazást« követő hat hónap lejárta után következik?” Was ist unter dem „Datum der ersten Einreise“ im Sinne von Artikel 20 Absatz 1 des Durchführungsübereinkommens zu verstehen, und gilt insbesondere als „erste Einreise“ in das Hoheitsgebiet der Vertragsstaaten dieses Übereinkommens jede Einreise nach Ablauf einer Frist von sechs Monaten, innerhalb deren keine andere Einreise in dieses Hoheitsgebiet erfolgt ist, sowie im Fall eines Ausländers, der wiederholt für Kurzaufenthalte einreist, jede Einreise, die unmittelbar nach Ablauf einer Frist von sechs Monaten ab dem Datum der letzten bekannten „ersten Einreise“ erfolgt?

90/180 variációk jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec jun jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec schengeni területen tartózkodik Nincs schengeni területen

Az SMVE értelmezése Szószerint: a legelső beutazástól számított hat hónap elteltét követő beutazás újabb első beutazás – újabb hat hónapos periódust indít. Bizottság és Finnország ellenvetése: Az, aki először a schengeni térséget még első beutazása napján gondosan elhagyja, majd (89 nap után visszatérve) a hat hónapos időszak végéig egy nap híján három hónapot tartózkodik hatodik hónap végén egy napra kiutazik majd - már az újabb hat hónapos időszakot kezdve - másnap oda újra beutazva újabb három hónapig tartózkodik e térségben az valójában egy-két nap hiján hat hónapon át folyamatosan szabadon mozoghat e térségben, ami nem egyezik a jogalkotó szándékával SMVE 23. cikk (1) Az a külföldi, aki nem felel meg vagy már nem felel meg a rövid tartózkodásra vonatkozó, a Szerződő Fél területén belül alkalmazandó feltételeknek, főszabályként köteles a Szerződő Felek területét haladéktalanul elhagyni.

Az SMVE értelmezése Bizottság javaslata: Első beutazás : ha megelőzően legalább három hónapig távol volt, illetve ha nincs ilyen hosszú távollét, akkor mindig az esedékes beutazást megelőző utolsó hat hónap számít Finnország javaslata: első beutazás: az újabb beutazást megelőző hat hónapon belüli első beutazás ( A Bizottság javaslatának második fele) Bíróság elutasítja ezeket: ezek az értelmezések – „azzal, hogy az első beutazás időpontját, az utolsó beutazás időpontjától függően, változtathatónak feltételezik – figyelmen kívül hagyják, hogy az SMVE 20. cikkének (1) bekezdése az „első beutazás” fogalmára épül, és azt az ott nem szereplő utolsó beutazás időpontjának fogalmával váltják fel”. (Ítélet, 40. pont) Ráadásul SMVE szövege nem támasztja alá + nehezen értelmezhető + jogbiztonságot csökkenti – elvetendő (uo. 41. pont)

Lehetséges-e 89 + 90 nap 1 nap szünettel? A hosszú távú tartózkodásra vonatkozó szabályok kijátszásának veszélyéről: „noha az SMVE 20. cikke (1) bekezdésének jelenlegi szövege lehetővé teszi a schengeni térségben való közel hat hónapos tartózkodást két egymást nem folyamatosan követő tartózkodás halmozásával, a közösségi jogalkotó feladata e rendelkezés esetleges módosítása,” ha úgy ítéli meg, hogy e halmozás sértheti a három hónapnál hosszabb tartamú tartózkodásra vonatkozó szabályokat

Az ítélet rendelkező része Az SMVE „20. cikkének (1) bekezdését akként kell értelmezni, hogy az e rendelkezésben szereplő „első beutazás” fogalma a schengeni térségbe történő legelső beutazáson kívül magában foglalja az e legelső beutazástól számított hat hónapos időszak leteltét követően e térségbe történő első beutazást is, valamint a korábbi első beutazás időpontjától számított hat hónapos időszak letelte utáni minden újabb első beutazást is.”

Az Európai Bíróság Nagytanácsa (Luxemburg) C-503/03 Bizottság kontra Spanyolország ügyben hozott 2006 január 31-i ítélet

Tényállás A spanyol hatóságok megtagadták e két algériai állampolgár, Hadj-Youcef Farid és Smail Bouchair schengeni térségbe való beléptetését. Mindketten közösségi (spanyol) állampolgárok házastársai voltak és Dublinban, illetve Londonban éltek. Amikor Farid Algériából Barcelonába érkezett 1999-ben, megtagadták a beléptetését, majd amikor vízumot igényelt Dublinban, azt is, mert Németország figyelmeztető jelzést adott ki ellene a SIS-ben. Bouchair családi és látogató vízummal akart Spanyolországba utazni, de ezt 2001-ben ugyancsak azért tagadták meg a spanyol hatóságok, mert Németország beléptetési tilalommal járó figyelmeztető jelzést adott ki ellene. EKSZ 39 §munkavállalók: A közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi (public policy, public security or public health) okok alapján indokolt korlátozásokra is figyelemmel, a munkavállalók szabad mozgása jogot biztosít a munkavállalónak arra, hogy: a) tényleges állásajánlatokra jelentkezzen; b) e célból a tagállamok területén szabadon mozogjon; c) munkavállalás céljából valamely tagállamban tartózkodjon az adott tagállam állampolgárainak foglalkoztatására vonatkozó törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseknek megfelelően; Letelepedési jog: 46. cikk (1) E fejezet rendelkezései és az azok alapján hozott intézkedések nem érintik azoknak a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseknek az alkalmazhatóságát, amelyek közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okokból különleges elbánást írnak elő a külföldi állampolgárokra nézve.

Előzetes eljárás Spanyolország fenntartja álláspontját EKSZ 226 § alapján a két érintett panasza nyomán a Bizottság indítja 2001 április 23.: levél Spanyolországnak: miért nem adták meg a vízumot? Spanyolország szerint a SMVE előírása, hogy aki ellen figyelmeztetető jelzés van, attól meg kell tagadni. 2002 június 26.: „Indokolással ellátott vélemény” A Bizottság szerint Spanyolország gyakorlata a 64/221 irányelvet* sérti Spanyolország fenntartja álláspontját A Bizottság keresetet nyújt be 1964. február 25-i 64/221/EGK tanácsi irányelv (HL 1964. 56., 850. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 1. kötet, 11. o.) EKSZ 226 226. cikk „Ha a Bizottság megítélése szerint egy tagállam az e szerződésből eredő valamely kötelezettségét nem teljesítette, az ügyről indokolással ellátott véleményt ad, miután az érintett államnak lehetőséget biztosított észrevételei megtételére. Ha az érintett állam a Bizottság által meghatározott határidőn belül nem tesz eleget a véleményben foglaltaknak, a Bizottság a Bírósághoz fordulhat”

A vita lényege 1) Ha valaki ellen kiadják az SMVE 96 cikke szerinti beléptetési tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzést, az egyben azt is jelenti-e hogy teljesülnek a 64/221 sz irányelvben a kizáráshoz szabott szigorú – az unió polgárát és családtagjait fokozottan védő – követelmények? 2) Mi a viszonya az SMVE-nek a közösségi joghoz, elsőbbséget élvez-e a közösségi jog a schengeni vívmányok átvétele után is? Az irányelv szerint az Unió polgárát vagy házastársát – még akkor is, ha harmadik állam polgára –, csak akkor lehet kiutasítani, vagy a belépésből kizárni, ha a tagállamok közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi indokok alapján hoznak intézkedést, amelyeket nem szabad gazdasági célok érdekében érvényesíteni és kizárólag az érintett személy viselkedésén alapulhatnak.   Az érintett személlyel szemben korábban hozott büntetőítéletek önmagukban nem szolgálhatnak alapul ilyen intézkedésekhez. Az érintettel közölni kell azokat a közrendi, közbiztonsági és közegészségügyi indokokat, amelyek alapján a kérelmére vonatkozó döntést meghozták, kivéve, ha ezek közlése az érintett állam nemzetbiztonsági érdekeit sértené. (A ma hatályos feltételrendszerre lásd: 2004/38/EK irányelv 27 – 33 cikkeit) VI. FEJEZET A beutazási és tartózkodási jog közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okokból való korlátozása 27. cikk Általános elvek (1) E fejezet rendelkezéseire is figyelemmel, a tagállamok korlátozhatják az uniós polgárok és családtagjaik szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát, állampolgárságra tekintet nélkül, közrendi,közbiztonsági vagy közegészségügyi okokból. Ezek azokok nem szolgálhatnak gazdasági célokat. (2) A közrendi vagy közbiztonsági okokból hozott intézkedéseknek meg kell felelniük az arányosság elvének, és kizárólag az érintett egyén személyes magatartásán alapulhatnak. Korábbi büntetőítéletek önmagukban nem képezhetik ezen intézkedések meghozatalának az alapját. Az érintett egyén személyes magatartása valódi, közvetlen és kellően súlyos veszélyt kell, hogy jelentsen a társadalom valamely alapvető érdekére. Az adott ügyhöz közvetlenül nem kapcsolódó, vagy az általános megelőzési megfontolásokon alapuló indokolások nem elfogadhatóak. (3) Az arról való meggyőződés érdekében, hogy az érintett személy veszélyt jelent-e a közrendre vagy a közbiztonságra, a fogadó tagállam, amennyiben lényegesnek tartja, a bejelentkezési igazolás kiállításakor, vagy bejelentkezési rendszer hiányában az érintett személynek a területére való érkezése napjától, vagy területén való jelenlétének az 5. cikk (5) bekezdése szerinti bejelentésétől számított legfeljebb három hónapon belül, vagy a tartózkodási kártya kiállításakor megkeresheti a származási tagállamot, vagy szükség esetén más tagállamot, hogy szolgáltasson információt az érintett személy esetleges büntetőjogi múltjáról. Ezek a megkeresések nem válhatnak rendszeressé. A megkeresett tagállam válaszát két hónapon belül megadja. (4) A személyazonosító igazolványt vagy útlevelet kiállító tagállam lehetővé teszi ezen okmány olyan birtokosának, akit közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okokból utasítottak ki, hogy területére visszatérjen, bármely egyéb formai követelmény nélkül, akkor is, ha az okmány már nem érvényes, vagy a birtokos állampolgársága vitatott. 28. cikk Kiutasítással szembeni védelem (1) A közrendi vagy közbiztonsági okokból hozott kiutasítási határozat meghozatala előtt a fogadó tagállam figyelembe vesz olyan megfontolásokat, mint, hogy az érintett személy menyi ideje tartózkodott a területén, az érintett személy életkorát, egészségi állapotát, családi és gazdasági helyzetét, társadalmi és kulturális integrációját a fogadó tagállamban, valamint a származási országgal fennálló kapcsolatainak mértékét. (2) A fogadó tagállam nem hozhat kiutasítási határozatot uniós polgárokkal és családtagjaikkal szemben, állampolgárságukra tekintet nélkül, ha azok huzamos tartózkodási joggal rendelkeznek a területén, kivéve súlyos közrendi vagy közbiztonsági okokból. (3) Uniós polgárral szemben nem hozható kiutasítási határozat, kivéve ha a közbiztonság tagállamok által meghatározott nyomós okán alapul, ha: a) a fogadó tagállam területén tartózkodtak az elmúlt tíz évben; vagy b) kiskorúak, kivéve, ha a kiutasítás a gyermek legjobb érdekében történik, amelyet az Egyesült Nemzeteknek a gyermekek jogairól szóló, 1989. november 20-i egyezménye határoz meg. 29. cikk Közegészségügy A mozgás szabadságát korlátozó intézkedéseket egyedül olyan, esetlegesen járványt okozó betegségek indokolják, amelyeket az Egészségügyi Világszervezet megfelelő jogi eszközei határoznak meg, valamint más fertőző betegségek vagy ragályos parazitás megbetegedések, ha a fogadó tagállam állampolgáraira vonatkozó védelmi rendelkezések hatálya alá tartoznak. ) A megérkezés napjától számított három hónap elteltével jelentkező betegségek nem teremtenek alapot a fogadó állam területéről való kiutasításra. Ha annak szükségességére komoly jelek utalnak, a tagállamok a megérkezés napjától számított három hónapon belül megkövetelhetik a tartózkodási joggal rendelkező személyektől, hogy magukat ingyenesen orvosi felülvizsgálatnak vessék alá, annak igazolására, hogy nem szenvednek az (1) bekezdésben említett betegségekben. Ezek az orvosi felülvizsgálatok nem válhatnak rendszeressé.

A felek érvei – Bizottság A Bizottság álláspontja szerint a Spanyol Királyság – mivel megtagadta a területére való beléptetést és a vízumkiadást két olyan személytől, akik tagállami állampolgárok harmadik ország állampolgárságával rendelkező házastársai, csupán amiatt, hogy e személyek beléptetési tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzés hatálya alatt álltak – nem tartotta tiszteletben a 64/221 irányelvnek a Bíróság értelmezése szerinti követelményeit (Ítélet, 29. pont) A Bizottság hangsúlyozza, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a valamely tagállam területére való belépés csak akkor tagadható meg az Unió polgárától vagy családtagjától, ha az érintett valóságos és kellően komoly veszélyt jelent, amely sérti a társadalom valamely alapvető érdekét. (Í, 39.p.) a 36/75. sz. Rutili-ügyben 1975. október 28‑án hozott ítélet [EBHT 1975., 1219. o.] 28. pontja és a 30/77. sz. Bouchereau-ügyben 1977. október 27‑én hozott ítélet [EBHT 1977., 1999. o.] 35. pontja). - valóságos, kellően komoly veszély + alapvető érdeksérelem

A felek érvei - Spanyolország  A spanyol kormány szerint az SMVE rendelkezéseinek megfelelő gyakorlat nem lehet ellentétes a közösségi joggal, minthogy az SMVE rendelkezései a közösségi jog részét képezik. (Í, 30 p)   Márpedig a SIS-be bevitt beléptetési tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzés az azt kiadó állam kizárólagos hatásköre és felelőssége. A Spanyol Királyság azzal, hogy az ilyen figyelmeztető jelzés hatálya alatt lévő személyektől megtagadta a beléptetést és a vízumkiadást, csupán az SMVE 5. és 15. cikke alapján fennálló kötelezettségeit hajtotta végre. (Í, 31. p.)

A felek érvei - Spanyolország Az SMVE nem tartalmaz olyan szabályt, amely kötelezné a szerződő államot, hogy megkeresse a beléptetési tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzést kiadó államot az indokokkal kapcsolatban (a tartózkodási engedély sajátos esetét leszámítva) (Í, 40. p.) A schengeni államok 1996. április 18-i nyilatkozatukban elfogadták azt az elvet, miszerint a közösségi jog hatálya alá tartozó személyeknek a SIS-be való felvételére és ennek fenntartására csak akkor kerülhet sor, ha az összeegyeztethető a közösségi joggal. Ezért az ilyen felvételt joggal lehet valós és súlyos veszélyre utaló jelnek tekinteni. (u.o.)

A Bíróság álláspontja A schengeni acquis és a közösségi jog viszonya Az Amszterdami Szerződés hatálybalépése (1999. május 1 előtt) SMVE 134 cikke világos prioritást rögzített: az SMVE rendelkezései csak annyiban voltak alkalmazhatók, amennyiben összeegyeztethetők voltak a közösségi joggal A schengeni acquis átvételéről szóló 1997. évi jegyzőkönyv preambuluma megismétli a szabályt, 1 cikke pedig rögzíti, hogy a megerősített (schengeni) együttműködés csak az EKSZ tiszteletbentartása mellett folyhat = az SMVE-nek megfelelő gyakorlatnak a közösségi joggal összeegyeztethetőnek kell lennie ~ a közösségi jog elsőbbsége a SMVE-vel szemben

A Bíróság álláspontja SMVE v. 64/221 Farid és Bouchair – mint EU polgárok házastársai jogosultak a belépésre. A tagállamok előírhatnak vízumkényszert, de ha előírják, kötelességük minden segítséget megadni a szükséges vízum megszerzéséhez Kizárhatják a beléptetésből (megtagadhatják a vízumot) de a közrendi, illetve közbiztonsági indokok alapján hozott intézkedések kizárólag az érintett személy viselkedésén alapulhatnak. A korábban hozott büntetőítéleteket csak akkor lehet figyelembe venni, ha a bűntett olyan személyes magatartásra utal, amely a belépésről való döntés időpontjában is veszélyezteti a közrendet; a társadalmi rend bármely jogsértés által megvalósított megzavarásán túl a közrend olyan valóságos és kellően súlyos veszélyeztetése áll fenn, amely sérti a társadalom valamely alapvető érdekét; a személyek szabad mozgásának alapelvétől való eltérést szolgáló közrendi kifogást megszorítóan kell értelmezni; annak tartalmát a tagállamok nem határozhatják meg egyoldalúan. A közösségi jogalkotó azonban szigorú korlátok közé szorította az ilyen indokokra való tagállami hivatkozást. A 64/221 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a közrendi, illetve közbiztonsági indokok alapján hozott intézkedések kizárólag az érintett személy viselkedésén alapulhatnak. A (2) bekezdésben az áll továbbá, hogy az érintett személlyel szemben korábban hozott büntetőítéletek önmagukban nem szolgálhatnak alapul ilyen intézkedésekhez. Az érintett személlyel szemben korábban hozott büntetőítéletet csak akkor lehet figyelembe venni, ha az ítéletet megalapozó körülmények olyan személyes magatartásra utalnak, amely az elbírálás időpontjában is veszélyezteti a közrendet (a fent hivatkozott Bouchereau-ügyben hozott ítélet 28. pontja és a C‑348/96. sz. Calfa-ügyben 1999. január 19‑én hozott ítélet [EBHT 1999., I‑11. o.] 24. pontja). 45     A Bíróság mindig hangsúlyozta, hogy a személyek szabad mozgásának alapelvétől való eltérést szolgáló közrendi kifogást megszorítóan kell értelmezni, és annak tartalmát a tagállamok nem határozhatják meg egyoldalúan (a fent hivatkozott Rutili-ügyben hozott ítélet 27. pontja, a Bouchereau-ügyben hozott ítélet 33. pontja, a Calfa-ügyben hozott ítélet 23. pontja, valamint a C‑482/01. és C‑493/01. sz., Orfanopoulos és Oliveri ügyekben 2004. április 29‑én hozott ítélet [EBHT 2004., I‑5257. o.] 64. és 65. pontja).

A Bíróság álláspontja SMVE v. 64/221 „[M]eg kell állapítani, hogy a 64/221 irányelv 2. cikke szerinti közrend fogalma nem feleltethető meg az SMVE 96. cikkében foglalt közrendfogalomnak.” Az SMVE 96 cikk szerint a figyelmeztető jelzés a közrendet fenyegető veszéllyel indokolható, amennyiben a külföldit legalább egyéves szabadságvesztés-büntetéssel büntetendő bűncselekmény miatt elítélték a külföldi ellen intézkedést hoztak a külföldiek beutazására vagy tartózkodására vonatkozó nemzeti jogszabályok megsértése miatt e körülmények önmagukban indokolják a figyelmeztető jelzés kiadását, függetlenül annak a veszélynek a konkrét értékelésétől, amelyet az érintett jelenthet A 64/221 irányelv (és jelenleg a 2004/38/EK irányelv) követelményei ennél sokkal szigorúbbak

A Bíróság álláspontja SMVE v. 64/221 Az SMVE-ben előírt eljárás azzal járhat, hogy az EU polgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező házastársát megfoszthatják az irányelvben előírt védelemtől abban az esetben, ha beléptetési tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzést adnak ki ellene. (Í, 50. p.) Az 1996. évi nyilatkozatban azt vállalták, hogy csak a közösségi joggal összhangban adnak ki beléptetési tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzést a kedvezményezett személyek (itt: házastársak) ellen, vagyis csak akkor ha megállapították, hogy a személy jelenléte a 64/221 irányelv szerinti valóságos, időszerű és kellően komoly veszélyt jelent, amely sérti a társadalom valamely alapvető érdekét. A házastárs SIS-be történő felvétele olyan ok meglétére utal, amely indokolja a schengeni térségbe való beléptetés megtagadását. Mindazonáltal ezt a jelzést meg kell erősíteniük olyan információknak, lehetővé teszik annak megállapítását, hogy az érintett jelenléte valóban ilyen veszélyt jelent. Ezzel összefüggésben meg kell állapítani, hogy az SMVE 94. cikkének i) pontja kifejezetten lehetővé teszi a figyelmeztető jelzés okának feltüntetését.

A Bíróság álláspontja SMVE v. 64/221 A spanyol hatóságok, a beléptetés megtagadását csak azzal indokolták, hogy az a SIS-ben – a kiadás okát fel nem tüntető – beléptetési tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzés található.  Mivel a figyelmeztető jelzés indokát nem ismerték, a spanyol hatóságok nem voltak jogosultak Farid és Bouchair beléptetését megtagadni anélkül, hogy előtte megvizsgálták volna, hogy jelenlétük valóságos, időszerű és kellően komoly veszélyt jelent, amely sérti a társadalom valamely alapvető érdekét. A SIRENE rendszerben erről max. 12 órán belül tájékozódhattak volna

Az Ítélet rendelkező része: „A Bíróság megállapítja, hogy a Spanyol Királyság – mivel Hadj-Youcef Faridtól megtagadta a közös határokon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről Schengenben 1985. június 14‑én aláírt megállapodás részes államainak területére való beléptetést, valamint Hadj-Youcef Faridtól és Smail Bouchairtól, akik tagállami állampolgárok harmadik ország állampolgárságával rendelkező házastársai, megtagadta az e térségbe való beutazás céljára szolgáló vízum kiadását csupán amiatt, hogy a Schengeni Információs Rendszerben beléptetési tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzés hatálya alatt álltak, anélkül azonban, hogy előzőleg megvizsgálta volna, hogy e személyek jelenléte olyan valóságos, időszerű és kellően komoly veszélyt jelent-e, amely sérti a társadalom valamely alapvető érdekét – nem teljesítette a külföldiek mozgására és tartózkodására vonatkozó, a közrend, közbiztonság vagy közegészség által indokolt különleges intézkedések összehangolásáról szóló, 1964. február 25‑i 64/221/EGK tanácsi irányelv 1–3. cikkéből eredő kötelezettségeit. „

Tanulságok Az ügyben a kölcsönös elismerés elvével szemben (amely a másik tagállam aktusának automatikus elfogadását jelentené) a Bíróság a mozgáskorlátozás rendkívüliségét kifejező különleges gondosság és egyéni tagállami felelősség eszméjét erősíti meg. az SMVE és a a közösségi jog (a jövőben: a 2004/38/EK irányelv az Unió polgárainak és családtagjainak szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról ) összeütközése vagy eltérése esetén a közösségi jognak kell elsőbbséget biztosítani. 56 E vizsgálat keretében kiemelendő, hogy bár a jóhiszemű együttműködés elve, amely a schengeni vívmányok alapját képezi, megköveteli, hogy a SIS-t lekérdező állam megfelelően vegye figyelembe a figyelmeztető jelzést kiadó állam által rendelkezésre bocsátott adatokat, az említett elv azzal is jár, hogy a figyelmeztetést kiadó államnak kötelessége a SIS-t lekérdező állam rendelkezésére bocsátani azokat a kiegészítő információkat, amelyek lehetővé teszik ez utóbbi számára a figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló személy által megtestesített fenyegetés jelentőségének konkrét megítélését.

Köszönöm a figyelmüket. Nagy Boldizsár www. nagyboldizsar Köszönöm a figyelmüket! Nagy Boldizsár www.nagyboldizsar.hu nagyboldi@ajk.elte.hu (1) 2426313