2010. III. 29. Fülöpszállás

Fülöpszállás község (Bács-Kiskun megye) Egyenesen álló, csücskös talpú pajzsban - kék mez ő ben zöld halmon álló, szembeforduló, felemelt jobb kezében szablyát tartó - bal kezét csíp ő re helyez ő vitéz látható. A vitéz arca, kézfeje természetes szín ű, szeme kék, bajusza fekete, vörös szín ű dolmányt visel aranyzsinórzattal, paszománnyal, zsebzsinórral, övvel. Az övr ő l bal oldalon barna szín ű szablyahüvely lóg. Kalpagja barna szín ű, vörös leffenty ű vel, ezüst tolldíszítéssel. Nadrágja vörös, csizmája aranyszín ű. A szablya ezüstszín ű, aranymarkolattal. A pajzsot háromágú lombkorona fedi le. A korona aranyszín ű, a jobb és a bal oldali ágakon vörös, a középs ő ágon kék, a két gyöngyön kék ékkövekkel, amelyek szegélyezése ezüstszín ű. A korona abroncsán ezüstszegély ű, kék - vörös - kék ékkövekkel.

Református templom (barokk stílusú, 1750-ben épült)barokk 1750

Nevezetességei  Református templom (barokk stílusú, 1750-ben épült)barokk 1750  Római katolikus Községháza (1908)1908  templom (barokk homlokzatú)

Híres emberek Benedek LászlóBenedek László lelkész Pintér EndrePintér Endre ezredes (Honvédelmi Minisztérium)

Fülöpszállás a legősibb Kiskun települések egyike, 900 éves múltra tekinthet vissza. Első írásos említése 1124-ből való. A kunok betelepülésének időszakában - amikor még mocsarak és nádasok borították ezt a vidéket - területileg hozzá tartozott a mai Fülöpháza, Kerekegyháza, Kunadacs, Jakabszállás, és Fülöpjakab nagy része is. A négy északi kunkapitányság közül, az egyik legjelentősebb volt a fülöpszállási. Bár a Budára vezető út erre haladt, a törökök az ingoványos területek miatt inkább elkerülték ezt a vidéket. A Rákóczi szabadságharc idején Vak Bottyán is járt a település környékén csapataival. A XVII. század közepéig Fülöpszállás volt a legnépesebb kun község, amely a többihez hasonlóan 1745-ben megváltotta magát és 1876 között mezővárosi rangja volt Fülöpszállásnakmegváltottamezővárosi

A z I. v i l á g h á b o r ú b a n k a t o n á j a e s e t t e l a k ö z s é g n e k, a h ő s i h a l o t t a k n e v é t a t i s z t e l e t ü k r e e m e l t e m l é k m ű v ö n ö r ö k í t e t t é k m e g. A I I. v i l á g h á b o r ú i d e j é n a z e l ő r e, m a j d a v i s s z a v o n u l ó f r o n t o k o z o t t s o k s a n y a r ú s á g o t a z i t t é l ő k n e k. E k k o r e n e s t e k e l, k i k n e k n e v é t s z i n t é n a z e m l é k m ű ő r z i.