A környezetvédelem és a környezetbiztonság új aspektusai Készítette: Fitntha Gabriella Wesley János Lelkészképző Főiskola, Környezettan szak; III. évfolyam Konzulens: Dr. Hornyacsek Júlia 2013.

I. BEVEZETÉS Célkitűzés: A környezetvédelmi és környezetbiztonsági szakemberek figyelmét szeretném felhívni egy új alternatív lehetőségre a további környezeti károkozások prevenciójának tekintetében!

I. BEVEZETÉS Módszerek: Szekunder kutatás- szakirodalom kutatás Primer kutatás- Saját kérdőív segítségével helyzetképfelmérés, tájékozottság felmérése

II. Az ember és természet közötti kapcsolat romlásának okai Az emberi civilizáció fejlődésével párhuzamosan megváltozó igények eredménye: „iparosodás boldogságteremtő illúziója” Profitszerzésnek mindent alárendelő szemléletmód teljesen hátérbe szorította a természet állapotának megőrzésére való törekvéseket. = az ember legyőzendő ellensége a természet

III. Az ember és természet közötti kapcsolat romlásának eredménye Környezetszennyezés Globális éghajlatváltozás = környezeti krízis

IV. Pszichológia a környezetvédelemben Környezetipszichológia Ökopszichológia

IV. Pszichológia a környezetvédelemben Az ember viszonya a környezeti problémákhoz - a hármas részvétel: 1. a környezeti probléma okozója 2. a környezeti problémákat elszenvedő alany 3. a környezeti problémák ellen tenni tudó ágens

IV. Pszichológia a környezetvédelemben környezettudatosság struktúrája milyen módon érzékelik és észlelik a környezetszennyezés kérdését mekkora a tájékozottság =Környezetvédő magatartás - szituációra irányuló kondicionálás - személyre irányuló célképzés vagy társadalmi minta nyújtása

IV. Pszichológia a környezetvédelemben – környezetvédő magatartás Környezetre irányuló viselkedés = környezeti attitűd Meghatározza viszonyunkat a környezeti kérdésekhez

IV. Pszichológia a környezetvédelemben – környezetvédő magatartás Környezetvédő magatartás egyéni jellemzői: - a környezetvédő attitűd pozitívan korrelál több demográfiai változóval ( pl. iskolai végzettség, anyagi helyzet) - az emberi altruizmus, tudatos tevékenység

IV. Pszichológia a környezetvédelemben- saját kutatás Saját készítésű , 11 kérdéses kérdőív 5 fokú Likert-skála 80 személy névtelenül töltötte ki

IV. Pszichológia a környezetvédelemben- saját kutatás 2 kérdés csoport: I. A környezeti preferenciát vizsgáló kérdések Az emberek többsége nem részesíti előnyben a természetes környezetet, jobban kedvelik az épített környezetbe integrált zöld övezeteket OK , hogy a városi emberek komfort- és biztonságérzete egyaránt csökken

IV. Pszichológia a környezetvédelemben- saját kutatás II. A környezet megóvására vonatkozó kérdések A valóban környezetvédő magatartás a hétköznapokban, még nem elterjedt, ugyanakkor nem szennyezik szándékosan a környezetüket. A nők nagyobb figyelmet fordítanak a környezetvédelemre. A fiatalok nagyobb tájékozottságot mutattak a témában, mint az idősebb korosztály.

V. ökopszichológia A modern emberek fokozatos elnyomás alatt tartják a tudattalanuk „természetazonos” részét. * Öko-tudattalan * Bizonyított, hogy a természetes táj látványa stimulálja a paraszimpatikus idegrendszert = nyugtatólag hat a stresszel terhelt emberre

V. ökopszichológia

V. ökopszichológia I. Kontroll-elmélet és a technológiai függőség = a kontroll érzet hiánya depressziót eredményezhet II. Négy stressz-forrás elmélet: Stressz: viselkedésbeli alkalmazkodásra kényszerítő tényező Tünetei: fizikai, érzelmi, kognitív Felosztása: homeosztatikus; allosztatikus; distressz

V. ökopszichológia Lazarus és Folkmann féle 4 stressz faktor: Életbeni kritikus történések Rendszeres pszichés terhelés Környezeti katasztrófák hatásai Környezetterhelés egészkárosító hatásai Reakciók: Homeosztatikus Allosztatikus = tartós diszregulációt eredményezhet a generalizált szorongás testi-, lelki egészségromlást okoz

V. ökopszichológia A káros környezeti hatások eredménye: a tartós immunrendszer csökkenést nagyszámú fertőző megbetegedések tumoros folyamatok Személyes megküzdési stratégiák: = kognitív értékelés Probléma központú megküzdés Érzelem központú megküzdés

a kisebb mértékű félelem érzet magasabb fokú kontrolltudathoz vezet! V. ökopszichológia Média patológiás stressz-kezelő mechanizmust vált ki Környezeti veszélyek által kiváltott érzelmek kutatásának (Knappain, 2000.) eredményei szerint a kisebb mértékű félelem érzet magasabb fokú kontrolltudathoz vezet!

V. Ökopszichológia - alkalmazása CÉL: Egy emberközpontú környezettudatos életvitel, a szubjektív jóllét érzésének emelése FELADATOK: Tudományos összefogás, nyitottság új irányzatok felé Társadalmi együttműködés Egyéni felelősség vállalás Értékrend formálás Tény: az anyagi jólét és az elégedettség fordított arányossága

Köszönöm a figyelmet! Fintha Gabriella gabriella.fintha@gmail.com

Ajánlott irodalom a témában Della Casa G. (2006). Ecology and Physics,Journal of the Intl. Community for Ecopsychology, Aug. 2006., online: http://www.ecopsychology.org/journal/ezine/archive3/guido_ casa.htm Dúll, A. (2006). Környezet-pszichológia. In: Szokolszky Á. (szerk.), Akadémia Kiadó, Budapset Gulyás, M. (2004). A környezeti nevelés és a személyiségtényezők hatása a környezeti attitűdre, ELTE (Pszichológiai Diplomamunka), Budapest Hajduska M. (2010). Krízislélektan, Bp., ELTE Eötvös Kiadó Ijjas, F. (2007). Ökopszichológia, BME (Tudományos Diákköri Munka), Budapest Oláh, A. (2005). Érzelmek, megküzdés és optimális élmény. Budapest, Trefort Worldwatch Institute (2004). A világ helyzete, Föld Napja Alapítvány, Budapest, 209-211