Szociális partnerek részvétele az európai szociális dialógusban … melyek a szociális partnerek szükségletei A ténymegállapítások áttekintése és előzetes következtetések a tervezetről Alan Wild ARITAKE-WILD

A ténymegállapítások áttekintése és előzetes következtetések a tervezetről 4 év és 20 nemzeti szeminárium Kétnapos és követő szeminári- umok Csak kétnapos szeminári- umok

Néhány háttér kommentár  A szemináriumi napirend nagyon sajátos volt  … nemzeti >> kapcsolódási képesség az EU- hoz;  Munkaülések cselekvésközpontú eredményekkel;  Nemzeti nyelv és résztvevői tulajdonlás;  EU szociális partnerek és szakértők mint „igény szerinti” erőforrások;  Egyeseknek … az első alkalom, amikor a nemzeti szociális partnerek a kormány nélkül találkoztak;  Mindenkinek … egyedülálló lehetőség két nap eltöltésére „gondolkodóbb módban”.

A mai bemutató  Az általános eredmények összefoglalása; A „kétnapos” szemináriumokból adódó következmények (12 ország); Ami ténylegesen megtörtént a „kétnapos” és a „követő” szemináriumok között (8 CEEC ország); Megvitatásra váró gondolatok és észrevételek.

Egészségügyi figyelmeztetések  Beszámolunk arról, amit nekünk elmondtak, és amit láttunk;  A kezdeti üléseket négy évvel ezelőtt tartottuk és tükrözték a körülményeket, azután … a dolgok gyorsan megváltozhattak;  A közös problémákat és cselekvési prioritásokat nagyon sajátos nemzeti összefüggésekben kellett megfontolni;  Általánosított megjegyzések;  A jelen bemutató egy hosszú és bonyolult tervezet 45 perces áttekintése.

A „kétnapos” szemináriumokból adódó eredmények Az „elsődleges” eredmények a „strukturálissá” válás felé tartanak  Pluralizmus és koordináció;  Rendszeres és hatékony kétoldalú párbeszéd;  Pénzügyi és anyagi erőforrások;  Az emberek minősége és száma;  A kormány szerepe.

A „kétnapos” szemináriumokból adódó eredmények Az „elsődleges” eredmények a „strukturálissá” válás felé tartanak  Pluralizmus és koordináció;  Rendszeres és hatékony kétoldalú párbeszéd;  Pénzügyi és anyagi erőforrások;  Az emberek minősége és száma;  A kormány szerepe. A „másodlagos” eredmények a „kapcsolatossá” válás felé tartanak  Az összeütközéstől a partnerségig „párhuzamos monológok a dialógushoz”;  Megosztott prioritások meghatározása a szociális partnereken belül és közöttük;  „Haszon/haszon” közös tervek megtalálása;  Bizalom és tisztelet;  Együttműködés/szövetség felépítése más országokkal

Pluralizmus és együttműködés  Összetett szociális partner „csúcs” szervezetek;  Befolyásos szociális partnerek, amelyek nem tagjai az európai szociális partner szervezeteknek

Pluralizmus és koordináció  Összetett szociális partner „csúcs” szervezetek;  Befolyásos szociális partnerek, amelyek nem tagjai az európai szociális partner szervezeteknek  Helytelen illeszkedés a kétoldalú és a háromoldalú dialógus tagság között;  Az erőfeszítések megkettőzése;  A prioritások és megbízatások egyeztetése;  Az információs és döntési folyamatok összetettsége;  Az európai megállapodások alkalmazása

? Rendszeres és hatékony kétoldalú párbeszéd A háromoldalú vita meglevő rendszere + A munkaerőpiac erős kormányzati szabályozása + Az átfogó többszörös alkalmazotti/szakszerveze ti kollektív szerződés általános hiánya TÉR A HATÉKONY KÉTOLDALÚ PÁRBESZÉD SZÁMÁRA

AZONBAN Rendszeres és hatékony kétoldalú párbeszéd  A háromoldalú dialógus kormányzati megközelítése gyakran inkább az ellentéteket erősíti, mint az együttműködési kapcsolatokat;  A kétoldalú párbeszéd tere az EU-val kapcsolatos kérdésekre korlátozott;  A „jelenlegi” EU napirend nem a „közvetlenül legfontosabb” a nemzeti szociális partnerek számára;  Felmerülő (felmerült) nézet, hogy a háromoldalú vita és a kormányra való befolyás hatékony kétoldalú párbeszéd által megerősíthető;  Vannak határozatok arról, hogy a szociális partnerek függetlenül dolgozhatnak tovább.

Pénzügyi és anyagi erőforrások  A tervbe vett országbeli szociális partnereknek lényegesen kevesebb emberi és anyagi erőforrásaik vannak, mint nyugati partnereiknek;  Jelenleg az alábbiakkal birkóznak; Nagy mértékű gazdasági és szociális változás; Az alkalmazotti viszonyok új vagy kezdetleges rendszerei és struktúrái; Az európai vívmányok megvalósítása és működővé tétele; Az új EU napirend megvalósítása; Visszahúzódó tagságok (szakszervezetek); Fenntartható tagsági szintek elérése (munkáltatók).

Az emberek minősége és száma  Egyszerűen nincs elég ember;  A nyelvismeret és a műszaki jártasság közötti hibás egyezés;  Az erőfeszítések duplikálása és a szervezési pluralitás általi bonyolult döntéshozatal által létrejött akadály.  Az erőforrások feltérképezése és gyors követő tanulás MEGOLDÁSOK

A kormány szerepe  A kormányok kevéssé értékesnek látják a kétoldalú szociális párbeszédet;  A háromoldalú dialógus gyakran „tétel kipipálás” és/vagy ellenséges;  A kormányok hajlamosak a törvényi megoldásokra;  Maguk a szociális partnerek gyakran visszahátrálnak az új törvények iránti igényeiktől;  A kormányok gyakran elmulasztják az érvényben levő foglalkoztatási törvények érvényesítését;  A képviseletről szóló különleges tiltó jogi problémák Törökországban, Horvátországban és Szlovéniában

A „kétnapos” szemináriumokból adódó eredmények Az érőben levő problémák „gyors követése” a strukturális reform munka elvégzésének kulcsa. A „másodlagos” eredmények a „kapcsolatossá” válás felé tartanak  Az összeütközéstől a partnerségig „párhuzamos monológok a dialógushoz”;  Megosztott prioritások meghatározása a szociális partnereken belül és közöttük;  „Haszon/haszon” közös tervek megtalálása;  Bizalom és tisztelet  Együttműködés/szövetség felépítése más országokkal

AZONBAN Ami ténylegesen megtörtént a „CEEC nyolcakban” a „kétnapos” és a „követő” szemináriumok között  Minden ország javulásokról számolt be;  Javulást leggyakrabban a koordinációban, a kétoldalú párbeszéd hatékonyságában, a műszaki képzésben és a jobb nyelvismeretben jegyeztek fel;  A szakszervezetek pozitívabban nyilatkoztak a javulásokról, mint a munkáltatók  A legfontosabb folytatódó eredmények továbbra is a koordináció, a javuló kapcsolatok a szakszervezetek és a munkáltatók között és a kétoldalú párbeszéd

Ami ténylegesen megtörtént a „CEEC nyolcakban” a „kétnapos” és a „követő” szemináriumok között A leggyakrabban „a javulás korlátairól” számoltak be;  Gyenge szervezési koordináció a szociális partnerek között és bennük;  Nyelvi képzettségek;  Kormányzati hozzáállások;  A munkáltatók rábírása, hogy csatlakozzanak a munkáltatói szervezetekhez „nincs jelen”; KKV-k; multinacionális vállalkozások és a „szektorok közötti szakadék”;  A pénz és az emberek.

Néhány megvitatandó gondolat és észrevétel STRUKTÚRA VAGY KAPCSOLAT? STRUKTÚRA Nem hatékony Hatékony Rossz Jó KAPCSOLATOK

Néhány megvitatandó gondolat és észrevétel STRUKTÚRA VAGY KAPCSOLAT? STRUKTÚRA Nem hatékony Hatékony Rossz Jó KAPCSOLATOK

Néhány megvitatandó gondolat és észrevétel STRUKTÚRA VAGY KAPCSOLAT? STRUKTÚRA Nem hatékony Hatékony Rossz Jó KAPCSOLATOK

Néhány megvitatandó gondolat és észrevétel  Versenytársak ugyanazon tagságért;  Kibékíthetetlen nézetkülönbségek a testületek között;  A szervezeti vezetők politikai állásfoglalása;  Befolyásos szervezetek, amelyek nem tartoznak az EU szociális partnerszervezeteihez Eltérő problémák eltérő megoldásokat igényelnek. A megoldásra irányuló AKARATNAK jelen kell lennie. SZERVEZETEK KÖZÖTTI EGYÜTTMŰKÖDÉS

? Néhány megvitatandó gondolat és észrevétel  Versenytársak ugyanazon tagságért;  Kibékíthetetlen nézetkülönbségek a testületek között;  A szervezeti vezetők politikai állásfoglalásai;  Befolyásos szervezetek, amelyek nem tartoznak az EU szociális partnerszervezetekhez Eltérő problémák eltérő megoldásokat igényelnek. A megoldásra irányuló akaratnak jelen kell lennie. A SZERVEZETEK KÖZÖTTI EGYÜTTMŰKÖDÉS Miért haladnak a tervbe vett országok a szétválás felé, míg az EU 15-ök az egyesülés felé haladnak

Néhány megvitatandó gondolat és észrevétel  Átfogó foglalkoztatási törvények megalkotása;  A kormány a legjobb esetben langyos;  Gyenge elkötelezettség a több munkáltatóval való tárgyalások iránt;  Képviseleti hiányosságok mindkét oldalon;  A nem szabályszerű gazdaság aláaknázza a törvényeket és a megállapodásokat;  Szűk „fizetés és feltételek” napirend;  Hit az ellenséges kapcsolatokban. Ha a kétoldalú párbeszéd elsődleges igénye a Brüsszellel való kapcsolat – nem valószínű, hogy megtörténik. HATÉKONY KÉTOLDALÚ PÁRBESZÉD FELÉPÍTÉSE

Szociális partnerek részvétele az európai szociális párbeszédben … melyek a szociális partnerek igényei A terv ténymegállapításainak és előzetes következtetéseinek áttekintése Alan Wild ARITAKE-WILD KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET