A diasort hatályosította: Dr. Mikó Zoltán január KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Választott tárgy GAZDASÁGI IGAZGATÁS
1. A gazdasági igazgatás átalakulása 2. A gazdaságigazgatással kapcsolatos állami, önkormányzati feladatok 3. A gazdaságirányítás legfontosabb feladatai és eszközei 4. A gazdasági igazgatás egyes szakmai területei és szervezetrendszere 5. A magyar gazdaságirányítás és az EU 2
A gazdasági közigazgatás: a nemzetgazdaság szereplői gazdasági aktivitásának befolyásolása. A közigazgatási szervek gazdaságot befolyásoló tevékenységének összessége. Az állam gazdasági funkciói a történelem során változtak. A 2008-as gazdasági válság hatásai: az állam megváltozott szerepe, nemzeti, illetve nemzetek feletti eszközökkel megvalósuló válságkezelés Az állam funkciói: klasszikus (külső védelem, belső rend) társadalomigazgatási (szociális-kulturális, gazdasági) Állami gazdaságigazgatási feladatok jövedelemtulajdonosként, közhatalomként: beavatkozó, szabályozó, nyilvántartó, jogalkalmazó. 3
Szocialista tervutasításos, szabályozott Piaci koordináción alapuló, szociális piacgazdasági modell (1990.). A privatizáció alapjaiban változtatta meg a nemzetgazdaság tulajdonosi szerkezetét, működési mechanizmusát. Következmény: dereguláció; reguláció; rereguláció; liberalizáció; külgazdasági reorientáció; a gazdaságirányítás intézmény-, és eszközrendszerének átalakítása. EU tagság : intézményi és jogi harmonizáció 4
Elemezni, értékelni, biztosítani kell a gazdaság működését: a gazdálkodás makroszintű feltételeit; a gazdasági folyamatok alakulását; a gazdasági szabályozás egészét; működtetni az EU konform intézményi mechanizmust a konjunkturális ingadozásokat; a nemzetgazdaság külső és belső védelmét; a gazdasági infrastruktúra tárgyi elemeit; a közigazgatás működtetését; a nemzet vagyonnal való gazdálkodás felügyeletét; az államháztartás hatékony működését; az államadósság kezelését. 5
Fogalmak: 1.gazdasági igazgatás; 2.privatizáció; 3.dereguláció; 4.reguláció; 5.liberalizáció; 6.államadósság kezelés, 7.EU jogharmonizáció. 6
A közszolgálati tisztviselő ismerje meg: A gazdasági közigazgatás alkotmányos kereteit, figyelemmel a január 1. napjától hatályos új alaptörvényre. Az állam gazdaságigazgatási feladatai ellátását biztosító intézmények rendszerét, azok feladatait. 7 A fejezettel elérni kívánt célok
A piacgazdaság olyan többszektorú gazdaság, ahol a vállalkozók cselekvését, magatartását a piac meghatározó módon koordinálja, szabályozza. Alaptörvény M) cikk (1) Magyarország gazdasága az értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik. (2) Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait.” Alkotmányos korlát: az állami beavatkozás ne zárhassa ki a piacgazdaság működését. 8
9 A költségvetés és az adórendszer alkotmányos alapjai. Az állampolgárok gazdasági és szociális jogai: Az esélyegyenlőséghez A társadalmi igazságossághoz
Az esélyegyenlőség megvalósulását az állam külön intézkedésekkel elősegíti. A támogatáspolitika gyakorlati megvalósítása különböző eszközök külön-külön, vagy egyidejű alkalmazását követeli meg. A támogatás igénybevétele nem alkotmányos alapjog. A piacgazdaság kiépítését szolgálja. 10
Pozitív diszkrimináció: alkotmányosságát mindig esetenként, konkrét tényállások alapján kell vizsgálni. Alkotmányos követelmény: akik megfelelnek az előre meghirdetett feltételeknek, azokkal szemben további diszkrimináció már nem alkalmazható. Csoportképzési jog Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikke 11
Országgyűlés Kormány Központi államigazgatási szervek Önkormányzatok 12
Gazdaságigazgatással összefüggő feladatok Kormányzati struktúra-alakítása Gazdasági tárgyú jogalkotás Ellenőrzés 13
Kormányzati tevékenység: Nem azonos a Kormány tevékenységével a közigazgatás legjelentősebb, legátfogóbb tevékenységi területe. A Kormány: általános hatáskörű irányító szerv; önálló döntési hatásköre van; koordinatív feladatokat is ellát; stratégiai irányító tevékenység; folyamatos kormányzati gazdaság-befolyásoló tevékenység. 14
Önálló hatáskörök: jogalkotó; közigazgatási aktusokat felülvizsgáló; szervezetalakítási jogkör. Jogalkotó hatáskör: önálló, végrehajtási jellegű. Határozatok: egyedi, normatív. 15
Ágazati gazdaságigazgatási tevékenység fő területei: a kormányzati döntés-előkészítés során az ágazati szempontok és érdekek képviselete; ágazatfejlesztési koncepciók és programok kidolgozása (ide értve az EU forrásból támogatott programokat; ágazati-szakmai követelmények meghatározása; részvétel az ágazati kutató-fejlesztő tevékenység igazgatásában; részvétel az ágazati külgazdasági kapcsolatok megvalósításában; a jogi szabályozás és hatósági jogalkalmazó tevékenység ellátása.(Pl. vidékfejlesztés VM, iparigazgatás NGM) 16
Funkcionális gazdaságigazgatási tevékenység fő területei: a gazdasági döntés-előkészítés; a gazdasági szabályozás; a koordináció; a gazdasági ellenőrző tevékenység (gazdasági- pénzügyi és adó-ellenőrzési tevékenység).(Pl. adóügy, foglalkoztatás NGM, külkapcsolatok Külügyminisztérium) 17
Önkormányzatoknak kötelező feladatot és hatáskört csak törvény állapíthat meg. Feladataikat egységes költségvetésből finanszírozzák. Rangsorolniuk kell a feladataikat. Alanyi jogon normatív központi hozzájárulást vehetnek igénybe, mely kötöttség nélkül felhasználható és a költségvetési év során nem mérsékelhető. 2013-tól feladatalapú támogatás kizárólag a kötelezően ellátandó feladatokra fordítható. 18
Céltámogatást igényelhetnek. Kiegészítő állami támogatás illeti meg az önhibájukon kívül hátrányos pénzügyi helyzetben lévő települési önkormányzatokat. 2013-tól kiegészítő támogatás csak kivételes esetben az önkormányzat működőképességének megőrzésére adható. Maguk döntenek a helyi adó bevezetéséről. Önállóan alakítják ki pénzügyi és számviteli rendszerüket. 19
A gazdálkodás biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester a felelős. A veszteséges gazdálkodás következményei az önkormányzatot terhelik. Adósságot keletkeztető ügyletből származó tárgyévi fizetési kötelezettség nem haladhatja meg a saját bevétel 50%-át. Az állami költségvetés a veszteséges gazdálkodásból származó kötelezettségekért nem vállal felelősséget. Fizetésképtelenség esetén adósságrendezési eljárás. Adósságot keletkeztető ügylethez Kormány előzetes jóváhagyása, kivételek: pályázati önrész, értékhatár alatti fejlesztési célú ügyletek stb. (100, 20, 10 milliós értékhatár). 20
Az Alaptörvény az önkormányzatok gazdasági alapjai között három tételt emel ki: a saját bevételt, az állami támogatást, valamint az önkormányzat vagyonát. 21
Saját bevételek: helyi adók; átengedett központi adók; normatív állami hozzájárulás tól feladatfinanszírozási rendszer. 22
Címzett és céltámogatások Az önhibáján kívül hátrányos pénzügyi helyzetben lévő települések működőképességének védelmét szolgáló támogatási rendszer. Központosított előirányzatok Vis major támogatás Költségvetési kapcsolatok: intézmény alapítása, működtetése. Gazdálkodási felelősség: feltételek, felelősség. 23
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben 2013-tól megváltoznak a kötelezően ellátandó feladatok. Az államháztartásról szóló törvényen belül önálló fejezet foglalkozik a helyi önkormányzatok költségvetésével. A költségvetési önkormányzati rendeletben egymástól elkülönítetten a működési és felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatokat. 24
Az ellenőrzés rendszere Az önkormányzatok vagyona Üzleti vagyon Törzsvagyon (Nvt. sorolja fel.) A törzsvagyon forgalomképessége Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak Vagyongazdálkodás 25
Fogalmak: Szociális piacgazdaság Pozitív diszkrimináció Csoportképzési jog Ágazati igazgatás Funkcionális igazgatás Feladatfinanszírozási rendszer Törzsvagyon Adósságküszöb 26
Gazdaságpolitika fogalma: a gazdasági növekedés érdekében a rendelkezésre álló anyagi és szellemi erőforrások számbavétele, felhasználása, a legfőbb célok, és módszerek kijelölése Eszköztára: gazdaságirányítási rendszer (szabályozók, pénzügypolitika, ágazati politika) A gazdaságpolitikai célképzés és tervezés: Célok meghatározása Célok rendszere Statisztika 27
A gazdasági folyamatok közgazdasági, közigazgatási befolyásolására szolgáló eszközök: költségvetési politika, monetáris politika, fejlesztés politika. Az állam gazdasági funkciói: stabilitás, egyensúly fenntartása, jövedelem újraelosztás, a nemzetgazdaság egy-egy belső piaci szegmensének befolyásolására irányuló allokáció, 2008-tól válságkezelés. 28
Fiskális politika: a költségvetés bevételeinek és kiadásainak szabályozása. Költségvetési bevételek: adójellegű bevételek nem adójellegű bevételek állami vagyonhoz kapcsolódó bevételek egyéb bevételek Költségvetési kiadások felhalmozási célú működési Államháztartás 29
A monetáris politika megvalósításának eszközei: Az MNB szerepe: árfolyam-politika; kamatpolitika; a kereskedelmi bankok kötelezően képzendő tartalékának szabályozása; a központi bank külön jogosítványai. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (autonóm államigazgatási szerv). 30
Szakpolitikák összessége Meghatározzák: a célokat a prioritásokat és az eszközöket. A támogatáspolitika céljai: Az Európai Unió közösségi politikái és a nemzeti támogatáspolitikai célok; EU működéséről szóló szerződés 107. cikke. A támogatáspolitika eszközei 31
Átfogó gazdasági stratégia szükségessége EU belső piaccal összeegyeztethető állami és EU forrásból finanszírozott támogatások Gazdaságpolitikai célokat szolgáló támogatási rendszerek: agrártámogatások; területfejlesztési támogatások. 32
A külkereskedelmi szabályozás hatósági eszközrendszere Áruk és szolgáltatások belpiaci forgalmának szabályozása Műszaki szabályozás, termékbiztonság A munkaerőpiac szabályozása 33
Külkereskedelmi tevékenység Külkereskedelmi engedélyezés (Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal) Export-import liberalizáció Egyes termékekre, szolgáltatásokra vonatkozó külön szabályozás (pl.: nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák, vállalkozás import stb.) Nemzetközi kereskedelempolitikai megállapodások 34
Jogi alap: Kereskedelemről szóló törvény hatálya Kapcsolódó jogterületek: fogyasztóvédelem; termékfelelősség; reklám. A szabályozás alapelvei Szabályozási területek: kis-, és nagykereskedelem; idegenforgalom; Vendéglátás. 35
Cél: a termékbiztonság megteremtése. A gyártó, az importőr felel megfelelőséget igazoló tanúsítvány CE jelölés Megfelelőség értékelő szervezetek Piacfelügyelet 36
A foglalkoztatáspolitika és munkaerő-piaci szabályozás céljai: Versenyképesség Mobilitás Munkanélküliség kezelése Jogi alap Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat: Nemzeti Munkaügyi Hivatal és munkaügyi központok A foglalkoztatáspolitika aktív eszközei (a munkaerő-piaci képzés támogatása, az intenzív álláskeresés támogatása stb.) A külföldi munkaerő alkalmazásának szabályozása A bérpolitika Cél: jövedelemforrások elosztásának befolyásolása Nemzetgazdasági keresetalakulás 37
A fogyasztóvédelmi politika céljai: fogyasztói alapjogok ( ENSZ, OECD, EU); a fogyasztóvédelmi politika céljai (biztonságosság, együttműködés stb.) A fogyasztóvédelem szabályozási rendje Jogi alap; évi CLV évi XLVII. törvény A fogyasztóvédelem intézményrendszere állami fogyasztóvédelem; piacfelügyelet; a fogyasztóvédelmi civil szervezetek; gazdasági kamarák; önkormányzatok. 38
Áttekintés Cél: A közérdek miatt védeni kell a verseny fennmaradását, szabadságát és tisztaságát Jogi alap: évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozások tilalmáról Intézményi háttér Szabályozás alapelve: Globalizáció hatásai EU versenyjogi követelmények Hatály Anti-tröszt szabályok 39
Cél: A tisztességes üzleti tevékenységgel kialakított értékek védelme Tiltott magatartások (hírnévrontás tilalma, bojkott tilalma stb.) 40 A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalma Tiltott magatartások az árut illetően valótlan tény vagy valós tény megtévesztésre alkalmas módon való állítása, elhallgatása; a fogyasztói döntést befolyásoló körülményekről megtévesztő tájékoztatást adni, különösen előnyös vásárlás hamis látszatát kelteni stb.
Tiltott magatartások pl.: ármegkötés a piacra lépés akadályozása diszkrimináció stb. 41 A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma Tilos az erőfölénnyel visszaélni pl.: tisztességtelen vételi vagy eladási árak érvényesítésével a diszkrimináció alkalmazásával a piacról való kiszorításra irányuló árazással vagy más magatartással stb.
Cél: versenyt korlátozó vállalat- összefonódások ne mehessenek végbe. A versenyt veszélyeztető tranzakciók megtilthatók; feltételhez, kötelezettségvállaláshoz kötés. Az összefonódások fajtái beolvadás; irányításszerzés; tevékenységegyesítő közös vállalat létrehozása. 42
Autonóm államigazgatási szerv A versenyfelügyeleti eljárás: vizsgálati szakasz, versenytanácsi szakasz (határozat). 43 Az Európai Közösségek versenyjoga Az EU versenyjogát követi a magyar versenyjog is. A csatlakozás pillanatától az európai versenyjog teljes egésze a közös vívmányok részeként közvetlenül hatályos Magyarországon is.
Cél: a monopóliumok lebontása, a közvagyon piaci alapú működtetése Koncesszió fogalma Jogi alap: a koncesszióról szóló évi XVI. törvény, ágazati törvények Koncesszióköteles tevékenységeket a Nemzeti vagyonról szóló törvény állapítja meg. 44
Az állam vagy az önkormányzat, illetve az önkormányzati társulás a tevékenység gyakorlásának jogát koncessziós szerződésben időlegesen másnak átengedi. Kivételek pl.: a tevékenységet folytató átlátható gazdálkodó szervezetben kizárólagos tulajdoni részesedést szerez stb. 45 A koncessziós pályázat A pályázat: nyilvános, meghívásos vagy zártkörű. Az állam nevében a pályázat kiírására, elbírálására és a koncessziós szerződés megkötésére a tevékenység tárgya szerint illetékes ágazati miniszter jogosult. Az önkormányzat nevében a pályázat kiírására és annak elbírálására a képviselőtestület jogosult.
Szerződéskötés a nyertes pályázóval Legkedvezőbb ajánlat Mérlegelési szempontokat előzetesen közzé kell tenni A koncessziós szerződés határozott időtartamra köthető Beruházás biztonságát védő intézkedések 46 A koncessziós társaság A koncessziós szerződést aláírónak saját részvételével belföldi székhelyű gazdasági társaságot (koncessziós társaság) kell alapítania. Cél: a szükséges tőkemennyiség biztosítása. A koncessziós társaságot a magyar jog alapján kell megalapítani. A koncessziós társaság részére biztosítani kell, hogy a vagyon-tárgy birtoklásának, használatának, hasznosításának jogát a műtárgy üzembe helyezését követően is időlegesen megszerezze.
Célja: átláthatóság, verseny tisztasága, mikro- és középvállalkozások részvételének elősegítése. Az eljárás alanyai: Formái: nyílt, meghívásos, tárgyalásos, versenypárbeszéd. 47 (bárki – összeférhetetlenség kizárása) Eljáró személyek AjánlatkérőAjánlattevő
48 A közbeszerzés tárgyai Árubeszerzés Építési beruházás Szolgáltatások beszerzése Szolgáltatási és építési koncesszió Beszerzési érték nem azonos a becsült értékkel
49 Ajánlattétel Ajánlati felhívás Ajánlatok bontása, elbírálása Nyílt eljárás Szerződéskötés Eredmény közzététele Eredményhirdetés
Hirdetmény közzétételével induló Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos 50 Részvételi szakasz Ajánlattételi szakasz
A sérelmet szenvedett fél Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordulhat. Előtte: előzetes vitarendezési lehetőséggel! Ezt követően bíróságtól kérheti a döntőbizottság határozatának felülvizsgálatát. (Nem halasztó hatályú!) A döntőbizottság a Közbeszerzési Hatóság szervezeti keretei között működik. A Tanács felépítése, fő feladata 51 A legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás VAGY Az összességében legelőnyösebb ajánlat Részszempontok meghat. súlyszámokkal (bírálat értékelésének módszere KT állásfoglalás)
számvevőszéki költségvetési: belső felügyeleti kormányzati önkormányzati MÁK stb. 52
A számvevőszéki ellenőrzés feladata kiterjed: az államháztartás gazdálkodásának, az állami költségvetési javaslat megalapozottságának, a bevételi előirányzatok teljesíthetőségének, a felhasználások törvényességének szükségességének és célszerűségének, a költségvetés hitelfelvételeinek, azok felhasználásának és törlesztésének, a helyi önkormányzatok gazdálkodásának, a költség-vetési támogatások felhasználásának vizsgálatára, és a nemzeti vagyon kezelésének ellenőrzésére. 53
A költségvetési ellenőrzés rendje kiterjed: az előirányzatok tervezésére, gazdaságos, takarékos és szabályszerű felhasználására, a vagyonkezelés rendeltetésszerűségére, hatékonyságára, a központi és az intézményi bevételek tervezéséra, felhasználására, a számviteli és bizonylati rend betartására. 54 Belső kontrollrendszer: a költségvetési szerv a működése és gazdálkodása során a tevékenységeket (műveleteket) szabályszerűen hajtsa végre, teljesítse az elszámolási kötelezettségeket, és megvédje a szervezet erőforrásait a veszteségektől (károktól) és a nem rendeltetésszerű használattól..
A kormányzat területén a költségvetési ellenőrzést végző szervezet a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, feladata kiterjed: a kormánydöntések végrehajtásának ellenőrzésére, a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalapok, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai, és a Kormány irányítása vagy felügyelete alá nem tartozó költségvetési szervek kivételével a központi költségvetési szervek kormányzati ellenőrzésére, a gazdálkodó szervezeteknek, a közalapítványoknak, a köztestületeknek, az alapítványoknak, a kistérségi, térségi területfejlesztési tanácsoknak és a pártok kivételével a társadalmi szervezeteknek a központi költségvetésből, alapokból juttatott pénzbeli és nem pénzbeli támogatások felhasználásának ellenőrzésére, a tartósan állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok, támogatott alapítványok, közalapítványok ellenőrzésére, az állami kezesség vállalása és beváltása jogosságának ellenőrzésére. 55
Áttekintés A társadalmi, gazdasági célok elérése nem valósítható meg hatékonyan a nemzetgazdaság többi szereplőjének tudatos, aktív és célirányos részvétele nélkül. A társadalmi párbeszéd és érdekegyeztetés célja: az éles társadalmi konfliktusok elkerülése alapvető kérdésekben szakmai, társadalmi konszenzus kialakítása 56
57 Gazdasági kamarák: kereskedelmi és iparkamarák, agrárkamarák (2013-tól kötelezőtagság). Feladatai: gazdaság fejlesztése, üzleti élet biztonságának elősegítése, gazdasági szereplők általános érdekeinek érvényesítésével, de szakmai, munkáltatói és munkavállaló érdekképviseletet nem láthatnak el.
Fogalmak: gazdaságpolitika fiskális politika monetáris politika prúdens állami támogatás koncesszió, közbeszerzés kartell, erőfölény kontrolling 58
A közszolgálati tisztviselő ismerje meg: A gazdasági igazgatás legfontosabb eljárási szabályait, valamint szervezeti rendszerét; az agrárigazgatáshoz tartozó feladatköröket, valamint szervezeti rendszerét. 59 A fejezettel elérni kívánt célok
Áttekintés A gazdasági tárcákat vezető miniszterek, kormányhivatalok: stratégia kialakítása, konkrét intézkedések kialakítása, végrehajtás szervezése, ellenőrzése, központi gazdasági igazgatási feladatok. Csoportosítás: ágazati igazgatás, funkcionális igazgatás. 60
nemzetgazdaságért felelős miniszter, NGM Külügyminiszter, Külügyminisztérium Magyarország külképviseletei Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal 61
Áttekintés 62 nemzetgazdasági miniszter ágazati és funkcionális gazdaságigazgatási feladatokat is ellát. a nemzetgazdasági miniszter felügyelete vagy irányítása alá tartozó gazdasági igazgatási szakmai szervezetek nemzeti fejlesztési miniszter
Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal: a külkereskedelmi engedélyezéssel, a belkereskedelemmel, a közraktározással, az idegenforgalommal, egyes ipari tevékenységek engedélyezésével kapcsolatos feladatokat lát el. MBFH, MeH, OAH 63 A gazdasági igazgatás funkcionális irányítási szervei MKEH, területi mérésügyi és biztonsági hatóságok kormányhivatalokba integrált szervek Magyar Szabványügyi Testület, Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
a nemzeti erőforrásért felelős miniszter Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat Nemzeti Munkaügyi Hivatal Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács Munkaügyi központok Nemzeti Foglalkoztatási Alap 64
Ágazati gazdaságigazgatási feladatokat lát el. Fő feladat: stratégia-, és programalkotás, jogalkotás, jogszabály előkészítés EU feladat: Illetékes hatóság: kifizető ügynökség akkreditációja Irányító Hatóság: Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap Központi közigazgatási szerv. Tanácsadó-, illetve szakértői testületek segítik munkáját. 65 Vidékfejlesztési Minisztérium
Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Földmérési és Távérzékelési Intézet Megyei ( fővárosi) kormányhivatal a) élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság, b) növény- és talajvédelmi igazgatóság, c) erdészeti igazgatóság, d) földművelésügyi igazgatóság. Járási kormányhivatal Háttérintézmények: Agrárgazdasági Kutató Intézet 66 Csoportosítás: területi-, illetőleg helyi államigazgatási szervek háttérintézmények.
Áttekintés külön törvénnyel létrehozott köztestületek, az egyesülési jogról szóló törvény alapján működő, de a közfeladat ellátására jogosító külön engedéllyel rendelkező szervezetek, A nem kormányzati szervek részt vesznek a támogatási rendszer működtetésében. 67
Gazdasági kamarák : kereskedelmi és iparkamara agrárkamara A szakmai (hivatásrendi) kamarák : Magyar Állatorvosi Kamara Országos Magyar Vadászkamara Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Hegyközségi szervezetrendszer: hegyközségek hegyközségi tanácsok Hegyközségek Nemzeti Tanácsa
Szakmaközi szervezetek: állami piacszabályozásban működnek közre, kérelemre a vidékfejlesztési miniszter ismeri el. ágazatok: a) a zöldség-gyümölcs b) a szőlő-bor; c) a dohány; d) a tej és tejtermék e) egyéb ágazat esetében, feltéve, ha teljesíti a közösségi jog által meghatározott feltételeket. Elismert tenyésztő szervezet : állattenyésztéssel kapcsolatos egyes igazolási, ellenőrzési feladatokat látnak el ( pl. törzskönyvezés) 69
Fogalmak: termékbiztonság monitoring hegyközség szakmaközi szervezet elismert tenyésztő szervezet 70
A vizsgázó ismerje meg: Az Európai Unió hatásköreit és politikáit a gazdaság területén; és az uniós csatlakozás hatását a magyar gazdaság szabályozására és irányítására. 71 A fejezettel elérni kívánt célok
Az európai integrációról általában: A Római Szerződés a közös piac létrehozásának szándékával indult évi Maastrichti Szerződéssel Európai Unió három pillérűvé vált évi Lisszaboni Szerződéssel az Unió egységes jogi személyiséget kapott Nemzetek feletti hatáskör Intézmények 72
A négy alapszabadság: az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása. A gazdaságot érintő fontosabb közös politikák: Mezőgazdasági politika Közlekedési politika Versenypolitika Kereskedelempolitika Monetáris unió Kiegészítő politikák 73
Magyarországra érvényesek az uniós vívmányok Nem érvényesül Magyarország külkereskedelmi rendszere A vállalati versenykorlátozó magatartásokra, az állami támogatásokra elsősorban a közösségi versenyjog szabályai az irány-adóak Közös mezőgazdasági politika Akkreditált intézményrendszer 74
Fogalmak: az EU három pillére közös politikák derogáció monetáris unió közösségi vívmány jogharmonizáció 75