Piaci formák fajtái

Piaci formák A piaci formák jellemzése A piaci versenyhelyzet két szélsőséges formája a tökéletes verseny és a tiszta monopólium, de sok átmeneti piaci helyzet is lehetséges, közülük kiemelkedik az a helyzet, amikor néhány egymást jól ismerő egymáshoz alkalmazkodni képes vállalat verseng adott termék piacán. Az utóbbit (oligopol) piacnak nevezzük.

Piaci formák A piaci verseny jellegét meghatározó tényezők: Mennyien vannak az eladók és a vevők Könnyű-e vagy nehéz új termelőknek, illetve vásárlóknak belépni a piacra Képes-e egy-egy szereplő egyedül befolyásolni a piaci árat A piaci verseny formái: Tökéletesen versenyző piacok (kompetitív) Monopolizált piacok Tiszta monopólium piaca Oligopol piac

Tökéletes verseny A tökéletes verseny (kompetitív piac) Tökéletes verseny alakul ki egy termék piacán, ha sok kis eladó és sok kis vevő van. Ekkor egyikőjük sem képes egyedül befolyásolni a piacot. Nem tud olyan árat vagy olyan mennyiséget kínálni, hogy az elmozdítsa a piac egészét.

Tökéletes verseny Tökéletes verseny az a piaci forma, amelyben a piac végtelenül nagy egy-egy szereplőhöz képest, és a szereplők árelfogadók, s e piacon szabad a be és kilépés. A tökéletes verseny elengedhetetlen feltétele a szabad be- és kilépés, tehát hogy senki és semmi ne akadályozza újabb termelők és vevők be- vagy kilépését. Jogi vagy pénzügyi-gazdasági feltételek gátolhatják a termelők szabad mozgását. Például komoly gazdasági akadályt jelent, ha óriási tőket kell indulásként befektetni.

Tökéletes verseny Tökéletes verseny esetén a vállalkozó számára a piaci ár adottság. Ekkor a vállalat egyetlen „p” piaci árat érhet el. Ezen az áron bármennyit eladhat saját szerény lehetőségein belül. Ennél többért egyetlen darabot sem vesznek meg tőle! A tökéletes verseny vállalat összbevétele az ár és a mennyiség szorzata: TR = P * Q

Monopolisztikus verseny Monopolisztikus verseny– tiszta monopólium A monopolizált piac kifejezést használjuk akkor, amikor általánosabban akarjuk kifejezni, hogy a tiszta verseny feltételei hiányoznak. Ez azt jelenti, hogy csak néhány nagy vállalat van a piacon. A monopolpiac különleges esete a tiszta monopólium, amikor egyetlen termelőre szűkül egy termék piaca. Ha egy vállalat egyedüli eladója valamely terméknek vagy szolgáltatásnak, sem hazai versenytársai sem importált termékek nem befolyásolják érdemben a hazai piacát, akkor monopol szerepet játszik.

Monopolisztikus verseny Monopolisztikus verseny jellemzői: Az adott piacon relatív sok vállalat működik, amelyek piaci részesedése kicsi de nem elhanyagolható.  Vállalatok által gyártott termékek v. felkínált szolgáltatások nem tökéletes helyettesítői egymásnak, de alaptulajdonságaikban azonosak. Az iparágat képező vállalatok az árra és a termelni kívánt mennyiségre vonatkozó döntési folyamatukban nem veszik figyelembe versenytársaik hasonló döntéseit. Szabad a piacra való belépés és a kilépés. Sem lehetőségük, sem motivációjuk nincs a piacon szereplő vállaltoknak, hogy összejátszanak annak érdekében, hogy közösen határozzák meg az árat v. a kibocsátandó termékmennyiséget.

Monopólium Tiszta monopólium az a piaci forma, amikor egyetlen eladója van a terméknek az adott piacon.(jegybank, Paksi atomerőmű) A monopolvállalat közvetlenül érzékeli a piacot, s egyszerre képes meghatározni, milyen áron és mennyit érdemes gyártani. A monopólium nem árelfogadó, hanem önmaga is képes befolyásolni a piaci árat. A monopólium kialakulásának több oka is lehet:

Monopólium Az optimális üzemméret nagysága a piachoz. Ha az üzemméret viszonylag kicsi a piachoz képest, akkor az iparág közelít a tökéletes versenyhez. A gazdaságos üzemméret alapján kialakuló monopóliumot természetes monopóliumnak nevezzük. A beinduláshoz szükséges beruházások és pénzbefektetések nagysága. Néhány modern iparág nagyméretű komplex gyárakat, elszereléseket, nagyobb pénzbefektetést kíván. Minél nagyobb pénzbefektetés kell adott piacra való sikeres belépéshez, annál inkább korlátozott a belépők köre.

Monopólium Szabadalmak, licencek, know-how-k. A technikai fejlődés legújabb eredményeit általában szabadalmak védik. A termék pontos leírását és termelésének engedélyét valamint gyártási eljárását meg kell vásárolni. Monopolhelyzetbe jut egy cég, ha megszerez egy értékes szabadalma és a licencet nem adja tovább. Ellenőrzési monopólium fontos nyersanyagforrások felett. Az iparágban hosszabb ideig működő cégek fokozatosan megszerezhetik az ellenőrzést a termelési folyamathoz szükséges nyersanyagok területén. Az ilyen engedélyek (koncessziók) megvásárlásával monopolhelyzetbe kerülhet a vállalat, ami egyoldalú előnyöket biztosít piaci partnereivel szemben.

Monopólium Az állami piacszabályozás is korlátozhatja a piacra lépést. A vámok hatásosan védik a belső piacot, korlátozzák a külföldiek belépését, mert megdrágítják termékeiket. A behozatali tilalom még keményebb korlát. Egy vállalat monopolistává válhat azzal, hogy az államtól sikerül megszereznie egy adott szolgáltatás nyújtásának vagy termék termelésének kizárólagos jogát adott földrajzi régióban.

Oligopólium Oligopólium A modern gazdaságok legelterjedtebb, nem tökéletesen versenyző piaci típusa az oligopólium. Átmenet a tiszta monopólium és a tiszta verseny között: kevés, egymást ismerő, egymáshoz alkalmazkodni képes vállalat verseng egymással. Oligopol piacon a tiszta monopóliumnál alacsonyabb ár és nagyobb kínálat alakul ki azonos feltételek mellett.

Oligopólium Oligopol piacon egyaránt van homogén jellegű terméket vagy szolgáltatást előállító vállalat (cement, hengerelt acéláru) és differenciált terméket gyártó (személygépkocsik, olajfinomítók, légitársaságok). A nagy kibocsátási volumen miatt a vállalat termelése döntő módon befolyásolhatja az iparági kínálat alakulását, de ez mindegyik piaci résztvevőre igaz. Az oligopóliumok ármeghatározók. Árkereső magatartásukat korlátozza versenytársaik piaci jelenléte.

Versenyszabályozás Versenyszabályozás szükségessége: Mindazon törvények és intézkedések, amelyek a monopol pozíciók kialakulását akadályozzák, vagy a verseny élénkítését támogatják olyan piacokon, ahol a termelés mérete, a termelési költségek nem indokolják monopolpiac kialakulását, megtűrését.

Versenyszabályozás ▪         Tilos a versenytársak mindennemű egyeztetett magatartása, ha érezhetően korlátozza a versenyt. Törvénytelen, ha két vagy több versenytárs vállalat szerződést vagy burkolt megegyezést köt az árak egyeztetett kialakítására, a piaci felosztásra, egyéb versenytársak kizárására. Árkartell: a vételi vagy az eladási árak, valamint az egyéb üzleti feltételek közvetlen vagy közvetett meghatározására; Piacfelosztás: a piac felosztására, az értékesítésből történő kizárásra, az értékesítési lehetőségek közötti választás korlátozására;  a versenytársak közötti, a versenyeztetéssel kapcsolatos összejátszás; ▪          Tilos kizáró egyezmények kötése: pl. olyan feltétellel szerződni egy kereskedővállalatnak, amely megtiltja, hogy versenytársaktól is vásárolható hasonló termék. Eszerint például tilos szerződésben kikötni, hogy akkor kap Coca-Colát, ha vállalja, hogy Pepsit soha nem árul.

Versenyszabályozás     Tilos az árukapcsolás: annak kikötése, hogy az egyik árut csak akkor kapja meg, ha a másikat is megvásárolja. ▪          Tilos a tisztességtelen piaci magatartás (megtévesztő tájékoztatás, hírnévrontás, utánzás) ▪         Tilos a fogyasztók megtévesztése: valótlan tényt közölni az áruról (anyagösszetétel, származási hely, címke stb.). Tilos például árengedményt úgy imitálni, hogy egy nem létező magas árat áthúzva, egy ehhez képest adott árengedményt feltüntetni.

Versenyszabályozás          Tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélni: (Matáv!) így különösen a szerződéses kapcsolatokban indokolatlan, egyoldalú előnyt kötni; piacra lépést vagy műszaki fejlődést akadályozni ▪         Tilos dömpingár alkalmazása: a vállalat nem viheti a termékét a költségeinél alacsonyabb áron egy piacra óriási mennyiségben. Ezzel a dömpinggel tönkreteszi a versenytársait, hogy utána mint a piac egyedüli eladója megemelje az árakat és monopolprofitot érjen el.