Gondolatok egy fenntartható fejlődési stratégiához

Tények A társadalom nincs tisztában a fenntarthatóság fogalmával, elveivel A politika a fenntarthatóságot a fenntartható növekedéssel azonosítja A társadalom nem igényli a fenntarthatóságot Ezért a stratégiának a megértéshez vezető utat kell megterveznie

Tények A társadalom nincs tisztában a fenntarthatatlanság valódi dimenziójával: a gazdasági, társadalmi és környezeti válság összefonódásával Növekvő társadalmi egyenlőtlenség Visszatérő gazdasági válságok Erkölcsi hanyatlás Erőforrás válság Változó környezet

Tények: erőforrás válság Olajcsúcs Talajcsúcs Vízcsúcs Foszfor csúcs „ A fele elfogyott” A Földön sokkal gyorsabb a talaj pusztulása, mint megújulása Egy átlagos földlakó éves vízlábnyoma 1,24 millió liter édesvíz évre van elegendő foszfortartalmú ásvány, de elértük a kitermelési csúcsot

A fenntarthatósági stratégia legfontosabb koncepcionális kérdései Meg kell szabadulni a babonáktól A növekedés lehetősége végtelen A hatékonyság a csodaszer, a verseny javítja a hatékonyságot A növekedés szétválasztható a környezet terhelésétől

A növekedésnek ökológiai és társadalmi korlátai vannak A növekedés célja nem a „mindenki szükségletének” kielégítése, hanem a profit maximalizálása Növekvő tőkefelhalmozás mellett növekvő nyomorúság, növekvő adósság Az adósság (állam, hitelesek, leszakadók) növekedésre ösztönöz A növekedés a növekvő fogyasztásból, az a növekvő termelésből lehetséges A növekedés erőforrás-, térfelhasználással és szennyezéssel jár: véges eltartó és tűrő képesség Növekvő pénz-tőke, csökkenő természeti tőke

A hatékonyságon alapuló verseny alul- és túlhasználja a társadalmat Alul-használja A munkahatékonyság több embert rekeszt ki a foglalkoztatásból, mint amennyit annak hasznából el lehet tartani Titty-tainment Túlhasználja A növekedésnek mindegy, hogy miből valósul meg, társadalmilag mennyire hasznos A verseny szelektív (fiatal elit+olcsó munkaerő)

A verseny globális dimenziója A verseny nem/nemcsak nemzeti, hanem globális keretek között zajlik A verseny alakítja ki a globális munkamegosztást, de a versenyzők különböző szabályok között versengenek A globális verseny oda viszi a munkát, ahol a környezetet és a munkaerőt legjobban ki lehet zsarolni A szegény országokban a szaporodó népesség munkára vár, hogy megéljen/ kevéssel beéri Az európai versenypolitika tönkreteszi az európai foglalkoztatást A negatív externáliákat meg kell fizetni – a verseny olcsósága?

Szétválasztható-e a gazdasági növekedés a környezet terhelésétől? Relatíve igen, abszolút értelemben nem Az emberi társadalomnak vannak anyagi szükségletei, és ezek növekvők a növekvő népességgel A szétválasztás átterheléseket hozott létre Terhelés a harmadik világban

A gazdasági növekedés és az erőforrások használatának elválása egymástól az EU 15 országában. Arányszám, 1980=100 megjegyzés: *A GDP 1995-ös állandó árak alapján **Teljes nyersanyagigény ***primér energiaellátás ****belföldi nyersanyagfogyasztás

Fosszilis tüzelőanyagok belföldi kitermelése és behozatala, CO 2 -kibocsátás az EU 25 országában

SzemélyszállításGDP Teherszállítás 8.

A stratégia cselekvési iránya Szerkezeti/ technikai dimenzió A termelés és fogyasztás szerkezetében szükséges változás Erkölcsi dimenzió A társadalom értékválasztásában szükséges változás

Állapot Strukturális szint Intézményi szint Kulturális szint A hajtóerők ok-okozati rendszere

Szerkezeti/technikai változás A gazdaság áramlásai: Anyag és energia Munkaerő Információ Tőke Áruk és szolgáltatások Hulladékok anyag és energia gazdag, mert ezek olcsók munkaerő szegény, mert az élő munka drága a gépi munkához képest Információ aszimmetria Tőke gazdag, de hitel szegény Alacsony tartósság és tömegesség Sok hulladék

Vázlat a kiúthoz A gazdaság áramlásai: Anyag és energia Munkaerő Információ Tőke Áruk és szolgáltatások Hulladékok anyag és energia szegény, mert ezek végesek és drágák/ ciklusokba kapcsolt munkaerő gazdag, mert az a valódi hozzáadott érték Maximális információ áramlás Szabad pénz és hitel Magas minőség és tartósság Hulladékszegény

Forgatókönyv 3.

Vázlat a kiúthoz A jelenlegi modell „egy millió új munkahely tíz év alatt” Nekem van tőkém, én férek hozzá a termelő eszközökhöz, nekem van tudásom és információm, piacom, adok neked munkahelyet A fenntartható társadalmi modell Jövedelem kell, hogy megéljünk A jövedelem feltételei: Hozzáférés a termelő eszközökhöz: erőforrás, munkaeszköz, know-how, információ Hozzáférés a piachoz és hitelhez

Erkölcsi hanyatlás Teilhard de Chardin „... minden látszattal ellentétben végső soron nem gazdasági tartalékaink mennyiségétől, hanem értelmi és érzelmi képességeink intenzitásának növekedésétől függ az Emberiség sikere vagy kudarca.” XIII. Leó pápa, Rerum novarum kezdetű enciklika (1891): „Isten a Földet az emberiségnek...nem olyan értelemben adta, hogy különbség nélkül mindenki azt tehet vele, ami neki tetszik.”

A nem fenntartható társadalom gyökere A jóllétet meghatározó értékek Egészség szabadidő biztonság Szeretet boldogság Hozzáférés az erőforrá- sokhoz és intézményekhez jogok Anyagi jólét Környezet minőség

A pénz szerepe a társadalmi fejlődésben Amit a társadalomban újra kellene éleszteni (kölcsönös nagylelkűség, szeretet, megértés, bizalom), azt nem lehet pénzzel megtenni, mert azt a pénz tette tönkre A „technikai fejlődésnek” együtt kell járnia a társadalom erkölcsi felemelkedésével, a tudás bővülésének a bölcsességgel