Településüzemeltetés (Közigazgatási Urbanisztika II) 2 Településüzemeltetés (Közigazgatási Urbanisztika II) 2. A települési infrastruktúra Busko.Tibor.Laszlo@uni-nke.hu

Az infrastruktúra fogalma és felosztása Az infrastruktúra fogalma és felosztása. Az infrastruktúrafejlesztés és főbb problémái.

Egy kis etimológia

+ Egy kis etimológia infra struktúra alapszerkezet? alépítmény? infra- praep.: vmi. alatt structura - ae f.: épület, szerkezet

Egy kis fogalomtörténet (hadtudomány definíciója) Paul. N. Rosenstein-Rodan: „feltételek komplexuma, amely a magántőke és a lakosság szükségletét elégíti ki, alapvető szolgáltatás, amely nélkül az árukat és a szolgáltatást nyújtó intézmények nem tudnak működni” első közgazdaságtani definíció: későbbi definíciók

Egy definíciós kísérlet ! általánosítható jelenségek A gazdasági-társadalmi szféra működését megalapozó feltételek (létesítmények, eszközök, speciális szaktudással rendelkező személyek) gyűjtőfogalma. időben térben változnak ?? általános definíciók (?)

Infrastrukturális ágazatok Termelői infrastruktúra Szociális infrastruktúra

Az ágazati megközelítés problematikus elemei Személyi infrastruktúra vs. Termelői infrastruktúra Termelői infrastruktúra és szociális infrastruktúra összemosódhat Hagyományos (kemény) infrastruktúra vs. Puha infrastruktúra

Infrastrukturális ágazatok (Abonyiné P. J. 2007)

Az infrastruktúrafejlődés történeti típusai (a) megelőző típus (b) párhuzamos típus fejlődés → fejlesztés ? (c) utólagos típus

Az infrastruktúrafejlesztés és főbb problémái Technikai oszthatalanság Infrastruktúra nem építhető ki „részlegesen” Magas tőkekoefficiens tőkeigénye: nagy megtérülési ideje: hosszú önmagában véve vett jövedelmezősége: alacsony/negatív Korlátozott piaci szerepvállalás Gyakori állami szerepvállalás

Az infrastruktúrafejlesztés stratégiái (Albert O. Hirschman) Fejlesztés infrastruktúrahiány mellett Fejlesztés infrastruktúra- megelőlegezés mellett (Világbank) volt szocialista országok fejlődő világ (kudarc!) (kudarc?)

Infrastruktúrafejlesztés és gazdasági növekedés

Infrastruktúrafejlesztés és gazdasági növekedés Ti= az infrastruktúrában lekötött eszközök aránya Tt= az anyagi javak előállításában lekötött eszközök aránya A nagy tőkeigényű / kevéssé termelékeny infrastrukturális beruházások ideális mértékének eltalálása bonyolult kalkuláció eredménye a

Rostow fejlődési stádiumai Infrastruktúra- fejlesztés mint a a take-off szakasz előfeltétele

A Kondratyev-ciklusok K: konjunktúra kölcsönös egymásra-hatás Infrastruktúra ↔ Közvetlen termelőágazatok

Az infrastruktúra-fejlesztés néhány problémája Az infrastruktúra alábecsülésében rejlő veszélyek : Nem termelő vs. közvetlenül nem termelő beruházások Az infrastruktúra túlbecsüléséből fakadó csapdák: cargo-hatás (avagy az infrastruktúra mindenhatósága) nem várt következmények

A települési infrastruktúra

Infrastruktúra – települési infrastruktúra az infrastruktúra sajátos megjelenési formája funkció: A településekhez legszorosabban kapcsolódó, zavartalan működésük, kiegyensúlyozott fejlődésük szempontjából döntő fontosságú infrastrukturális szektorok tartalom: A település térbeli-fizikai határai között található mindazon létesítmények (lakó-, munka- és pihenőhelyek, szolgáltatóintézmények) összessége, amelyeket az ott élő embercsoport bővített társadalmi újratermelésének érdekében folyamatosan igénybe vesz.

A definíció néhány problémája A település „térbeli-fizikai határai” közé szorítottság A „kellően szoros kapcsolat” mértéke

A települési infrastruktúra 8 szektora (Kőszegfalvi György, 1990): lakásállomány közösségi szolgáltatások ellátására, közvetítésére alkalmas intézmények a lakossági igényeket kielégítő javító-szolgáltató szervezetek, kisipari műhelyek a közüzemi szolgáltatások létesítményi és hálózati rendszerei a települési környezet védelmére hivatott létesítmények, berendezések a településen belüli szállítás-közlekedés hálózati és létesítményi rendszerei az üdülés-pihenés céljait szolgáló intézmények, létesítmények a települések fenntartásával, üzemeltetésével foglalkozó építmények, létesítmények

1. lakásállomány

2. közösségi szolgáltatások ellátására, közvetítésére alkalmas intézmények Oktatási Művelődési egészségügyi-gyógyászati kereskedelmi-vendéglátó intézmények

3. a lakossági igényeket kielégítő javító-szolgáltató szervezetek, kisipari műhelyek ?

4. a közüzemi szolgáltatások létesítményi és hálózati rendszerei = „műszaki infrastruktúra”: energiaellátás villamos-, gáz- és távhőellátás, vízellátás, szennyvíz és csapadékvíz-elvezetés, távközlés

-tisztítás, -hasznosítás 5. a települési környezet védelmére hivatott létesítmények, berendezések szemétégetők, szemét- és hulladéklerakók szennyvízkezelés, -tisztítás, -hasznosítás zajvédőfalak

6. a településen belüli szállítás-közlekedés hálózati és létesítményi rendszerei

7. az üdülés-pihenés céljait szolgáló intézmények, létesítmények építészeti-térbeli „dekorok” lakosság napi, hétvégi pihenési, felfrissülési igényeit kielégítő területek zöldterületek

8. a települések fenntartásával, üzemeltetésével foglalkozó építmények, létesítmények, szervezetek a köztisztaságtól …. … a kertészetekig

Települési infrastruktúra és településüzemeltetés

Települési infrastruktúra és településüzemeltetés Települési-infrastruktúragazdálkodás > közjavak szolgáltatása díjfizetéses javak magánjavak helye/szerepe a települési köszolgáltatások között