SZAKKÉPZÉS ÉS MUNKAERŐPIAC Schindler Rózsa 2009. 05. 21. Sepsiszentgyörgy MSZT alelnök, regionális igazgató

Amiről szó lesz! A munkaerőpiac kihívásai, elvárásai 1 A munkaerőpiac kihívásai, elvárásai Európai Unió és a nemzeti szakképzés-politika Szakképzés Magyarországon A munkaerőpiac és a szakképzés Kitekintés, megállapítások, javaslatok 2 3 iskolai rendszerű szakképzés iskolai rendszeren kívüli szakképzés 4 az iskolai rendszerű szakképzés előtt álló kihívások A felnőttképzés előtt álló kihívások 5

Iskolai rendszerű szakképzés Szakképzés Magyarországon 3 1 Iskolai rendszerű szakképzés + TISZK + szakképzési társulások lokális regionális

Iskolai rendszeren kívüli szakképzés Szakképzés Magyarországon 3 2 Iskolai rendszeren kívüli szakképzés Állami intézmények Nem állami intézmények iskolai rendszerű szakképzés intézményei profitorientált intézmények nonprofit intézmények állami felnőttképző intézmények felsőoktatási intézmények

Iskolai rendszeren kívüli szakképzés (Felnőttképzés) 3 2 Szakképzés Magyarországon 3 2 Iskolai rendszeren kívüli szakképzés (Felnőttképzés)

TISZK-ek Magyarországon Szakképzés Magyarországon 3 TISZK-ek Magyarországon Miskolc Debrecen Nyíregyháza Eger Békéscsaba Cegléd Kecskemét Tatabánya Vác Székesfehérvár Szombathely Zalaegerszeg Kaposvár Pécs Bp. Észak-Pest Bp. Belváros

moduláris jellegű (kompetencia alapú, gyakorlat-orientált), Szakképzés Magyarországon 3 A szakképzés jellemzői Közös jellemzők: szakmacsoportos, moduláris jellegű (kompetencia alapú, gyakorlat-orientált), szakmai- és vizsgakövetelmények (rendelet!), szakképesítési struktúra-rendszer (egymásra épülő, beszámíthatóság), vizsgarendszer. Szakképzési törvény (1993. évi LXXVI. törvény). 26/2001. (VII.27.) OM rendelet (a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről). 20/2007. (V.21.) SZMM rendelet (a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről). 1/2006. (II.17.) OM rendelet az OKJ-ről és az OKJ-be történő felvétel és törlés eljárási rendjéről.

Szakképzési hozzájárulási kötelezettség Államháztartáson kívüli, Szakképzés Magyarországon 3 A szakképzés jellemzői Szakképzési hozzájárulási kötelezettség Szakképzési hozzájárulási kötelezettség (Bruttó bérköltség 1,5%-a) Tanulók, hallgatók, illetve a saját dolgozók képzése Szakképző iskoláknak, felsőoktatási intézményeknek adott fejlesztési támogatás Államháztartáson kívüli, közvetlen felhasználás, támogatás MPA képzési alaprész (ténylegeses befizetések) Államháztartáson belüli pénzeszköz

Szakmacsoportok 1 1. Humán 2. Műszaki 3. Gazdasági és szolgáltatás Szakképzés Magyarországon 3 A szakképzés jellemzői Szakmacsoportok Szakterületek Szakmacsoportok 1 1. Humán 1. Egészségügy 2. Szociális szolgáltatások 3. Oktatás 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció 5. Gépészet 6. Elektrotechnika-elektronika 7. Informatika 8. Vegyipar 9. Építészet 10. Könnyűipar 11. Faipar 12. Nyomdaipar 13. Közlekedés 14. Környezetvédelem-vízgazdálkodás 15. Közgazdaság 16. Ügyvitel 17. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció 18. Vendéglátás-idegenforgalom 19. Egyéb szolgáltatások 20. Mezőgazdaság 21. Élelmiszeripar 2. Műszaki 3. Gazdasági és szolgáltatás 4. Agrár 21

Moduláris jellegű (iskolai rendszerű szakképzés) Szakképzés Magyarországon 3 A szakképzés jellemzői Moduláris jellegű (iskolai rendszerű szakképzés) Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő szakképesítés követelménymoduljai 0095 0096 3108 0099 0105 0106 0107 0108 0109 0110 0111 3095 4095 4096 4107 4108 4109 4111 5096 5105 6090 6108 6109 0347 0359 0220 0221 0225 0346 0345 Géplakatos szakképesítés követelménymoduljai szakképesítés elágazásai szakképesítés rész-szakképesítései Géplakatos szakképesítés

Moduláris jellegű (felnőttképzés) 3 Szakképzés Magyarországon A szakképzés jellemzői Moduláris jellegű (felnőttképzés)

Szakmai és vizsgakövetelmények Szakképzés Magyarországon 3 A szakképzés jellemzői Szakmai és vizsgakövetelmények kompetencia alapú gyakorlatorientált 1000 alap szakképesítés 0100 rész-szakképesítés 0010 elágazás szakképesítés 0001 ráépüléses szakképesítés

Szakképesítési struktúra - rendszer Szakképzés Magyarországon 3 A szakképzés jellemzői Szakképesítési struktúra - rendszer Elágazás (1) Elágazás (2) Elágazás (n) ráépülés (1) ráépülés (2) ráépülés (n) Alap szakképesítés egymásra épülés beszámíthatóság rész-szakképesítés (1) rész-szakképesítés (2) rész-szakképesítés (n)

Vizsgarendszer Régi Új Szakmai vizsga 3 Szakképzés Magyarországon A szakképzés jellemzői Vizsgarendszer 1. követelménymodul 2. követel- ménymodul 12. feladat 11. feladat 10. feladat 7. feladat 6. feladat 1. feladat 3. feladat tulajdonság 1 9. feladat 8. feladat 5. feladat 2. feladat 3. vizsgarész 2. vizsgarész feladata 1. vizsgarész 1. feladat 2. feladat 3. feladat 3. követelménymodul 4. követel- 4. Gyakorlati vizsgatevékenység Írásbeli vizsgatevékenység Szóbeli vizsgatevékenység Gyakorlati vizsgatevékenység Interaktív Szóbeli vizsga- tevékenység Írásbeli vizsga- tulajdonság 2 tulajdonság 3 tulajdonság 4 tulajdonság 5 tulajdonság 6 tulajdonság 7 tulajdonság 8 tulajdonság 9 tulajdonság 10 tulajdonság 11 tulajdonság 12 A írásbeli tantárgy C írásbeli tantárgy D írásbeli tantárgy Szakmai vizsga Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat Gyakorlati vizsgarész 1. gyakorlati tantárgy 2. gyakorlati tantárgy A szóbeli tantárgy B szóbeli tantárgy Írásbeli vizsgarész Szóbeli vizsgarész E szóbeli tantárgy Régi Új

Iskolai rendszerű képzés sajátosságai, előnyei Szakképzés Magyarországon 3 A szakképzés jellemzői Iskolai rendszerű képzés sajátosságai, előnyei Felnőttképzés sajátosságai, előnyei Életkori sajátosságok (könnyebb tanulás); Kiváló személyi és tárgyi feltételek; Oktatás mellett markáns nevelési tevékenység; Közösségi, tanórán kívüli tevékenységek szerepe; Koordináltabb (de: még messze nem megfelelő) Beiskolázások; A tanuló számára ingyenes. Rugalmas, jól, könnyen alkalmazkodó rendszer; Felnőttek motiváltabbak, mint a tizenévesek; Homogén célcsoportok képezhetők; Folyamatos lehetőség (LLL); Nincsenek közismereti tárgyak (csak szakképzéselmélete és gyakorlata NEM GYORSTALPALÓ képzések!).

Differencia - specifikumok Szakképzés Magyarországon 3 A szakképzés jellemzői Differencia - specifikumok időalapú, tantervi, egy tankönyvre épül, tanár-vezérelt, osztályszervezésű. kompetencia alapú, gyakorlatorientált, tanulóra épít, rugalmas, egyéni tanulási utakat támogat 2001. évi CI. törvény 28/2004. (II.16.) Kormány rendelet 24/2004. (VI.22.) FMM rendelet 48/2001. (XII.29) OM rendelet

AKKOR OKTASD ÉS KÉPEZD AZ EMBEREKET! A munkaerőpiac és a szakképzés 4 Az iskolai rendszerű szakképzés előtt álló kihívások Ha évre tervezel vess gabonát, Ha évre ültess fát, Ha tervezel egy tíz egy életre AKKOR OKTASD ÉS KÉPEZD AZ EMBEREKET! (Kínai közmondás)

Tradicionális életpálya-szakaszok a múltból A munkaerőpiac és a szakképzés 4 Az iskolai rendszerű szakképzés előtt álló kihívások 1 Tradicionális életpálya-szakaszok a múltból 2 Életpálya-szakaszok a jelenből

Munkaerő-piaci igények kielégítése Partnerség A munkaerőpiac és a szakképzés 4 Iskolai rendszerű szakképzés előtt álló kihívások Fő elvek: Munkaerő-piaci igények kielégítése Partnerség Egész életen át tartó tanulás Hátrányos helyzetűek esélyegyenlősége Fogyatékkal élők esélyegyenlősége

A munkaerőpiac és a szakképzés 4 Iskolai rendszerű szakképzés előtt álló kihívások A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok új szerepben újhatáskörrel Gazdaság befolyásának erősödése: Döntési jogkör- összetétel változás (meghatározó gazdasági szereplők aránya, kamarai társelnök). RFKB feladatai között: Dönt a regionális szakképzésfejlesztés céljairól, a képzési alaprész decentralizált pénzügyi keretéből nyújtandó fejlesztési támogatá-sokról, a forrásfelhasználás hatékonyságának vizsgálatáról; Gazdaság igényeit és a munkaerő-piaci kereslet adatait valamint az országos beiskolázásra vonatkozó döntéseket figyelembe véve a szakképzés regionális szükségleteiről dönt, meghatározza a térségi integrált szakképző központ és a szakképzés-szervezési társaság által folytatandó szakképzés irányait és beiskolázási arányait; Javaslatot tesz a régió szakképzés-fejlesztési céljaira biztosításra kerülő forrás nagyságára.

„Szeretek tanulni, de utálom,ha oktatnak.” Churchill A munkaerőpiac és a szakképzés 4 A felnőttképzés előtt álló kihívások PREMISSZÁK: „Szeretek tanulni, de utálom,ha oktatnak.” Churchill A tartós foglalkoztatás alapvető feltétele, hogy a munkavállaló folyamatosan piacképes tudással rendelkezzen. Az egyének csak folyamatos tanulással, képzéssel tudnak a gazdasági, kulturális és technológiai fejlődés kihívásainak megfelelni. Minél kisebb egy vállalat, annál több kiegészítő tudást vár el az alkalmazottaktól.

Munkahelyváltás gyakoriságának módosulása A munkaerőpiac és a szakképzés 4 A felnőttképzés előtt álló kihívások Munkahelyváltás gyakoriságának módosulása

A felnőttképzés célja: A munkaerőpiac és a szakképzés 4 A felnőttképzés előtt álló kihívások A felnőttképzés célja: a foglalkoztatás, a munkaerő-piaci pozíció javítása.

Foglalkoztatási célú képzések szerkezete: A munkaerőpiac és a szakképzés 4 A felnőttképzés előtt álló kihívások Foglalkoztatási célú képzések szerkezete: moduláris felépítés, kompetencia alapú, egyéni képességstruktúra fejlesztésére irányul: általános és speciális. Modularitás előnye: egyértelmű képzési cél, egyértelmű képzési tartalom , rugalmas belépési lehetőség, PLA. egyéni haladás

Változások a munkaerőpiacon: A munkaerőpiac és a szakképzés 4 A felnőttképzés előtt álló kihívások Változások a munkaerőpiacon: az első szakma megszerzése egyre többször a felnőttkorban kerül sor, a második szakmai végzettség megszerzése döntően a felnőttképzés keretében történik.

A munkaerő kereslet és kínálat egybevetése A munkaerőpiac és a szakképzés 4 A felnőttképzés előtt álló kihívások A munkaerő kereslet és kínálat egybevetése jövőbeni kereslet: demográfiai adatok, technológiák és munkaszervezeti változásokból következő foglalkoztatói igények, konjunkturális változások. mindenkori munkaerő-kínálat: iskolai rendszerű képzésből a munkaerőpiacra először kilépők száma, szakmaszerkezete, inaktivitásból visszatérők száma és szakma-szerkezete.

Munkaerőkereslet-kínálat foglalkozási – szakmacsoportok szerint A munkaerőpiac és a szakképzés 4 A felnőttképzés előtt álló kihívások Munkaerőkereslet-kínálat foglalkozási – szakmacsoportok szerint 4

A magyar szakoktatás helyzete KÁRPÁT PANEL (Kárpát-medencei magyarok Kitekintés, megállapítások, javaslatok 5 Kitekintés A magyar szakoktatás helyzete KÁRPÁT PANEL (Kárpát-medencei magyarok társadalmi helyzete és perspektívái) A szakképzés elhanyagolt terület maradt a szakképzés a mostohagyerek Legmagasabb iskolai végzettség % Erdély Felvidék Vajdaság Kárpátalja Magyarország Általános iskola 29,7 10,0 33,3 18,3 20,8 Szakiskola 24,8 20,0 17,6 7,3 30,5 Szakközépiskola 7,5 24,4 25,1 9,0 20,9 Gimnázium 15,7 12,8 4,3 30,8 3,7 Főiskola 3,0 9,4 6,7 6,1 10,1 Egyetem 9,2 14,2 7,8 11,9 4,8 * a hiányzó %-ot a mesterit, doktorit, technikumot végzettek aránya adja.

Részt vett-e felnőttképzési programban? Kitekintés, megállapítások, javaslatok 5 Kitekintés Részt vett-e felnőttképzési programban?

Oktatáspolitikai konzekvenciák: Kitekintés, megállapítások, javaslatok 5 Megállapítások Oktatáspolitikai konzekvenciák: A foglalkoztatás-politika egyik legfontosabb eszköze a szakképzés; A munkaerőpiac mégsem a képesítés, hanem a szakismeret piaca; A szakismeret mellett egyre fontosabb egyéni kvalitásokká válnak a a nyelvismeret, az információ-technikai felhasználói ismeretek, szociális érzékenység a team munkára, nyitottság. Az Új képesítések megszerzése egyre elérhetőbbé kell, hogy váljon a már munkában állók számára is.

Gazdaságpolitikai konzekvenciák: Kitekintés, megállapítások, javaslatok 5 Megállapítások Gazdaságpolitikai konzekvenciák: A munkaerő munkaerő-piaci versenyképessége A gazdaság és az intézmények (= munkaerőpiac) igényeinek való megfelelőség mennyiségi foglalkoztatási szint, munkanélküliségi ráta; minőségi korszerű és az igényeknek (nagyságrendileg is megfelelő) KÉPZÉSEK.

A képzés fejlesztése a munkaerőpiac szempontjából Kitekintés, megállapítások, javaslatok 5 Megállapítások A képzés fejlesztése a munkaerőpiac szempontjából 1 Munkaerővel szemben támasztott MINŐSÉGI követelmények: mobil, rugalmasan alkalmazkodó, önálló vállalkozásra és innovációra, jó munkahelyi együttműködésre képes munkaerő. 2 Munkaerővel szemben támasztott SZEMÉLYES kompetenciák: munkafegyelem, pontosság, tisztaság a munkahelyen. Leértékelődik a képzetlen munkaerő

Iskolarendszerű (szak)képzés Kitekintés, megállapítások, javaslatok 5 Megállapítások Összehasonlítás szempontja Felnőttképzés Iskolarendszerű (szak)képzés és felnőttoktatás Intézményi keretek Jogi háttér Instabil Stabil Akkreditáció szerzése Decentralizált (megyei) Centralizált (vagy hiányzik) Működést befolyásoló szféra Gazdaság (piac) Politikum, szimbolikus politizálás Képzés „fenntartója” Piac Állam, önkormányzat Saját infrasruktúra Nincs, de bérel Van, de kihasználatlan Intézményvezetés Személyes felelősség Hierarchia Képzők (tanárok) alkalmazása Vezető döntési kompetenciája (tervezhető) Személytelen bürokrácia (nem tervezhető, esetleg „elintézhető”) Képzésben való részvétel, curriculum Képzésben résztvevők motivációja Szaktudás megszerzése, elmélyítése „Parkolás”, végbizonyítvány szerzése Tudástranszfer célja Szaktudás Szaktudás, szociális, kulturális funkció („általános műveltség”) Tudástranszfer jellege (módszer) Gyakorlatorientált Lexikális Képzés pedagógiai módszertana Interaktív Frontális Képzés nyelve Piac által meghatározott (román és magyar) Formálisan többnyire román Partnerközpontúság, intézményesített kapcsolattartás Partneri kapcsolatok megléte Kibontakozóban Esetleges, nincs Kapcsolat a munkaerőpiaccal Szoros Esetleges Végzettek utánkövetése Informális, rendszeresített Informális Minőségbiztosítás

A munkaerő-piaci képzés jellemzői Kitekintés, megállapítások, javaslatok 5 Megállapítások A munkaerő-piaci képzés jellemzői modulrendszerű (a modulok be- és kimeneti szintjei meghatározottak), kimenet-szabályozásra (a tényleges munkavégzéshez szükséges - mérhető teljesítményre vonatkozó - előírásokat rögzítő DACUM alapú módszerrel készülő követelményekre) épül, kompetencia alapú, egyéni tanulást és haladási ütemet biztosító módszerrel rendelkezik, szakmai tartalma a változó munkaadói igények alapján megfogalmazott, változó időpontokban indíthatók a kurzusok az év teljes hosszában, a modularitás miatt a képzésbe való be- és kilépés biztosított (rugalmasság), egyes képzési formák esetén lehetőséget ad továbbképzésre, átjárhatóságra, gyakorlatorientált, tevékenységen alapuló, tapasztalatokra építő, a képzésbe bekerültek előzetes felkészültségéhez igazodó, a képzés önálló, differenciált kiscsoportos és tréningmetodikai elemeket is tartalmazó formában zajlik, napi 6 órás, instruktor által irányított intenzív csoportos és egyéni tanulást, elsajátítást biztosít, a szakmai modulok tananyagában beépítetten szerepel az ott aktuális elmélet, a munka-, tűz- és környezetvédelem, minőségügyi ismeretek, amennyiben a jelentkező már rendelkezik szakirányú ismeretekkel, lehetősége van előzetes tudás felmérése és értékelése alapján (PLA) a tanfolyam rövidített elvégzésére.

A munkaerő-piaci képzési rendszer beavatkozási területei Kitekintés, megállapítások, javaslatok 5 Javaslatok A munkaerő-piaci képzési rendszer beavatkozási területei Munkaerő-piaci - szakképzési info rmációs rendszer Foglalkoztatási kultúra fejlesztése Reális választás segítése Munkaerő-piaci igények közvetítése Tanulók , szülők munkavállalási képesség fejlesztése Igények és módszerek Vállalkozók foglalkoztatók tapasztalatok Képző intézmények ISKOLAFENNTARTÓK

KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET! r.sch@freemail.hu schindler@szrmkk.hu