A jövő (lassan már a jelen) legmeghatározóbb operációs rendszere Linux A jövő (lassan már a jelen) legmeghatározóbb operációs rendszere A Veszprémi egyetem kihelyezett tagozatán, a Nagykanizsai Főiskolán 2003-ban készítette: Éliás Tamás

Előszó Hatalmas mennyiségű tudásanyag Elkerülhetetlen az önálló tanulás és ÉRDEKLŐDÉS 5 előadás alapján: Rendkívül alapszinten lehet elsajátítani: nagyon kevés előadás Teljesen eltérő világ Nem csak PC és X86 alapú architektúrák világa: nagyvállalati felhasználás, elosztott rendszerek, kutatások élvonala Remélem sikerül átfogó képet adnom

Előadás Bevezetés A Free Software mint „életérzés”, GNU, Információforrások, Unix, Linux alapok

Bevezetés A linux, akárcsak a Windows, szintén egy operációs rendszer. Teljesen eltérő szemlélet és értékrendszer -> nagyon fontos a mentalitás, a linux-érzés elsajátításában. (szinte a teljes 1. előadás erről szól) A linux ismeretéhez átfogó történeti és közösségi ismeretek is szükségesek. Változó idők: Linux már jelenleg is kb. 30-35%-os elterjedtsége a szerver-operációs rendszerek között folyamatosan tovább növekszik, és a naprakész Linux tudással nem rendelkező informatikusok jelentős hátrányban vannak, már ma is. (forrás: META Group) A Windows hegemóniája az asztali oprendszerek (a userek) piacán megdönthetetlen, de itt is egyre többen választják.

Információforrások Elengedhetetlen az önálló utána-tanulás, hiszen dinamikusan fejlődő, és idén 13 éves fejlesztési munkáról van szó. Helyi hálón: http://192.168.1.1/~eliast : 20-30 online Linux-tanfolyamot gyűjtöttem össze, HTML ill. PDF formátumban, ezen diaanyag is ott van. Interneten: http://www.linux.hu , http://www.linux.org Projekthonlapok: http://www.sourceforge.net, http://www.freshmeat.net, http://www.ibiblio.org MAN, Hogyanok (howtos), LDP (http://www.linuxdoc.org), LUG (Users Groups, pl.: VLUG), USENET hírcsoportok, Yahoogroups http://www.lme.hu (Linux Magyarország Egyesület) http://debian.inf.elte.hu/linux_doksi

A windows-tól gyökeresen eltérő szemléletmód Nagy hangsúly az önállóságon Programozói, mérnöki megközelítés: Tömörség, optimalizáltság A felhasználótól nagyfokú önállóságot követel (többféle információforrás) Elengedhetetlen a mélyebb számítástechnikai tudás Önképzés, life-long learning, önszerveződés, közösség A digitális biztonság alapfeltétel volt. Nyelve: ANGOL. Kedveltek a rövidítések és a mozaikszavak Becsületbeli ügy Szbad / Ingyenes, GNU GPL licensz !!!! 2000. évtől változások! FELHASZNÁLÓI megközelítés -> grafikus felület

A szabad szoftver, nyílt forráskód FSF (Free Software Foundation): www.fsf.org Magyarul: Szabad Szoftver Alapítvány 1984-ben alakult szervezet, Richard M. Stallman alapította. -> GNU projekt Digitális szabadság -> politikai felhang, tiltakozás a kormányzati hegemónia és polgári kiszolgáltatottság ellen. A szabad szoftver TÖBBET jelent mint az INGYENES szoftver. Szabad szoftver „definíciója”: Szabadon terjeszthető és futtatható a program. Megkapható / megszerezhető (hozzáférhető) forráskód A szoftver szabadon módosítható, illetve felhasználható annak részei saját SZABAD programban, amely ugyanezekkel a feltételekkel rendelkezik Az ingyenes szoftver NEM rendelkezik szabad forráskóddal, viszont tetszőlegesen felhasználható

Linux, a Unix és a UNIX utódja Elődje: Multics (1962) -> a mindentudó -> megbukott 1967-1969: Ken Thomson és Dennis Ritchie, PDP-7 -> PDP11 számítógép, AT&T Bell Laboratórium, assembler 1973: A kernel-t újraírták C nyelven - hordozhatóság Az amerikai egyetemek ingyen megkapták a forráskódot előnye: gyorsan elterjedt, közkedvelt hátránya: nem volt egységes ellenőrzés a rendszer felett Két fő változat: BSD(Berkeley Software Distributon) System III. - System V.: AT&T hivatalos változata, Unix System Laboratories (USL) fejleszti tovább Az amerikai kormány a trösztellenes törvény értelmében darabokra szabdalta az AT&T -t -> A UNIX „védett” szoftver lett. Unix: Fontos lépcső, a Linux és tucatnyi más „Unix típusú” operációs rendszer alapját (pl.: FreeBSD) képezi

A UNIX fő jellemzői összehasonlítás Időosztásos (time sharing), több felhasználós (multi user), több taszkos (multi task) Hierarchikus a file-rendszer: Egyetlen gyökér (root) könyvtár van a rendszerben. A különböző cserélhető, fix és hálózaton megosztott állományrendszerek a fa egyes csomópontjaihoz kapcsolhatóak (mount). A rendszer az állományokat kezelését sem tartalmuk, sem nevük alapján nem különbözteti meg. A fa struktúrában keresztkapcsolatok (link) hozhatók létre. Hatékony differenciált állományvédelmi rendszer. Egységes input/output kezelés az állományok, a hardware eszközök, és a folyamatok között. Input/output átirányítás, csővezeték szervezés. Rugalmas, könnyen változtatható parancsnyelv. Hatékony, sokoldalú segédprogramok. Hardware független operációs rendszer. Dos 1.0 -> 1986 -> nem ismeri a könyvtárakat, 1 felhasználó, 1 szál, stb. Windows – Unix technológiai és fejlettségi különbség: min. 10 év!

A GNU GPL A Stallman-féle FSF által indított projekt a GNU, amelynek célja egy ingyenes és szabad UNIX kifejlesztése volt. GNU környezet: fordítók, segédprogramok, XFree grafikus felület adott, rendszermag (kernel) hiányzik LGPL, FDL, GPL: A GNU licenszelési feltételei GPL (GNU General Public License): GPL alá eső szoftvert bárki használhat, GPL szoftverért LEHET pénzt kérni -> a Linux-ért sem KELL fizetni, csak a fizikai sokszorosításért illetve a felhasználói támogatásért (support) számolhat fel díjat a kiadó. http://www.gnu.org/licenses/gpl-faq.htm Eredeti angol licenszfeltételek: http://www.gnu.org/copyleft/gpl.html Magyar fordításban: http://www.lauder.hu/~attila/tan/oprend/GNU.htm

Unix -> Linus -> Linux A Unix, mint szabad szoftver: STALLMAN és a GNU project tagjai sokat tettek a szabad operációs rendszer születéséért. Létrehoztak egy C nyelvű fordítót, egy halom programot, tulajdonképpen egy fél UNIXOT. A rendszer magját - a kernel-t (az oprendszer magját) - azonban a mai napig nem fejezték be. Linus Torvalds puszta kíváncsiságból újraírta a kernel-t, és közkinccsé tette -> szikra a gázszivárgásnak A linux POSIX kompatibilis volt, tehát a GNU C fordító és egyéb Unix/BSD programok is futottak rajta. Linus a fejlődő kernel-nek a nevének és a Unix szavak keresztezésével a Linux nevet adta. A LINUX, GPL licensz alatt terjeszthető

A Linux jellemzői Előnyök: Hátrányok: Sebesség és megbízhatóság tekintetében messze túlszárnyalja a DOS-t és a Windows alapú rendszereket Éjjel-nappali üzemre tervezték Hálózati munkaállomás, server (web, mail, file, stb.) Pl.: Egy mailserver akár 100Megabyte-on is elfér, és elketyeg egy 486on is. (Csekély erőforrásigény) Ingyenes, a Linuxon futó szoftverek legnagyobb része a GPL alá esik Az összes Windows alatt népszerű programnak van linuxos továbbfejlesztése Emulátorprogramokkal bármilyen Windows a segédprogramokkal együtt elérhető Microsoft-állományok kezelése. Ez fordítva nem igaz Pl.: Openoffice, Quake3 Hátrányok: Kevés komoly játék (már ha ez egy rszsoftware-nél hátrány) Nehézkes az USB eszközök kezelése, szegényesebb x86os hwismeret.

A Linux „kernel” története 1991 -ben Linus Torwalds finn egyetemista-ként nekilátott saját operációs rendszert írni 386osára, ami csak később vált POSIX szabványúvá. Szeretett volna megismerkedni a módszerekkel. (Tannenbaum: Minix) Töretlen fejlődés, számtalan architektúra (ALPHA, IA64, X86, beágyazott rendszerek, pl.: PDA, mobilok, stb.) és hardverek ezreinek a támogatása LINUX: Az operációs rendszermag (kernel) neve A LINUX fejlesztése az Interneten spontán alakult csoportok által történik, ezért nem csak a felhasználóknak szóló dokumentációt találhatjuk meg itt, hanem a fejlesztés során használt információkat is.

A disztribúciók Disztribúció: A Linux kernel köré csoportosuló programok összessége, tulajdonképpen ugyanaz az oprendszer, csak különböző programcsomagokkal szállítva, illetve különböző feladatokra koncentrálva. Az egyes disztribúciók, pl.: Debian, SUSE, Mandrake legfőképpen a felhasználó irányában történő megjelenés és a célfeladatban térnek el. A disztribúciók is állandóan változnak, így folyamatos ellenőrzésekre van szükség, ha az éppen legmegfelelőbb disztribet akarjuk használni. A disztribek között jelentősebb eltérések is lehetnek, például a csomagkezelők, beállítókönyvtárak, nyelvek, frissítési mód, support, stb. Több 100 disztrib létezik -> időigényes választás (http://www.lwn.net/)

Fontosabb disztribek Debian: 1993 óta. A legelterjedtebb server-linux. A megszállottak szerelme. Szöveges installfelület, technikai megközelítés. BIZTONSÁG!!! ; Csomagkezelés: dpkg ; http://www.debian.org RedHat: 1994 óta. grafikus multifunkciós linux, széles-körű hw és user support. ; Csomagkezelés: RPM ; http://www.redhat.com Suse: 1992 óta. Magyarországon a legelterjedtebb asztali linux. Rendkívül interaktív, hülye-biztos, üzleti célú és nagyfelhasználókat céloz meg -> adatbázisok. RPM. Insecure. http://www.suse.com Mandrake: RedHat származék, Francia terjesztésű asztali-linux, grafikus, a legegyszerűbben használható, BIZTONSÁGOS (imo a legjobb asztali disztib). RPM; http://www.linux-mandrake.com Knoppix: Tanulmányi, bemutató jelleggel létrehozott, cdről futtatható oprendszer, állandó server ill. kliens feladatokra nem használható, lévén cdről fut. http://knoppix.de Caldera: SCO UNIX származék. RPM . Céges megoldások. http://www.caldera.com Slackware: Unix-szerű linux. Csomagkezelés: INSTALLPKG http://www.slackware.org UHU linux: MAGYAR disztrib. Debian-alapú, kezdőknek. http://www.uhulinux.hu

Kezdők problémái Túlságosan bő és specializálódott választási lehetőségek, csomagválasztási problémák. Hozzájutás: http://www.linuxiso.org Letölthető, vagy cdn megrendelhető. Ugyanez igaz a linux-HOGYAN-okra: http://www.linuxdoc.org/HOWTO/Hardware-HOWTO/ Két dudás egy csárdában: helymegosztás windows-al: p.l.: Dragonlinux – MSDOSból futtatható -> kis hatékonyság a DOS-héj miatt. Külön partíció, bootmanager használata! Linux alól elérhetők a Windows fileok (rendszerszinten támogatva + 50 egyéb), fordítva nem (explore2fs: http://uranus.it.swin.edu.au/~jn/linux/ ) Magazinok: magyar: Linuxvilág, egyéb: Linux Journal, Linux Magazine RTFM: Read the fucking manual – először nézz utána, aztán kérdezz!!!

A verziószámok Az egyik alapvető kérdés a használt verziószám Segítségkéréskor is az alábbiakat kell először megadni: Kernel verzió Disztribúció neve, verziója Problémás program verziója Mindig érdemes a legfrissebbet beszerezni, hiszen csomó felhasználó rszgazda -> lusták -> válasz: először szerezd be a legújabb változatot Fontos h az ember önmagától rájöjjön dolgokra, de ha nem megy, akkor tudjon segítséget kérni.

A GNU/Linux felépítése LINUX KERNEL HARDVER Segédprogramok, alkalmazások Shell A rendszer legbelső része a kernel, hozzáfér a gép összes fizikai erőforrásához (lehető legalacsonyabb szinten, a BIOS-t csak a bootoláshoz használja, védett mód): Az operációs rendszer magja (supervisor üzemmód) A rendszer erőforrások szétosztása (kizárólag a kernelen keresztül) Futó folyamatok ütemezése (process – user üzemmód) Memóriakezelés: virtuális memória, paging (lapozás) (file/filersz) Bufferek (File cache, ACL (Access Control List)) Shell: Felhasználói interakciós felület Segédprogramok: szöveges / grafikus programok (pl.: openoffice, stb.)

A filerendszer – minden file Ken Thompson: Unix-modell: File-orientált szervezési mód A Unixban minden file. File: adatok tárolására szolgáló alapvető objektum, byte-ok (karakterek) sorozata Fileként kezelhető a billentyűzet, a képernyő, a nyomtató, a winchester, a hálózati eszközök. A filerendszer kialakulása: szeletekre osztás: partíciók, gyökérkönyvtár (/), FHS (File Hierarchy Standard )

A filerendszer - alapok Hierarchikus filerendszer: ext2fs / ext3fs, rengeteg filerendszert támogat: OS2, Minix, FAT, NTFS, QNX, stb. Biztonságos és flexibilis (extfs3: naplózó filerendszer) Gráfelméleti alapok Fa struktúra: Egyetlen gyökér (/) könyvtár van a rendszerben. A különböző cserélhető, fix és hálózaton megosztott állományrendszerek a fa egyes csomópontjaihoz kapcsolhatóak (mount) A fa struktúrában keresztkapcsolatok (link) hozhatók létre 3 (ma már 4) szintű felépítés: szuperblokkok, inode-tábla, katalógusfile, naplófile, tényleges adatok Könyvtárstruktúra: /, /bin, /boot, /dev, /etc, /home, /var, /lib, /proc, /tmp stb. /lost+found A “.” jelenti az aktuális könyvtárat, a “..” pedig a szülő könyvtárat. UNIX-ban az ASCII kódkészlet alsó 128 karaktere használható a file-nevekben. Max 255 hosszú. Nem célszerű a speciális jelentéssel bíró karaktereket használni (*?!$-) CASE-SENSITIVE

Telepítés (külön előadást lehetne rá szánni), alapok Speciális esetek: 1 floppy-s telepítés: minimális előfordított rendszerek, vagy network install Installációt nem igénylő CD-s DEMO vagy RESCUE rendszerek: pl.: knoppix Clone Install: FAT filerendszerre telepítés, indítás DOS-ból. Dual Boot: Windows mellé, külön partícióra. (LILO, GRUB) Az installáció disztribúciónként eltérő megvalósítású: fő lépések egyeznek. A megcélzott felhasználói rétegtől függően lehet grafikus vagy szöveges telepítés, hardverközeli, illetve „kattintgatós”. Felhasználóbarát: pl.: MANDRAKE, UHU linux. Csak haladóknak: DEBIAN, Slackware, HP-UX (Unix) Hardverek: a linux a világon legtöbb hardverelemet ismerő oprendszer (lemaradása csak az intel-alapú elemek között van) -> Windows előny. A PC csak egy kis szegmense a teljes iparágnak -> sokféle architektúra, hardverek. Hardvertámogatási listák: http://lhd.zdnet.com

A telepítés általános lépései A gép előkészítése: partíciók, rendszerbetöltő, ütközések kiküszöbölése Rendszerindítás: CD-ről, hálózatról, stb. Nyelv / billentyűzet / egér / időzóna kiválasztása. Lemezrészek létrehozása / formázása: swap terület, „/”, egyebek becsatolása. LILO, GRUB (http://www.gnu.org/software/grub), Egyéb: (PQBOOT, stb.) Programcsomagok kiválasztása és telepítése: pakkok (rendszertípust megadom, ehhez megadott csomaglisták léteznek pl.: otthoni/irodai PC) Csomagok egyedi kiválasztása: forrás / előfordított csomagok Függőségek Helyi rendszergazda beállítása Hálózat beállítása Felhasználók hozzáadása, biztonsági indítólemez készítése Grafikus felület beállítása (X) Újraindítás

Telepítés grafikusan A grafikus telepítés minden esetben jobb előfeltételeket kíván -> ismeretlenebb hardver esetén problematikus (mindenhol) Windows-szerű beállítások, figyelni kell a partícionálásra (Mandrake esetében ez automatikusra is állítható) Választható, h ADVANCED (tudom mit csinálok és miért) vagy USER (had szóljon) módban akarunk telepíteni. Különösebb tudást nem igényel (titkárnők is tudják telepíteni) A Windows-telepítőnél (98) könnyebb, interaktívabb A legtöbb dolog automatikus (hwfelismerés, stb.)

Telepítés szöveges módban Bármilyen régi rendszeren működőképes Kis adatátvitelű megjelenítés: soros terminálról / speciális körülmények között is elvégezhető Nagy tapasztalatot igényel: betekintést enged a mélyebb telepítési fázisokba Finomhangolhatóság, hatékonyság Az igazán fanatikusok választhatnak nem automatikus hardver detektálást (régi, nem PnPs rendszereknél hasznos), illetve nem interaktív módot és teljes kézi telepítést (paraméterezés)

Ne légy má’ ilyen Gyökér! A root (superuser) A telepítéskor kell megadni a jelszavát, a loginneve nem megváltoztatható. A gép mindenható ura. A LINUX többfelhasználós operációs rendszer, ezért a munka megkezdése előtt a felhasználónak mindig igazolnia kell magát. Ez a felhasználói név (login name) és a jelszó (password) begépelésével történik. A jelszót biztonsági okokból ,,vakon'' kell begépelnünk. Óvatosan bánjunk a root accountal, csak végszükség esetén használjuk. (Inkább nyissunk magunknak is felhasználói fiókot) A Linuxban MINDEN program alapból multiuseres. -> nincs vírusveszély, mert a user nem fér hozzá a programokhoz, csak a root.

Belépés (shell, terminal, console) Terminál koncepció: terminál: egy billentyűzet és egy megjelenítő egység consol: A Unix-os gép saját billentyűzete, és monitora (fizikailag rákapcsolva), virtuális konzolok -> távoli hozzáférés soros terminál: soros portra kapcsolható buta, képernyővel (állt 2 szín) egybeépített billentyűzet. 80as években NAGYON gyakori. telnet: terminál emuláció A Linuxot (Unix) távoli elérésűre tervezték, lévén a nagygépes környezetben született. Minden elindításkor a linux részletes tájékoztatást ad a rendszerbetöltésről, hardverekről, az elindított programokról, végül megjelenik a shell és bekéri a felhasználónevet. A SHELL felhasználóval való kommunikáció belépéskor automatikusan elindul értelmezi a felhasználó által beírt parancsokat rugalmas programozási nyelvet biztosít Rengeteg változata van: bash, tcsh, zsh, korn, stb.

Összefoglalás Ezennel eljutottunk odáig, hogy tudjuk, mi fán terem egy linux rendszer, ki, mi is a linux, honnan szerezhető be, hogyan lehet segítséget kérni, milyen választási lehetőségeink vannak. Tudunk telepíteni, értjük az alapkoncepciót, összefüggéseket, a látásmódot, be tudunk lépni a telepített rendszerünkbe. A rendszer használatáról, belső működéséről, az alapvető parancsokról a következő előadásban lesz szó!

Előadói vezérfonal (előadásonkénti idő: másfél óra) Készítette: Éliás Tamás Tel.: +3630/3299315 Email: eliast@veszprog.hu