A Csodálatos Budapest.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Híres épületek a Reformkorban
Advertisements

Mindenszentek temploma Pécs
Iparművészeti Múzeum A főváros egyik legszebb látnivalója a Lechner Ödön és Pártos Gyula tervezte, Zsolnay kerámiával fedett szecessziós palota. Gyűjteménye.
Világörökségünk A budai vár.
H ő sök tere Milleniumi Emlékm ű Épült :
Készítette: Albert Krisztina
Reformkori színjátszások
NOSZTALGIA BUDAPESTIEKNEK
Világörökség 2012 A Várnegyed bemutatása. Az örökség olyan érték, amelyet a gyermekek a szüleiktől kapnak, s megőrzik azt saját gyermekeiknek.
Magyarországi Barangolások A Budai Várnegyedben
PARLAMENT ( ).
Red Bull repülőnap miatt tilos megállni és várakozni
Szeged címere. Szeged címere Szeged Magyarország harmadik legnagyobb városa amely nagy történelmi múlttal sok turisztikai látványossággal rendelkezik.
Készítette: Sziráki Dániel, 7.c
Budapest a századfordulón
Budapest, mint világváros
Budapest mint világváros
Budapest Mint Világváros
Középületek.
5. NAP.
MÁTYÁS, AZ IGAZSÁGOS.
Réde Készítette: Bárány Dorián gazdálkodás és menedzsment I. évfolyam I. csoport.
Szendrő nevezetességei
Világ város születik: BUDAPEST
A Királyi Palota egykor és ma
Közép-Magyarország turisztikai régió vonzerői
Budapest turisztikai marketingje
Készítette: Szőke Gréta. A Művészetek Palotája egy többfunkciós kulturális létesítmény.Palotája Három művészeti ág kedvelőinek ad otthont : Zene Vizuálisművészet.
Budapest turisztikai marketingje
Budapest.
Budapest turisztikai marketingje
KÉPTOVÁBBÍTÁS MANUÁLIS
A Csodálatos Budapest.
Budapest nevezetességei!
Andrássy út Hősök tere Vajdahunyad vára
Budapest mint világváros
Napkor A mi településünk.
BUDAPESTI SÉTA 5. ÉVFOLYAM.
BUDAPESTI SÉTA 6. ÉVFOLYAM.
Budapest legszebb koncertépülete, a pesti Dunakorzó mentén fekvő Vigadó től volt újra látogatható, miután az es szabadságharc során.
BUDAPEST Készítette: Bugyinszki Fruzsi. A közel egy hónapig tartó vásár évente több mint fél millió látogatót vonz Magyarország és Európa minden tájáról.
Készítette: Bujdosó Villő
Forgalomkorlátozások Budapesten. A Vasfüggöny átvágásának 20. évfordulója alkalmából megrendezésre kerülő központi állami megemlékezés miatt az alábbi.
Az 1919–1938-ig terjedő első csehszlovák időszakban megkezdődik a város magyar jellegének fokozatos felszámolása: megváltoztatják a város nevét és az.
Készítette: Tóth Ildikó Ybl Miklós tervei szerint épült 1875 és 1883 között neoreneszánsz stílusban, a Várkert Duna felőli lezárásaképpen. Eredetileg.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédia felhasználásávavl készítettem.,a Peles –Kastélyról ezt az összeállítást. Rámánia legszebb és legnevezetesebb emlékművéről,
Lednice - vár
Mátyás templom Készítette: Veszi Viktória.
Retusált látképek Mennyire ismered Magyarországot?
Szobrászat.
Budapest Turisztikai Marketingje Készítette : Romolhatatlan Norbert.
HAJDÚDOROG A leletek tanúsága szerint a bronzkortól kezdve lakott területen éltek szarmaták és avarok is. A hét történelmi hajdúváros egyike, a honfoglalás.
Magyarországi művészet
Susann Nordströms Orkester - True Love
A világ 7. legszebb villamosvonalán
02/10/ :56 T.B. STRASSBURG A Kis Franciaország „A Kis Franciaország“ egy nagyon kedves és bájos terület, csatornákkal, jellegzetes, múlt századbeli.
Chris Spheeris – EROS(Rain) Klösz György nem csupán a magyarországi városfotózás úttörője volt, hanem egyik máig legjelentősebb alakja. A németországi.
Veresegyház.
Budapest Programajánló
A mintegy negyven vetített képes előadás tartalmi vázlata
Iregszemcsei Deák Ferenc Általános Iskola, 7. évfolyam
Szalay Petra, Almási Lilla
Holnemvolt Budapest.
Retusált látképek Mennyire ismered Magyarországot?
Magyarországi Barangolások A Budai Várnegyedben
Határtalanul program 2018 Felvidék.
Pesti Nikolett és Nyiri Anna Sára
Kolozsvár.
Nagykároly-i kastély, és Nagyvárad.
Előadás másolata:

A Csodálatos Budapest

A 0 -KM- kő A „0” kilométerkő szobor a Budapestről induló főutak kilométer számozásának kezdőpontját szimbolizálja. A Clark Ádám téren 1975-ben avatták fel Borsos Miklós alkotását, a 80 cm-es talapzaton álló, három méter magas mészkőszobrot. A szobor szabályos tipográfiai ‘0’ karaktert formáz meg, és mindössze két betű van rajta: „KM”. Innen számítják a magyarországi egy számjegyű főútvonalak kilométereit (a Székesfehérvárról induló 8-as főút kivételével), de a 10-es és a 11-es főutak kilométereit is innen számolják. http://www.virtualbudapest.eu/index_HU.php?panoid=fba5296f-2c48-44a2-baf6-8f3b1b5e5859

A nulla kilométer kő és a Sikló

Budapest Magyarország fővárosa http://www.slideshare.net/kapitan/magyarok-budapest

http://www.slideshare.net/kapitan/magyarorszg-parlamentje-3287244

Andrássy út Korábbi nevei: 1768-tól Ellbogengasse (Könyök utca) a Bajcsy-Zsilinszky út és a Dalszínház utca között, az 1830-as évektől egy része Schiffmannsplatz (Hajós tér), később Herminenplatz (Hermina tér), az 1840-es években a Hajós utca és a Liszt Ferenc tér között Maurergasse (Kőmíves utca). A teljes lefutás hosszában 1883-tól Sugár út (Radialstrasse), 1886-tól Andrássy út, 1950-től Sztálin út, 1956. októberétől Magyar Ifjúság útja, 1957-től Népköztársaság útja, 1990-től Andrássy út. http://www.budapestiutcak.com/Andrassy/Andrassy_hun.html?&sphereID=1

Andrássy út

1896 2001 Omnibusz Földalatti

A Magyar Állami Operaház (Andrássy út 22 A Magyar Állami Operaház (Andrássy út 22.) Magyarország nagy létszámú társulattal rendelkező és kimondottan operákra, balettekre szakosodott színháza. Az épület Budapest egyik legjelentősebb 19. századi műemléke. Neoreneszánsz stílusban épült Ybl Miklós tervei alapján. A gazdagon díszített belső terek kialakításában neves magyar művészek működtek közre, többek között Than Mór, Lotz Károly és Székely Bertalan. http://www.budapestiutcak.com/Andrassy/ugyfel/Opera/Opera_hun.html

Az épület magán viseli a 20. század történelmét Az épület magán viseli a 20. század történelmét. Az épület volt a Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom bejegyzett székhelye, majd az 1950-es években az ÁVH székháza, amelyhez pincebörtön kapcsolódott. A 2002. február 24-i megnyitó ünnepségre Zbigniew Brzezinski a következő üzenetet küldte: „A Terror Háza Múzeum megnyitása történelmi mérföldkő. Azért jött létre, hogy örökre emlékeztessen az emberiség által azelőtt nem tapasztalt mértékű intézményesített gonoszságra.

http://budapestiutcak.com/Hopon-hopoff/budapest-hop-on-hop-off-3d-virtualis-tura.html?&sphereID=135

Hősök tere Az Országgyűlés 1884-ben úgy döntött, hogy a honfoglalás ezredik évfordulójára mintegy az Andrássy út lezárásaként készüljön el egy reprezentatív emlékmű az Ybl díszkút helyén. A rövid időre tekintettel, az emlékmű 1896-ra nem készült el. Helyén azonban felépítették a millenniumi kiállítás főbejáratát. 1906-ra gyakorlatilag elkészült a tér: állt a Műcsarnok, befejeződött a Szépművészeti Múzeum építése, elkészült a Millenniumi Emlékmű két negyedköríves oszlopcsarnoka (a királyi szobrok nélkül) és állt a 36 méteres kőoszlop, tetején Gábriel arkangyal szobrával. 1929. május 26-án került sor a Millenniumi Emlékmű Árpád szobra elé helyezett Nemzeti Hősök Országos Emlékkövének felavatására, mely az I. világháborúban elpusztult magyar katonáknak állított jelképes sírkövet. 1932. október 3-án megjelent plakátján a főváros tanácsa tudatta a lakossággal, hogy az addig névtelen tér a Hősök tere nevet kapta. 1956-ban az emlékmű előtt fekvő Hősök Emlékkövét kicserélték az Ismeretlen Katona sírjára.

Millenniumi Emlékmű a Hősök tere Keleti oldalán http://www.opencreative.hu/galeria.html?cimke=budapesti

Szépművészeti múzeum a Hősök tere Északi oldalán http://www.szepmuveszeti.hu/

Műcsarnok a Hősök tere Déli oldalán http://www.mucsarnok.hu/

Városliget Gundel Étterem Fővárosi Állat- és Növénykert Fővárosi Nagycirkusz Vidámpark Széchenyi fürdő Vajdahunyad vára Petőfi Csarnok Közlekedési Múzeum Hősök tere Szépművészeti Múzeum Műcsarnok Műjégpálya, csónakázó tó Városliget 12 Andrássy út http://www.fuit.hu/index.php/varosligeti-seta

Vajdahunyad vára

Szent István bazilika http://www.virtualbudapest.eu/index_HU.php#tourism

A Greshem Palota Gresham palota A Gresham Palota A Gresham palota Quittner Zsigmond és a Vágó fivérek tervei alapján épült 1907-ben, a londoni The Gresham biztosítótársaság budapesti székházaként. Földszintjén egykor a híres Gresham Kávéház működött, e kávéházban tartotta összejöveteleit a Gresham-körnek nevezett művészeti társaság. Az épülethomlokzat közepe a Lánchíd középvonalában helyezkedik el, a negyedik emeletről egyenes rálátást nyújt a Várhegy 350 m hosszú alagútjára. Az épületben napjainkban a Four Seasons Gresham Palace Hotel nevű luxusszálloda működik. A Gresham palota http://www.gillesvidal.com/sziget2008/budapestchateau.htm

Halászbástya Halászbástya Fontwork A Halászbástya Budapest egyik legismertebb műemléke, amely a budai várban, Budapest I. kerületében található. A neoromán kilátóteraszokról látható páratlan budapesti panoráma miatt a legjelentősebb idegenforgalmi látványosságok közé tartozik. A Halászbástya Dunával párhuzamos főhomlokzata mintegy 140 méter hosszúságú, amelyből a déli folyosószárny hossza mintegy 40 m, az északié 65 m, míg a díszes középső mellvédfal 35 m hosszú. Csúcsos süvegű kőtornyai a hét magyar honfoglaló vezért szimbolizálják. A régi budai várfalak helyén a Mátyás-templom átépítésével is megbízott Schulek Frigyes tervei alapján épült 1895 és 1902 között, a millennium tiszteletére. A neve arra utal, hogy a középkorban a várfalnak ezt a részét a halászok céhe védte. 1947–48-ban Schulek Frigyes fia, Schulek János vezette a második világháborúban megrongálódott épületegyüttes helyreállítását.

http://www.virtualbudapest.eu/halaszbastya

Mátyás-templom A Mátyás-templom vagy Budavári Koronázó Főtemplom (hivatalos nevén Budavári Nagyboldogasszony-templom) Budapest I. kerületében, a Szentháromság téren álló, nagy történelmi múltra visszatekintő műemlék templom. Az egyházi hagyomány szerint a templomot Szent István király alapította 1015-ben. 1255-60 közötti újjáépítésekor a lyoni katedrálissal mutatja a legközelebbi rokonságot. A 14. század második felében gótikus csarnoktemplommá építették át. 1541-ben Buda végleges elfoglalása után a törökök sebtében mecsetté alakították át. A templom Buda visszafoglalása (1686) után először a ferences, majd a jezsuita rend tulajdonába került, amely azt barokk stílusban állította helyre. I. Ferenc József király 1873-ban kelt határozata alapján 1874-1896 között Schulek Frigyes vezetésével Székely Bertalan és Lotz Károly közreműködésével nagyarányú újjáépítésre került sor, amely kialakította az épület mai képét. A II. világháborús károkat a magyar állam állíttatta helyre 1950-1970 között, de a nagyorgona csak 1984-ben készült el. 1999-ben egyházi tulajdonba került, de 2005-től továbbra is állami támogatással folyik felújítása. http://www.slideshare.net/kapitan/mtys-templom-3287214

Budavári palota A Budavári palota Budapest I. kerületében, a Várhegyen található egykori királyi palota. Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején egy 36 m hosszú 4 m falvastagságú trapéz alakú szárny, majd 1424-ben mintegy 70 méter hosszú 17,5 – 20 méter széles, kéthajós terem, több kisebb lakosztály és egy fűthető terem felépítésével létrejött a 13. századi gótikus profán építészet kiemelkedő alkotása. 1578-as és az 1686-os lőporrobbanás során a palota jelentős része elpusztult. Átépítését 1896 körül előbb Ybl Miklós (Krisztinavárosi-szárny), majd halála után Hauszmann Alajos (Mária Terézia-szárny tömegének megduplázása, a Duna felé eső homlokzaton, középső összekötő szárny, új barokk-neobarokk jellegű kupola) tervei alapján végezték el. Az épületben több mint 1000 gazdagon díszített királyi lakosztály jött létre, s bár Ferenc József király felavatta, azonban az épületben ő maga soha nem aludt, így budapesti rezidenciaként sem működött. A második világháború során a Budavári Palota is hadszíntérré vált, a harcokban súlyosan megsérült, az 1960-as évek végére nagyrészt helyreállították. Jelenleg a Magyar Nemzeti Galéria, a Budapesti Történeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár otthona.

http://www. virtualbudapest. eu/index_HU. php http://www.virtualbudapest.eu/index_HU.php?panoid=C6E6C565-D740-4EB8-9720-8FEABAF29079

http://www. opencreative. hu/galeria. html http://www.opencreative.hu/galeria.html?cimke=budapesti&oldal=2_kep5

Erzsébet híd Az 1898-1903 között épült híd a XX. század elején Európa legmodernebb és legszebb lánchídja volt. A II. világháború megpecsételte sorsát, s csak 1964-ben épült újjá. http://www.slideshare.net/kapitan/elizabeth-bridge

A Váci utca Budapest leghíresebb bevásárlóövezete, az V A Váci utca Budapest leghíresebb bevásárlóövezete, az V. kerületben található, a Vörösmarty teret köti össze a Vámház körúttal. Több közterület összevonásából alakult ki 1899-ben, ekkor kapta jelenlegi nevét is. Az utca és számos mellékutcája mind sétálóutcák. Az Északi részen barokk, neobarokk, szecessziós lakóházak találhatók, a földszinten üzletekkel, éttermekkel, de itt van a Pesti Színház és a Csók István Galéria, valamint Merkúr szobra. Az utca déli része kevésbé forgalmas. Utcaképe sokat megőrzött a 19. századból, több klasszicista és eklektikus épület látható itt. Az utcának ebben a részében áll a volt angolkisasszonyok temploma és zárdája, valamint az új Városháza. Váci utca http://www.virtualbudapest.eu/index_HU.php?panoid=77a86b38-7e99-449f-9db4-151f0ec3fe40

http://www.hnm.hu/hu/magun/mag_eptort.html

A Palota a pesti Duna-part déli, korábban elhanyagolt részén, a Lágymányosi híd mellett épült, a Nemzeti Színház szomszédságában. A 10 000 m2-t meghaladó alapterületű ház három év alatt készült el, 2005. március 14-én nyitották meg a közönség számára. Teljes területe 64 000 m2. Az épület külső megjelenését az egyszerű vonalvezetés, a díszítőelemek szinte teljes hiánya és a hatalmas, egybefüggő üvegfelületek jellemzik. Belső terei tágasak, jól áttekinthetők; a funkciónak megfelelő igényes tervezéssel, természetes anyagok felhasználásával készültek. A tervezés a Zoboki, Demeter és Társaik Építésziroda munkája, felelős tervező: Zoboki Gábor vezető tervező. http://www.opencreative.hu/galeria.html?cimke=budapesti

Művészetek Palotája belülről

A Nemzeti színház a Duna felöl

A Nemzeti színház északi homlokzata

New York palota A New York-palota Budapest VII. kerületében, az Erzsébet körút 9–11. szám alatt álló volt biztosítótársasági székház, ma New York Palace Hotel néven luxusszálloda. http://hu.wikipedia.org/wiki/New_York-palota

A mai épület közelében eredetileg álló első pályaudvart Pesti indóháznak nevezték. 1846-tól innen indult a Pest és Vác közötti vasút, Magyarország első vasútvonala. A Magyar Középponti Vasút az akkori város szélén vásárolta meg ehhez a telket. A Nagykörút rendezése során a tulajdonos Osztrák Államvasút Társaság (későbbi neve Osztrák-Magyar Államvasút Társaság) elhatározta az indóház lebontását és egy új felépítését. A pesti indóházi csarnok köré felhúzták a mai pályaudvar vonatfogadó csarnokát, majd elbontották a régi csarnokot. Mindezt Klösz György fényképfelvételei is megörökítették. Az új csarnok kissé északabbra került a régitől, melyet keresztülvágott a Nagykörút. A régi csarnok déli végéhez hozzáépített irodaépület még sokáig, az 1970-es évekig megmaradt, átkerülve a körút túloldalára, szemben az új csarnokkal. A pályaudvar 1891-ben kapta a Nyugati nevet - összefüggésben az Osztrák-Magyar Államvaspálya Társaság államosításával. Hasonlóképpen ettől kezdve nevezzük a Keleti pályaudvart Keletinek. A Kandó mozdonyok próbáit a Nyugati pu. és Dunakeszi-Alag viszonylatban végezték. Ezt a szakaszt és a pályaudvar vágányait 1923-ban villamosították.

A terveket a párizsi Gustave Eiffel cége készítette A terveket a párizsi Gustave Eiffel cége készítette. Az új pályaudvar 1877. október 28-án nyílt meg. A pályaudvar vasszerkezete a maga korában technikai bravúrnak számított.

1978-1988 között zajlott utoljára jelentősebb rekonstrukció a pályaudvaron. 1980-ban, a 3-as metróvonal épülésekor a Nyugati tér (akkoriban Marx tér) alatt aluljáró rendszert építettek és felüljárót emeltek a Bajcsy-Zsilinszky út és a Váci út között. Emiatt lebontották a pályaudvar melletti épületet, az egykor kétes hírű szállodát, amelyet a népnyelv a pályaudvarról „Westend”-nek nevezett. Az elnevezés azóta a szomszédos WestEnd City Center bevásárlóközpont neveként él tovább.

Keleti pályaudvar Az épületet Rochlitz Gyula-, a csarnokot Feketeházy János tervezte, a várótermet Lotz Károly freskói díszítik. Budapest legforgalmasabb személypályaudvara. Nevét nem a földrajzi fekvéséről kapta, hanem a keleten fekvő Erdéllyel fenntartott kapcsolatot hirdette. A pályaudvar négy fő vasútvonal: (Budapest–Győr–Bécs (1-es), Budapest–Hatvan–Miskolc (80-as), Budapest–Szolnok-Békéscsaba–Arad (120-as), valamint a Budapest–Kelebia–Belgrád (150-es) vonalak kiindulópontja. A legtöbb belföldi InterCity járat végállomása, illetve a legjelentősebb nemzetközi vasúti csomópont Magyarországon. http://www.slideshare.net/kapitan/lotz-csarnok

1912

Budai vasút alagút 1927 augusztus 8

Cseh Tamás, Másik János, Bereményi Géza: Budapest Képek és adatok: Iternet Zene: Cseh Tamás, Másik János, Bereményi Géza: Budapest Cseh Tamás és Másik János előadásában (Bárka színház felvétele) Kacsó Károly összeállítását zenével, linkekkel, effektekkel kiegészítette Kapitán József Pesti panoráma a Várpalotából