? Kompetencia alapú oktatás MAG

A MAG három alapszükségletet segítő pedagógusi eszköztára és tanulási környezetének egysége

Mit tanultunk a MAG projektből? osztályterem átalakítását rugalmasságot pozitív szemléletet kooperatív technikák egyéni bánásmódot személyiség- fejlesztést irányító szerepet szemlélet- változást új módszereket új munkaformákat

A kompetencia Latin eredetű szó  alkalmasságot, ügyességet fejez ki, valaminek az együttes jelenlétét, összetalálást. Alapvetően értelmi (kognitív) alapú tulajdonság, de fontos szerepet játszanak benne motivációs elemek, képességek, egyéb emocionális tényezők. „A kompetenciát úgy kell tekinteni, mint olyan általános képességet, amely a tudáson, a tapasztalaton, az értékeken és a diszpozíciókon alapszik, és amelyet egy adott személy tanulás során fejleszt ki magában.” (Coolahan)

Mi a kompetencia és a MAG lényege? tudás + képességek + attitűdök ismeretek alkalmazás A kompetenciafejlesztés feltételei ismeretbe ágyazott képességfejlesztés ismeretátadás reális tananyagmennyiség túlméretezett tananyag pedagógusközpontú, egységes módszertan tanulóközpontú, differenciált módszertan passzív tanulói magatartás tevékeny tanulói magatartás

Miért? Tudáskoncepció változása „Az iskola az iskolának, vagy a valós életnek készítse fel a gyerekeket?” Képes-e élete folyamán akár többször is képessége, tudása, tanulása által megújulni, az adott élethelyzeteknek megfelelni? a gazdaság legfontosabb mozgatórugója az emberi erőforrás legfontosabb tőkéje az ember szellemi tudása lett. A tudás a társadalmi érvényesülés legfontosabb alapkövévé vált, s ebben életbevágóan meghatározó, hogy az egyén milyen kompetenciákkal bír. Ezért nem mindegy, hogy az iskolai nevelés és oktatás milyen alapkészségekre, képességekre készített fel.

Általános alapelvek Valóságos tanulási környezet Gyermekközpontúság Differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség Értékelés Gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás Az ismeretszerzésnek a hagyományosnál nagyobb mértékben kell épülnie a valóságra annak közvetlen és közvetett megtapasztalása, megfigyelése és vizsgálata által. A tanulásnak hozzá kell segítenie a tanulókat ahhoz, hogy kedvező kapcsolatuk alakuljon ki a környezettel. A tantervi fejlesztéseknek elsősorban a gyerekek fejlődésének érdekét kell szolgálniuk, így minden tevékenységet annak kell alárendelni, azt kell figyelembe venni, hogy azok miként hatnak a tanulókra (s nem azt, hogy melyik egyszerűbb, kényelmesebb és olcsóbb). Cél: az egyes tanulók személyi szükségleteinek, tudásának, képességeinek, érdeklődésének és érdekeltségének megfelelő fejlesztés. Önszabályozó, egyénre szabott, fejlesztő értékű legyen. A tanulók a tanulási folyamat során minél önállóbban és a lehetőségek szerint a valós környezetben szerezzék meg a mindennapi életben, a közvetlen természeti és társadalmi környezetben megismerhető tudáselemeket. A hasznosítható, folyton változó társadalmi környezet igényeinek megfelelő ismereteket kell közvetíteni, az azzal kapcsolatos tudást kell átadnia és megszereztetnie. Új típusú ped.: a tanulási folyamatot irányító, segítő, támogató és innovatív pedagógus A tudás- és a képességfejlesztés helyes arányának megtalálása Képesség- és személyiségfejlesztés Új típusú tanári attitűd

Tevékenységközpontú tanítás-tanulás megvalósítása Életkori sajátosságoknak megfelelő szinten. Élményszerű helyzetek teremtésével. A tanulók önállóan szerezhetnek tapasztalatokat. Maguk fedezhetik fel a környezeti elemek közötti kapcsolatokat és összefüggéseket, azokból következtetéseket vonhatnak le. Korábbi tapasztalataikat, ismereteiket és készségeiket alkalmazhatják. Lehetőséget kell teremteni arra, hogy a tanulók megfogalmazzák egyéni és csoportosan kialakított véleményeiket, azokat meg tudják védeni érvekkel és meg tudják vitatni.

Érdekességek A „hagyományos”, frontális órák 80%-ában a tanár beszél. Egy gyerekre egy órán 18-20 másodperc jut. (John Goodland, 1984) Százból 26 gyereket tekinthetünk minden fejlettségi szempontból „negyedikesnek”. A többiek vagy előrébb, vagy hátrébb tartanak bizonyos készségek, képességek fejlődésében. (Varga Tamás: A kivételesek vannak többen, 1972) Az osztályban folytatott pedagógiai munka nagyjából ugyanolyan mértékben képes a tanulók teljesítményét befolyásolni, mint amekkora hatással van fejlődésükre családi-társadalmi hátterük. (Kertesi–Kézdi, Általános iskolai szegregáció – okok és következmények MTA, 2004) Ha két hasonló adottságú nyolcéves gyermek más tanárhoz kerül (egyikük egy jól, a másik egy gyengén oktató pedagógushoz), teljesítményük három éven belül több mint 50 százalékponttal eltérhet egymástól. (McKinsey-jelentés, 2007)

Tanulásszervezési módok, munkaformák, oktatási módszerek témahét teljesen egyénre szabott munka részben egyénre szabott munka páros munka csoport- munka kutatómunka rétegmunka frontális osztálymunka projekt műveltségterület tantárgyi bontás nélkül tantárgy- tömbösítés IKT-val támogatott órák moduláris oktatás

Miért hatékonyabb? Nő az egymásrautaltság érzése egymás iránt. Nő az egyéni felelősség. A hagyományos módszereket alkalmazó tanórán általában csak egy ember beszél, aki a tanár, vagy éppen a válaszoló diák. Ez tehát egy szálon futó interakció, hiszen az egyes szereplő egymás után beszél. Az egy főre eső aktív részvétel nagyon alacsony. Az adaptív - kooperatív tanórákon egyszerre beszélhet legalább az osztály fele, így az egy főre jutó aktív idő tehát nő. 1. A csoport sikere mindegyik tag sikerének a függvénye. 2. munkamegosztásból adódóan mindenki felelős a saját részfeladatáért 3. Mindenki egyformán veszi ki a részét a munkából, hiszen ez a siker záloga. 4. ha összetett feladatokon dolgoznak, akkor segítségre szorulnak. Megtanulják, hogyan figyeljenek egymásra, hogyan oldják fel a konfliktusokat, hogyan osszák be teendőiket, miként ne kalandozzanak el a kitűzött feladattól, és hogyan bátorítsák egymást Együttműködési készséget alakít ki. Egyenlő részvétel.

A MAG, mint adaptív oktatás jellemzői A pedagógus különböző szinteken adja ki a feladatokat. alkalmazza az adaptív tanulásszervezés módszereit és a kooperatív technikákat. elfogadja a tanulók különböző megoldási javaslatait, és bíztatja is erre a diákokat. csoportalakítási módszerei széleskörűek. úgy dicsér, hogy mindenki hallhassa az osztályban. úgy javítja a hibákat, hogy csak az hallja, akit érint. megtanítja a kultúrált véleményalkotást. hangulatjelzőt használ. ösztönzi diákjait, hogy egymást is figyelmeztessék, ha megsértik a közösen alkotott szabályokat.

A tanulók különböző feladatok közül választhatnak. önállóan is alkothatnak csoportokat. választott párokban is dolgozhatnak. adhatnak egymásnak feladatokat. maguk is javíthatják munkáikat. Az elvégzett feladatokat a tanulók maguk is értékelhetik.

Módszerekből szemezgetve Munkaasztal – munkatábla Beszélj egy percig! Forrószék Tudós klub Rétegezett feladatátadás Kínáló polc Számozott kobakok GÖMB Pókháló – süni – napraforgó Tanulmányi szerződés Kíváncsi kocka Meselánc Jelzőlámpa Mozaik Történettérkép Történetkeret Történetpiramis Logikai térkép - gondolattérkép

Fejlesztő értékelés és eszközei 1. Mit értékeljünk? A diákok tanulási folyamatát egyéni beszélgetések során. Alakítsunk ki közös szabályokat a társas együttlétre, s ezek képezzék az értékelés részét! A tanuló és a tanár az adott munkáról folyó párbeszéde. Erősségek, gyengeségek felismerése a tanuló önmagáról. 2.Az osztályterem a társas, szociális élet színtere is. Meg kell ismerniük, tapasztalniuk a társas együttélés szabályait, az együttélés szokásait. Fel kell vértezni őket olyan szociális kompetenciákkal, mint az együttműködés, az elfogadás, a rugalmasság. 3. ahhoz, hogy a fejlődés tudatos és eredményes legyen, a tanuló számára is világossá kell tenni, hogy mire kell figyelnie. Ez minden esetben egyénre szóló terv, akár egy diákkal kötött szerződés is lehet, mely mindig egy adott, konkrét feladatra szól. 4. T-kártya: példa Készítsünk egyéni fejlődési tervet a tanulók teljesítményére építve! A közös fejlesztési célokat T-kártyával!

2. Miért értékeljünk? Cél a a tanulói fejlődés ütemének megismerése, elemzése. A pedagógus elsősorban ne minősíteni akarjon, hanem tanulási utat tervezzen. Alkalmazzunk az egyéni tanulási mód megismerésére szolgáló technikákat, ötleteket! Gondolkodom a tanulásomról. Közös megfigyelési szempontok kialakítása. A tanulók tanulási szokásainak megismerése. 2. Az adaptív tanulásszervezés és a hozzá kötődő fejlesztő értékelés minden érintett aktivitását várja el. 3. A tanuló vezeti, és írásbeli kommunikációt valósít meg tanár és diák között. A tanár elolvassa, reflektálhat rá, de nem osztályozza. táblázatos formája: feladataim – mikorra kell elkészülnöm? – mikor készül el? (hétfő, …) Szervezzünk szülői klubokat, szülői fórumokat! Használjunk tanulási naplót!

3. Ki értékelje a tanuló teljesítményét? Csoportos értékelés. A MAG-ban a tanulók bevonása tudatosan történik az egész tanulási folyamatban, így az értékelésben is. Önértékelő kártya használata. A társak értékelése ellenőrző listák segítségével. Közös munkák értékelése a foglalkozások végén.

tanulói kérdésekből összeállítva 4. Hogyan értékeljünk? Hangulatjelző „Jelzőlámpa” Témazáró teszt – tanulói kérdésekből összeállítva Olvasási napló

KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS MAG

Mit kínálunk a jó gyakorlat átvételekor? Adaptív tanulásszervezésű bemutató órákat. Új tanulási módszerek bemutatását. Módszerekhez kapcsolódó eszközök bemutatását, közös elkészítését. Szabadidős programokat az adaptivitás szellemében. A tapasztalatok átadására szolgáló dokumentáció elkészítését.

További információk: www.nki.suli.hu innovációk - MAG Szilágyiné Dorcsi Gabriella

Köszönöm a figyelmet!