Joggazdaságtan Szalai Ákos 2013. 6. Szerződés 1. Joggazdaságtan Szalai Ákos 2013.

1. Szerződés fogalma: kikényszerítés Szerződés = jogilag kikényszeríthető ígéret Mit jelent, hogy „jogilag” kikényszeríthető, hogyan lehet még kikényszeríteni egy ígéretet? Pacta sunt servanda Kártérítés Ehhez először tudni kell: miért kötünk szerződést, mi a cél? Bizalmi játék

1. Szerződés fogalma: kikényszerítés pacta sunt servanda (szerződést teljesíteni kell) (kontinentális): természetben kikényszerítjük. kártérítés (angolszász): szerződés ígéret = vagy megteszem, amit ígértem, vagy megfizetem a kárt, amit a nem teljesítéssel okoztam. Különbség: a kötelezett dönthet-e természetbeni teljesítésről? PSS: nem, csak bíróság, ha LEHETETLENÜLÉST állapít meg (vagy jogosult kiengedi)

1. Szerződés fogalma: kikényszerítés A BIZALMI JÁTÉK modellje Példa: Fel akarunk építtetni egy házat. Fizetési hajlandóság: (maximum) 20 millió; építész hajlandó megépíteni 15 millióért – neki 13-ban lenne: kétmilliót nyerne; DE csak akkor kezdi építeni, ha egy összegben kifizettük előre a teljes árat. Kikényszeríthető szerződés: Ha nem teljesít: vissza kell adnia a 15 milliót + 1 millió (kártérítés)! Egyensúly változik: nem fektet be, helyette kooperáció (befektet, teljesít)

1. Szerződés fogalma: kikényszerítés

2. A szerződés alternatívái Erkölcsösség Preferenciái között az is, hogy „akkor jó ember, ha megtartja ígéretét – vö. ha nem teljesít, nem 15-öt nyer Mennyivel kevesebbet (mennyit ér az integritása?) Ismétlődő játék Legközelebb nem kap megbízást TŐLEM Mekkora előnyt remél későbbi üzletektől? Hírnév Legközelebb nem kap megbízást MÁSTÓL, mert tudni fogja, hogy nem teljesít Működik-e a reputációs mechanizmus – megtudják-e? Biztosíték Ha nem teljesít veszít valamit (amit biztosítékba adott)

3. Szerződési szabadság Közgazdaságtan számára: Coase-tétel a jogban: ha az alku hatékony – legyen is szabad. Tranzakciós költség csökkentésének követelménye tegyünk is azért, hogy lehessen alkut kötni. Ismétlés: A Coase-tétel A szerződési szabadság: a szerződő felek hatékony döntéseket fognak hozni; az összes kölcsönösen előnyös lehetőséget kiaknázzák. Ha tranzakciós költség nulla! Szerződési szabadságot növeli: tranzakciós költség csökkentése. Ismétlés: Tranzakciós költség és csökkentése – a bíróságok, a vállalatok szerepe, diszpozitív szabályok Williamson-modellje Magas az idioszinkratikus beruházások szintje. Nem lehet teljes szerződést kötni. Fenyeget a másik fél opportunista viselkedése. Szerződési formák (Williamson Macneil [1974] nyomán)

4. Joggazdaságtan kérdései Hogyan változik emberek magatartása? Ösztönzők: Mennyi információt gyűjtenek és mennyit adnak át egymásnak a felek? Mennyi keresés után és kit választanak partnerüknek? Mennyire pontosan fogalmazzák meg a szerződést? Mennyi kockázatot vállalnak fel maguk, mennyit próbálnak a partnerükre hárítani – hogyan osztoznak meg a kockázaton? Betartják-e a szerződésben tett ígéretüket vagy megszegik azt? Mennyire lesznek elővigyázatosak a teljesítés során – mennyi figyelmet fordítanak arra, hogy elkerüljék az esetleg a szerződésszegést, a szerződés lehetetlenülését maga után vonó problémákat? Mennyi beruházást eszközölnek arra alapozva, hogy a szerződés teljesülni fog? Ha már bekövetkezett a kár, a szerződésszegés, a lehetetlenülés, akkor milyen lépéseket tesznek a kárenyhítés érdekében? Nem várt, illetve nem szabályozott problémák esetében hajlandóak-e újratárgyalni a szerződést?

5. A szerződés teljesítése Szerződésszegés / elővigyázatosság Egyéni döntés: szerződésszegés ha Teljesítés költsége (c) > Nemteljesítés szankciója (d) Elővigyázatosság: Extra gondosság költsége vs. Szerződésszegés valószínűségének emiatti csökkenése ÉS szerződésszegés szankciója Példa: ha minőségellenőrzést adott módon fejlesztjük (vö. hibás teljesítés esélye csökken) Költsége: 100 Hibás termékek aránya csökken 2%-ról 1%-ra (Várt) kártérítés: 1000

5. A szerződés teljesítése Hatékony szerződésszegés? Mindig minden ígéretet kikényszerítünk? Mit jelent lehetetlenülés? Joggazdaságtan: teljesítés költsége (kötelezett)> teljesítés haszna (jogosult) Hatékony szankció: Egyéni összevetés: kártérítés Hatékony döntés: kötelezett haszna… (kár) Kártérítés = kár

5. A szerződés teljesítése Mikor kell kártérítést fizetni: objektív, vagy vétkességi? Magyar jog (2013. évi V. törvény): 6:142. § [Felelősség szerződésszegéssel okozott károkért] Aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy (a) a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, [ÉS] (b) a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és (c) nem volt ELVÁRHATÓ, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa [BÁRMIKOR].

5. A szerződés teljesítése Objektív felelősség: ösztönzők elővigyázatosság költsége vs. kár (szerződésszegés) esélyének csökkenése Kártérítés nagysága (BÍRÓSÁGI TÉVEDÉS) Vétkességi felelősség: ösztönzők Alapeset: mi az elvárt elővigyázatosság; kártérítés eltűnik (BÍRÓSÁGI TÉVEDÉS) Speciális eset: nagyon magas elvárás túl drága teljesíteni (vs. alacsonyabb elővigyázatosság + kár esetén kártérítés), úgy csinál MINTHA objektív lenne bevállalja a kártérítést!   Károkozó Károsult megfigyelt meg nem figyelt Objektív optimális nincs Vétkességi elvárt