Részvételi demokrácia kísérlet Abán Varga Csaba Stratégiakutató Intézet

Mi az érdekes? Aba többszörösen hátrányos helyzetű nagyközség egy poszt-agrár térségben Aba és kistérsége azonban nemcsak Fejér megyében, hanem az egész régióban a legdinamikusabb fejlődő potenciális város A siker titka egyrészt az átlagosnál sokkal nagyobb kreativitás, s innováció Másrészt a tudatos jövőorientáltság, a modell-választási tudatosság, az útkeresés Harmadrészt – és talán ez a titok – a társadalom- és demokráciafejlesztési szándék, amelynek megvalósításához új megoldásokat választottak

Új közösségi tér, új közösségi modell (1) utcaközösségekként civil képviselőket választottak a civil képviselő egyenrangúak az önkormányzati képviselőkkel ám szerepük elsősorban közösség és tudásfejlesztés, valamint a közösségi cselekvések szervezése a civil képviselők Abán önálló civil fórumot hoztak létre és közös jövőprogramot fogadtak el 2015-ig amely folyamatosan konzultál és együttműködik mindenkivel és minden szervezettel (strukturált párbeszéd) a civil képviselők segítségével az önkormányzat írásos társadalmi szerződést kötött a helyi civil társadalommal önálló civilegyetemet hoztak létre

Új közösségi tér, új közösségi modell (2) Az első két kísérleti év után ismét civil képviselőket választanak (már négy évre) A gazdasági társaságok, a bejegyzett civil szervezetek és az egyházak szintén képviselőket választanak Így az öt képviselői csoport összesen 56 képviselőből áll, akik 2007 nyarán megalakítják az Abai Magisztrátust A helyi önkormányzat a Magisztrátus javára jó néhány kompetenciájáról, feladatáról – jogi formában – lemond A Magisztrátus és az önkormányzat minden családdal írásos megállapodást köt, hogy konkrét mit vállal a közösségi cselekvésekben

Új közösségi tér, új közösségi modell (3) Abán elkészült a szélessávú, gyors infokomunikációs közmű 2010-től megvalósul az e-önkormányzás és e-közigazgatás; ezzel párhuzamosan kiépül az e-demokrácia Ennek révén minden fontos, vagy fontosabb döntés helyi e-népszavazással történik A művelődési házon belül megépül a magisztrátus „parlamentje” A fejlesztés második lépcsőjében minden utcaközösség honlapot kap, ahol már közösségi pénzben mérhetik, hogy mit segítenek egymásnak

A lokális 12 pont – avagy társadalmi szerződés 1. „Mindennek a tudatában kinyilvánítjuk, hogy az abai társadalmi szerződés és egyben demokráciakísérlet a következő programot fogadja el: 1. A társadalmi szerződés deklarálja Abán, hogy a részvételi demokrácia kiépítése megkezdődött. Ezt maga az önkormányzat döntötte el, amikor testületi határozattal elindította a társadalmi szerződés létrehozásának folyamatát. 2. A társadalmi szerződés Abán minden állampolgárnak, minden családnak és minden utcaközösségnek intézményesített formában lehetővé teszi, hogy a mai nagyközség s a közeljövő városában részt vehessen a jelen és a jövő formálásában. 3. A társadalmi szerződés azt akarja elérni, hogy a helyi részvételi demokrácia megvalósuljon, és ennek a jóvoltából a helyi társadalmat a szétesettség helyett az egymáshoz fűzöttség jellemezze. 4. A társadalmi szerződés legfontosabb célja, hogy az abaiak egymásra figyelve, és egymást segítve megvalósítsák messzire tekintő jövőképüket.

társadalmi szerződés 2. 5. Ez a szerződés tíz évre szól, mert maga a program is a tízes évek közepéig fogalmazódott meg, de a szerződés hosszabbítható, ha eredményes lesz. A társadalmi szerződés lényege az, hogy létrejövő megállapodás és a részvételi demokrácia segítségével Abán mindenkinek javulhasson az életminősége. 6. Az életminőség emelését szolgáló program elkészült. Ennek magjában az áll, hogy Aba az európai és a magyar tudástársadalom korszakában nem egyszerűen város, hanem intelligens (tudásszerető és tudást alkalmazó) város lehessen. 7. Nem kevésbé lélekemelő távlatot jelent a Dél Kapuja program, amely Abának konkrét civilizációs és kulturális fejlődést kínál: a gazdaság fejlesztésben technológia parkot, gyógyvizes turisztikai élményparkot, intelligens lakótelepet, valódi és kultúrált városközpontot, természeti és környezeti rekonstrukciót, a hagyományokhoz való visszatalálást, kölcsönös emberi tiszteletre építő világot, az emberek és intézmények közötti értelmes dialógust, és egyáltalán olyan városi környezetet és klímát, amelyben a település szélén élők sem érzik azt, hogy ki vannak rekesztve.

társadalmi szerződés 3. 8. Aba már boldogan nézhet hátra, hiszen a legnehezebb első lépéseken túl van: az önkormányzat által elfogadott fejlesztési programmal 2004. őszén a teljes lakosságot képviselő és sokak részvételével megtartott falugyűlés azonosult. 9. A társadalmi szerződés tehát nem akar egyebet, mint azt, hogy a helyi polgárok lelkileg és szellemileg azonosulhassanak a közösség jövőképével, és ennek következményeként ki-ki személyesen, vagy közösségi fellépések keretében folyamatosan részt vehessen a jövő kis városának létrehozásában. Ebből az is következik, hogy a tervek valóra váltásáért nem csak a döntéshozók, vagy az intézmények, hanem minden egyes ember és család is felelős. Jelképesen mondva: mindenkinek újra rendet kell tartania háza kertjében és az a háza előtt. 10. Ezért hoztuk létre a strukturált párbeszéd rendszerét, hiszen az abai utcaközösségek tagjai megválasztották képviselőiket, és képviselők pedig létrehozták saját közös civil intézményüket, amivel megteremtették a tényleges párbeszéd hiteles feltételét.

társadalmi szerződés 4. 11. Az intézményes párbeszéd fóruma ugyanakkor vállalja, hogy a régi idők módján, a régi idők technikáival nem tolja háttérbe az állampolgárt, a következő tíz évben folyamatosan lehetőséget teremt minden cselekedni akaró helyi polgár és család személyes részvételére a döntésekben és a cselekvésekben. 12. Végül ezt az új demokratikus ügymenetet és közösségi együttműködési hálózatot hosszú távon is működőképessé teszi, hogy támogatóként és ösztönzőként ott áll mögötte a helyi önkormányzat. Legyen Aba Magyarország egyik legszeretetreméltóbb és polgáraihoz leginkább jóságos, hagyományokra építő, a kultúrát továbbvivő, Európa figyelmére is méltó, intelligens-bölcs kisváros. Közösen kérjük, hogy ezt a társadalmi szerződést minden abai család egy-egy képviselője egyetértő kézjegyével lásson el.”

A kutatás módszertana A részvételi demokrácia kísérlet történetének dokumentálása, eseménynaplója A társadalom- és demokráciafejlesztési kísérlet felhasználása a közösségi cselekvések jellemzőinek megismerésére 2005 márciusában kérdőíves felmérést végeztünk a civil képviselők helyzetéről, gondolkodásáról, elképzeléseiről (2007 második felében és 2009-ben újabb felmeréseket végeztünk) Folyamatosan figyeljük, hogy a helyi társadalomból mennyivel többen (és milyen feladatokra) vállalkoznak (a közösségi részvétel bővülésének kutatása) 2008-tól az e-közigazgatás és e-demokrácia megvalósításának kutatása is elkezdődik

A részvételi demokrácia kísérlet nem egyszeres önkormányzati, hanem többszörös képviselet, kombinálva a strukturált párbeszéddel, majd ez továbbfejlesztve megosztott önkormányzatiság, egyúttal egyszerre részvételi és elektronikus demokrácia, az e-demokrácia és az e-közigazgatás szintén együttes fejlesztése, egyszerre szervezett és spontán, egyszerre „alulról” és (Abán) „felülről szervezett és a lokális demokrácia új csúcsintézménye: a magisztrátus.

Jövőalternatívák 1. 1. A civil képviselők és testületeik beleunnak a sok közfeladatba, elfáradnak a sok (ha így minősítik) szélmalomharcba, vagy visszahúzódnak, ha a helyi polgárok érzelmileg-lelkileg nem támogatják őket. 2. Ha a folyamatot eddig generáló polgármester (és kollégái) fáradnak el, vagy más probléma vagy fejlesztés köti le energiákat, ha az Abai Magisztrátusban (folyamatosan) nem nevelődik ki néhány közbecsületnek örvendő új közösségi vezető, akkor esetleg a demokrácia modellnek csökkennek az emberi erőforrásai. 3. Ha öt éven belül Aba nem válik valóban, legalább részben intelligens kisvárossá, akkor az Abai Magisztrátus minden csoportja egészen vagy félig-meddig hitelét veszti. Ha Aba valóban szeretetre képes kisváros lesz, a részvételi demokrácia modell talán magyar vagy/és európai egyik mintává válik.

Jövőalternatívák 2. 4. Ha az új század első két évtizedében Abán minden erőforrást mozgósítanak, minden lelki, tudati, spirituális erőforrást, akkor a részvételi demokrácia részben vagy egészben valamilyen, akár szakrális-közösségi demokráciává válik. 5. Az e-közigazgatás kialakulása és megerősödése után Abán minden fontosabb kérdésben e-népszavazás dönt, de minden döntés előkészítése, megismertetése és végrehajtása az Abai Magisztrátus feladata lesz, akkor tartósan megszilárdul a részvételi demokrácia, a strukturált párbeszéd 6. Vagy az új demokrácia együgyű, látványos, tyúkperekkel, netán valós érdek- és értékharcokkal teli, konfliktusos modellje jön létre. Meglátjuk, mi történik.

Köszönöm figyelmüket! Az abai modell részletes elemzése olvasható Ugrin Emese és Varga Csaba „Új állam és demokrácia modell” című könyvében (Századvég) webcímek: www.strategiakutato.hu www.vargacsaba.hu www.inco.hu www.metaelmelet.hu e-mail: csorba.eva@strategiakutato.hu