Dr. Török Béla Általános Iskola és Speciális Szakiskola prezentációja "VILÁGÖRÖKSÉGÜNK”

Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (1995) ÖRÖKSÉGÜNK Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (1995)

TARTALOM VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍNEK MAGYARORSZÁG VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍNEI AZ AGGTELEKI KARSZT ELHELYEZKEDÉSE AZ AGGTELEKI KARSZT JELLEMZŐI, BARLANGJAI A CSEPKŐBARLANGOK KIALAKULÁSA AZ AGGTELEKI KARSZT FELSZÍNE / AGGTELEKI NEMZETI PARK A BARLANGOK ÉLŐVILÁGA A TERÜLET HÍRES SZÜLÖTTEI A TERÜLET NÉPRAJZA, NÉPMŰVÉSZETE

VILÁGÖRÖKSÉGEK A világörökségi helyszínek - olyan kulturális vagy természeti szempontból egyedinek számító értékek – melyek megőrzése, óvása fontos az emberiség számára. A helyszíneket az UNESCO (Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) által irányított Világörökség Programba felterjesztettek. A program célja az emberiség kulturális és természeti örökségének védelme, azok nyilvántartásba vétele. A programot 1972. november 16-án alapították. Az Egyezmény aláírásával valamennyi részes állam kötelezettséget vállal arra, hogy a saját területén fekvő világörökségi helyszíneket óvja és megőrzi a későbbi generációk számára, illetve hogy lehetősége szerint hozzájárul a Világörökségi Listán szereplő helyszínek védelméhez.

A Világörökségi embléma jól szimbolizálja a kulturális és természeti javak között fennálló szoros kapcsolatot, kölcsön-hatást. A központi négyzet egy emberkéz által alkotott formát jelképez, miközben a kör a természetet, természetességet jeleníti meg. Az embléma kerek, mint földünk, és a kör egyben a mindent körülölelő védelem egy szimbóluma is.

Világörökségi helyszínek Magyarországon Budapest - a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út (K) (1987 + 2002) Hollókő ófalu és környezete (K) (1987) Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (T) (1995)

Világörökségi helyszínek Magyarországon Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete (K) (1996) Hortobágyi Nemzeti Park - a Puszta (K-kultúrtáj) (1999) Pécs (Sopianae) ókeresztény temetője (K) (2000)

Világörökségi helyszínek Magyarországon Fertő (K-kultúrtáj) (2001) A tokaji történelmi borvidék(K-kultúrtáj) (2002) A Magyar Országgyűlés 2011. június 14-én fogadta el a 2011. évi LXXVII. törvényt a világörökségről. A törvény 2012. január 1-jén lép hatályba.

Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (T) (1995) Magyarország és Szlovákia közös felterjesztése alapján 1995-ben került az UNESCO Világörökség listájára a Gömör–Tornai-karsztvidék. Magyarország ÉK-i és Szlovákia DK-i határán terül ez a bar- langrendszer, mely nemcsak természeti,- hanem kultúrtörté- neti értéke révén került fel a listá- ra (ősemberi leletek,falfestmények vallási emlékek)

Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (T) (1995) A földrajzilag összefüggő egységet alkotó Aggteleki – és Szlovák karszton jelenleg kb. 700 barlang ismert; melyek méretüket, formájukat és ökológiai állapotukat tekintve is sokszínűek. Leghíresebb barlangja a Baradla- Domice barlangrendszer, mely feltárt ágaival együtt kb. 25 km hosszú. Nevezetes barlangok : Földváry – és Rákóczi barlang Esztramoson Béke –barlang (légúti betegségben szenvedők gyógyítására alkalmas a klímája) Vecsem- bükki hasadék Vass Imre barlang

A cseppkőbarlangok kialakulása A felszín tetején lévő víznyelőkben a csapadék behatol a hegység belsejébe, itt üregeket, barlangot formál. A benne folyó patakok a hegy lábánál karsztforrásként törnek a felszínre. A barlang belsejében a lecsöpögő vízből kicsapódik a mészkő így alakulnak ki a cseppkövek. A cseppköveknek három fajtája van : Álló cseppkő Függő cseppkő Cseppkőoszlop ( amikor a függő és álló cseppkő összeér ) Magyarországon minden barlang VÉDETT !

Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (T) (1995) Területén található az Aggteleki Nemzeti Park. Ez a nemzeti park volt az első hazánkban, melyet a felszíni formák és a felszín alatt húzódó barlangok megóvása érdekében hoztak létre. Emellett a térség biológiai, geológiai, őslénytani és régészeti értéke is jelentős. A barlangok némelyikét már az őskor embere is ismerte, lakhelyéül is használta. A leletek többsége kőből és állati csontokból készült használati eszköz.

Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (T) (1995) A barlangok egyedülálló ökoszisztémát alkotnak. Több, mint 500 barlanglakó és barlangkedvelő állatfaj él itt. Néhány faj endemikus csak itt, ebben a barlangban fordul elő. A barlangok élőlényeinek első, összefüggő vizsgálatát Dudich Endre végezte az 1930-as években. Barlangi vakászka Dudich Endre közönséges denevér A Baradla- barlang kiváló akusztikájú hangversenytermében komolyzenei barlangkoncerteket rendeznek.

Gömör – Torna vármegye híres szülöttei Vass Imre földmérő, az első tudományos igényű hazai barlangtérkép megalkotója. 1825-től foglalkozott a Baradla- barlang felmérésével. . Gróf Andrássy Györgynek Magyarország 1848. előtti politikai közéletében első rangú szerep jutott . Tompa Mihály (1817 – 1868) költő. Költészetünk népies átalakulásának harmadik nagy képviselője. Petőfi és Arany kortársa. Blaha Lujza (1850-1926) magyar színésznő, „a nemzet csalogánya”. Blaha Lujza(1850 - 1926) magyar színésznő, „a nemzet csalogánya

Gömör – Torna vármegye Néprajza, népművészete Csetnek A csetneki Szontagh nővérek egy - az európai divatnak megfelelő - csipke készítési kultúráját honosították meg a XIX. században. A Csetneki Magyar Csipke igen rangos elismerésekkel büszkél- kedhet. Sok rendezvényen, kiállításon és vásáron mutatták be az érdeklődő közönségnek. 1559-ben a Csetneki vár az ún. törökelleni őrvárak közé tartozott. A Rákóczi szabadságharc után a vár erősen megrongálódott. A XIX. században a vár nyugati része lakókúriává épült /mai tanintézet/. Blaha Lujza(1850 - 1926) magyar színésznő, „a nemzet csalogányaA mai NÓGRÁD megye területén a palócok laknak. A Palócország négy hegy völgyében terül el. Nagy része lankás, dombos terület. A megyében rengeteg látnivaló, kirándulóhely található.