Románia Nemzeti Parkjai Készitette: Kovács Krisztina Mocan Krisztina Vincze Ibolya XI.B.

2000-ig egyetlen Nemzeti Park volt azóta számuk 12-re emelkedett: 1 2000-ig egyetlen Nemzeti Park volt azóta számuk 12-re emelkedett: 1.Retyezát Nemzeti Park 2.Békás-szoros Hagymás Nemzeti Park 3.Néra szurdok-Beusniţa Nemzeti Park 4.Szemenik Krassói szurdok Nemzeti Park 5.Radnai-havasok Nemzeti Park 6. Csalhó Nemzeti Park 7.Kelemen havasok Nemzeti Park 8.Kozia Nemzeti Park 9.Cserna Domogled Nemzeti Park 10.Királykő Nemzeti Park 11.Măcin hegység Nemzeti Park 12.Duna Delta Bioszféra Rezervátum

Retyezát Nemzeti Park A Retyezát-hegység románúl Munţii Retezat a Déli Kárpátok része. Elhelyezkedés Hunyad megye Legmagasabb pont Peleaga (2509 m) Terület 900 km2 1935ben alapitották,mint Románia első nemzeti parkja.

20 100 hektár területével a legnagyobb nemzeti park Romániában 1979-ben Bioszféra rezervátummá nyilvánitották A Retyezát-hegységben helyezkedik el a legtöbb tengerszem, összesen 82. 1980-ban a Retyezát az UNESCO védelme alá került.

Románia legnagyobb tengerszeme, a Bukura-tó is itt található; területe 8.5 ha.

HAVASI GYOPÁR

Mormota

Békás szoros Hagymás Nemzeti Park A Békás-szoros (románul Cheile Bicazului) egy tektonikus eredetű szurdokvölgy a Hagymás-hegységben, Hargita megye észak-keleti részén, a Békás-patak völgyében. A szorost 1971-ben védetté nyilvánították, jelenleg a nemzeti park része. A Békás-szoros közrefogó hegycsúcsok: Kis-Cohárd (1344 m), Csiki-bükk (1264 m), Oltár-kő (1154 m), Mária-kő (1125 m).

A Békás-szoros a Keleti-Kárpátok legszebb, legmonumentálisabb szurdokvölgye. A tektonikus eredetű szurdokvölgy 5 km hosszú.

A tényleges szorosnak három fő része van: a Pokol kapuja, a Pokol tornáca és a Pokol torka. A szoros a 200-300 méter magas sziklafalaival Európa egyik természeti ritkasága, és a hegymászók paradicsoma. A park területén található a Hóvirág barlang valamint a Gyilkos tó.

Kisasszonypapucs

Siketfajd

Néra szurdok Beusniţa Nemzeti Park Területe 36758 ha Sopotul Nou és Sasca Romana települések között és Caraş Severin megyében helyezkedik el. A Néra szurdok nem más, mint egy keskeny sziklaszoros, amelyet a folyó mind a mai napig folyamatosan mélyít. Mintegy 20 km hosszú teljes egészében.

Itt található a Beusnica vizesés és az Ördög tava.

Bánáti bazsarózsa

Gyöngybagoly

Szemenik Krassói szurdok Nemzeti Park Caraş-Severin megyének a központi részén található A park terulete 36364 ha A szoros altalaja metamorfikus es uledekes kozetekbol epul fel A hegycsucsok enyhen lekerekitettek Nagy szamban talalhatok barlangok, dolinák(tölcsérszeü,nagy, kerek bemélyedés a földben) Legvadregényesebb szurdok Romániában 8 természetvédelmi terület van

kereknyergű patkósdenevér

Bánsági szamárkenyér

Radnai-havasok Nemzeti Park Beszterce-Naszod,Maramaros es Suceava-megyeben Hegység: Keleti-Karpatok Legmagasabb pont: Nagy Pietrosz (2303 m) Mas csucsok: Rebra 2268 m, Kis-Rebra 2221 m, Grohotu 2203 m Terület: 1300 km2 A hegység 50 km hosszú és 30-40 km széles, és bővelkedik tengerszemekben, gleccser alakította völgyekben és vízesésekben. A főgerinc jelentős része 2000 méter feletti és alpesi jellegű.

Pettyes tárnics

Fürge cselle

Csalhó Nemzeti Park A Csalhó az egyik legismertebb hegység Romaniaban. A Keleti-Karpatokban helyezkedik el, Neamt megyeben. A két legfontosabb hegycsúcsa a Toaca (1907 m) és az Ocolasul Mare (1904 m). Keleten a Beszterce folyó és a Bekasi - viztarolo határolja, délen a Békás-patak. A hegységben van a Csalhó Nemzeti Park, ahol több olyan növényritkaság is él, amely Romániában máshol ritkán található meg.

Románia talán egyetlen olyan hegysége, ahol szinte minden nagyobb kőhöz mesés történet tartozik. Számos költőt, írót, utazót ihletett meg ez a táj. A néphit úgy tartja, hogy a hegyen lakik a dákok nagy istene, Zamolxe.

Erdélyi májvirág

Hiúz

Kelemen-havasok Nemzeti Park Beszterce-Naszód, Hargita, Maros és Suceava megyében található A Keleti Kárpátok legmagasabb vulkáni hegysége. A legnagyobb kiterjedésû vulkanikus eredetû hegység Romániában. A Keleti Kárpátokban a Radnai havasok után a második legmagasabb hegység, legmagasabb csúcsa a Kis-Pietrosz -Pietros (2100 m). A hegység gerincén halad Hargita, Maros és Suceava megye határa. A Kelemen-havasok lábánál található a Maroshévízi-, a Borszéki- és a Bélbori-medence. Ezekben a medencékben a vulkáni utóműködések részeként termálvizek és borvízforrások törnek a felszínre.

Turbánliliom

Nagy pele

Kozia Nemzeti Park Vîlcea megyében található A Fogarasi-hegységcsoport része a Déli-Kárpátok egyik egyedi, színes, vonzó túraterepe, vadregényes sziklavilággal, Romania kozponti reszen A rögszerű hegytömeg meredek falakkal magasodik az Olt fölé s ez az Erdélyi-medence felől érkező folyó, a Déli-Kárpátokon átvágva, 15 km hosszan kanyarog a Kozia-szorosban.

Kockás liliom

meggyvágó

Cserna Domogled Nemzeti Park Krassó- Szoreny és Gorj megyében található A Domogled-Cserna park a második legnagyobb védett terület a Retyezát után, több mint 60 ezer hektárt fog be. A vidékre rendhagyóan jellemző balkáni éghajlat -A nyár itt kevésbé meleg, a tél viszont éppen hogy langyos. Tehat a térség éghajlata enyhe, az évi középhőmérséklet + 14° C, mivel a környező magas hegyek felfogják az erős szeleket. csodálatos de méltatlanul elfeledett térség, számos vízeséssel, csodás sziklaképződményekkel, mediterán hangulatú növényzettel. Domogléd – Cserna Nemzeti park része, kítünő túrázási hely a bakancsos – hátizsákos túrázók számára, hiszen számos csodálatos látnivaló található.

pázsitos nőszirom

Görögteknős

Királykő Nemzeti Park Arges és Brassó megyében A Királykő-hegység ( Piatra Craiului) a Erdely keleti részén helyezkedik el. A Királykô a Déli Kárpátok legkeletibb hegysége, egyike a legimpozánsabb csipkézett mészkô szirtekbôl és tornyokból álló felboltozódásoknak Romániában. A hegység egész területe a Kiralyko Nemzeti Park (Parcul Naţional Piatra Craiului) részét képezi.

A hegység egy egészen nyitott íjhoz hasonlítható Az kisebbik rész a kelet felé elnyúló 1816 méter magas Kis-Kiralyko. A nagyobbik vonulat a Nagy-Királykő, amelynek a legmagasabb pontja a 2238 méteres Pásztor-orom. A Kis-Királykőt és a Nagy-Királykőt a Hasadék-nyereg (1660 méter) választja el egymástól. A Királykő területén 161 barlangot ismerünk, közülük a 367 méter hosszú Medve-barlang és a 629 méter hosszú Dâmbovicoara-barlang a legnagyobb. A Királykő Erdély egyik leglátványosabb hegye

havasi gyopárnefelejcs Janka gyopár

Fecskefarkú lepke

Măcin hegység Nemzeti Park Tulcea megyében található Területe:11.345 ha Legmagasabb pontja a Tutuiatu csúcs,467m. A legrégibb Romániában,de Európában is a legrégibbek közé tartozik. Talaja terméketlen,sztyepp növényzet uralja

Habszegfű

Ürge

Duna Delta Bioszféra Rezervátum A Duna-delta (románul Delta Dunării) 3446 km²-nyi területével Európa második legnagyobb deltatorkolata a Volga-delta mögött, Románia és Ukrajna területén. Több mint 1200 növényfajta honos itt, 300 madárfaj és 45 édesvízi hal. A Duna-delta területéből 2733 km² szigorúan védett. Több millió madár jár vissza évente költeni a Föld különböző vidékeiről.

Pelikán

Tündérrózsa