Magyar Coachszövetség Közhasznú Alapítvány Csapatépítés gyakorlata tárgy 5. óra JUTALMAZÁS ÉS BÜNTETÉS Déri Kriszti 2009.01.10.

Szabadság Szélzsák szabadon elfordul A kikötött kutya elszabadul Ellenállás, vagy korlátozás hiánya Szélzsák szabadon elfordul A kikötött kutya elszabadul A beakadt cipzárt kibontjuk, hogy megszabaduljunk a … Büntetést alkalmazó emberek a helyzetük megerősítéséért Kritika Rosszallás Megrovás Nevetségessé tétel Szemrehányás Hibáztatás Fizikai bántalmazás Látható, vagy háttérbe húzódó büntetések a jóság bebiztosítására Direkt büntetések elkerülése Freudi dinamizmusok Tanult szabályok Kikövetkeztetett szabályok és annak megfelelően alakított magatartásformák

Szóbeli erőszak- mentális deficit kultúránk szerves része, alattomos erődemonstráció Általában „titokban” történik kizárólag a két, teljességgel különböző ontológia összecsapását jelenti a hatalom illúziója csak addig tartható fent, míg teljes rendelkezésre áll az áldozat (nincs tanú, nincs védő) A bántalmazó általában tagad („nem tudod, miről beszélsz”, „mindig tiéd az utolsó szó?!)”, kénytelen tagadni az uralkodásból adódó észleléseket, élményeket a lelepleződés megakadályozására Idővel egyre intenzívebbé válik az áldozat észrevétlenül megtanulja tolerálni (előbb ok-okozatot keres a történtekre, később elhúzódik, stb.) az erőszakot és lassan elveszíti az önbecsülését Sok formát és álarcot ölt Aggódás->düh->fizikai tettlegesség A bántalmazó szerelmi vallomása rejt (tartalma és jelentése más, mint amit az áldozat ért, cél az áldozat megtartása) Elveszi az áldozattól azt a lehetőséget, hogy áldozatként nézzen a helyzetére a szóbeli erőszakot pedig az áldozatnak kell felismerni, mert az agresszornak nem fűződik érdeke hozzá Megőrjítés: közvetlensége miatt romboló, rejtett szóbeli erőszak, „két ember interakciójának olyan formája, amely az elkövető erős, elfojtott agressziójából származik, és amely jelentősen gyengíti az áldozat képességét, hogy azonosítsa és kezelje kettejük viszonyát” (Bach és Goldberg)

Ontológiák csatája Formái Titkolózás, ellenkezés, leszólás, viccnek álcázott szóbeli erőszak, beszélgetés akadályozása és a mellébeszélés, vádaskodás és a hibáztatás, ítélkezés és kritizálás, bagatellizálás, aláásás, fenyegetés, becsmérlés, elfelejtés, parancsolgatás, tagadás, bántalmazó dühkitörés Eredménye Nyugalom<->Megdöbbenés Felelősség<->Alkalmatlanság Elszántság<->Frusztráció Gyengédség<->Elutasítás Remény<->Csalódás Boldogság<->Reményvesztett szomorúság Biztonság<->Félelem Teljes zavarodottság Megoldási lehetőség Terápia (vigyázat!), elválás, hatáskeltő válaszok (válaszreakciók), paradox technikák, beszorítás, támogató (csoport) keresése

Szóbeli erőszak ontológiája Bántalmazó ontológiája- paradoxonjáték 1. Uralkodóelvű viszonyok között, patriarhális befolyás alatt töltötte a gyermekkorát Mások feletti hatalom keretein belül képes csak gondolkodni, ebben a rendszerben képes meghatározni önmagát Az erőszakos elutasítja a partnere gyengeségét, racionalizáló közeledését (beszéljük meg), mert ezek a tulajdonságok számára egyenlőek a sérülékenységgel (halál) Partnere egyenlőségét alsóbbrendűségként éli meg (uralkodás nélkül nem érzi erősnek magát, kooperatív légkörben meg kellene fogalmaznia saját igényeit, visszautasításra is fel kellene készülnie) Sosem nyeri el a konstruktív együttműködésből eredő hasznokat-> saját önértékelési zavara és instabil állapota stabilizálódik, rosszabbodik

Szóbeli erőszak ontológiája Bántalmazott ontológiája- paradoxonjáték 2. Valószínű, hogy hasonló tekintélyelvű családból jön ->”fekete pedagógia” (l. csokoládé megtagadásának mintalehetőségei a szülő részéről) Zavarodott állapotban (l. agymosás) megpróbálja megérteni, miről is szólnak a „viták” Az áldozat egy émelyítő állapotban marad tartósan (leépülő öntudat, védekezőképesség), mert a konfliktusok sosem nyernek feloldást, nincs lezárás (nincs értelmezés és racionális magyarázat) Önészlelésükben beállt változások miatt magát az agresszió okát nem ismerik fel (nem képesek segíteni önmagukon sem- figyelem, a bántalmazó is segítségre szorul!) Bókok, ajándékok újabb reményt ébresztenek az áldozatban a szebb jövő iránt (késik és elmarad a „kiszállás”) Az agresszortól való eltávolodás tovább növeli a bántalmazást („még a szexuális életünket is tönkre teszed?”; növekszik a dühadag és a kizúdított düh intenzitása, hiszen a kiváltott hatás eredeti mértékét el kell érni a kielégülés érdekében) Hibás heurisztikák sorát építik fel magukban az áldozatok („ha türelmesebb lennék…”, „vagy jót, vagy semmit se mondj”, „a szerelem mindent legyőz”…)

Büntetés alternatívái Látható Vezetés Láthatatlan Tárgyaktól való függőség kialakítása Szabályozó mint bába Lelkek megváltoztatása Engedékenység Stb.

? Büntetés túlerőben Szabadság és méltóság támogatói Hadsereg és a rendőrség kormányzati erőfölényben Szentségért járulók fenyegetése a pokoltűzzel Tanárok lemondtak a nádpálcáról a büntetés finomabb formáinak alkalmázásáért…

Élő szervezetek reagálása a büntetésre Túl kemény büntetés a büntető csoport elhagyását eredményezheti A büntetés összeegyeztethetetlen érzelmeket kelthet (nem lehet egyszerre megtámadni a büntető személyt és elszaladni előle) A büntetett viselkedés nem szűnik meg szükségszerűen (erőszak fennmarad, sőt fokozódik a börtönben) A büntetett viselkedés nagy valószínűséggel visszatér a büntető körülmények megszüntetésével Lehet, hogy csak azért tanúsít más magatartást (akár a megbüntetett), hogy a(z újabb) büntetést elkerülje Nem viselkedik büntethető módon (pl. nem látható) Elfojtott vágyak elkerülik a cenzort: álom, képzelgés Szublimáció: olyan más viselkedésformát választ, ami hasonló megerősítő hatásúak, de nem büntetik Átirányítás: átirányíthatja s büntethető viselkedést olyan tárgyakra, amelyek nem tudják megbüntetni őt (gyerekek, kis állatok) Azonosítás: nézhet olyan személyeket, akiket hasonló viselkedésért megbüntetnek és azonosul velük

Élő szervezetek reagálása a büntetésre Racionalizáció: okát adja a viselkedésének, hogy ne legyen büntethető (pl. a gyereket saját érdekében bünteti) Büntethető alkalmak elkerülése (alkoholista kerüli a kocsmákat) Csökkentjük a természetes büntethetőség körülményeit (megjavítunk egy eltört lépcsőt, hogy ne essünk le, toleránsabb barátokat/társat választunk) Csökkenthetjük annak a valószínűségét, hogy a büntethető viselkedés előforduljon (betiltani az alkohol árusítását, nyugtatók szedésével csökkenteni az agresszív hangulatot) Helyettesítő tevékenység folytatása, mely látszólag semmilyen megerősítő következménye nincs, de kiszorítja a büntethető tevékenységet (notórius gyorshajtó biciklivel közlekedik még rossz időben is) Büntethető körülményeket minimalizálni: Kolostor effektus, vagy ellopható tárgyakat elzárni, így csökkentve a kísértést Büntethető viselkedést kiváltó kontingenciák megsemmisítése: hisztériás kitörések lecsillapíthatók, ha azok semmiféle hatást nem eredményeznek

„Oly tökéletesek, hogy nincs szükség arra, hogy bárki is jó legyen” T „Oly tökéletesek, hogy nincs szükség arra, hogy bárki is jó legyen” T. S. Eliot Ha megbüntetünk valakit azért, mert rossz volt és rá hagyjuk, hogyan viselkedjen helyesen Dicsőséget arathat azért, mert jól viselkedett Ha azért viselkedik jól, mert a környezetet úgy állítjuk be, hogy minimáljuk a büntethető körülményeket A körülményeket illeti a dicsőség Hogyan vegyük rá az embereket, hogy ne jók legyenek, hanem jól viselkedjenek?

Irányítás láthatósága Ahogy a környezeti feltételek egyre kevésbé láthatóak, úgy egyre nyilvánvalóbb az autonóm ember jósága. Elrejtőzés (szülők kémkednek a gyermekeik után, rendőrök civil ruhát hordanak) Ellenőrzés finomodása (gyorshajtás az elrejtőzött rendőr ellenére radarral mérhető) A kontroll bemérése (a radarjelző készülék alkalmazása az ellenőrzés beazonosítására) Szabályozás internalizálódása Szabályozás átszáll az autonóm emberre Lelkiismeret, vagy felettes én megerősítő szerepe

A jóság, aminek a jó viselkedést tulajdonítjuk, a személy értékének, vagy méltóságának része, fordítva arányos az ellenőrzés láthatóságával és a büntetettség tényével. Aki büntet, úgy tűnik, mindig kisebb kockázatot vállal. A emberek ügyesen megtanulnak büntetni, míg a jutalmazást nehezen sajátítják el.

Engedékenység: mindenféle irányítás feladása. A szabályozás feladata elől kitérni azt jelenti, hogy átruházni a felelősséget nem magára a személyre, hanem a társadalmi és nem társadalmi környezetre. Szabályozó mint bába: ellenőrzés gyakorlásának a látszatát is elkerülni, egyben elkerülni a felelősséget. Az erőfeszítésekhez látszólag aránytalanul nagy eredmény társul (szülésznő munkája eredménye a megszületett gyermek), de az egyén hozzájárulása az eredményhez csökken. Vezetés: új lehetőségek feltárását és a fejlődés bizonyos irányú megakadályozását jelenti. Csak olyan mértékben hatékony, amennyire szabályozást is alkalmazunk. Tárgyfüggőség: Az ember tárgyak használatára kényszerül. Tárgyaktól való függőség tehát nem függetlenség. Miután az ember maga választja ki a tárgyakat, nem háríthatja el az eredményért való felelősségét. Lelkek megváltoztatása: gyenge intézkedésekkel tiszteletben tartott látszólagos szabadság nem egyéb, mint a feltűnésmentes szabályozás. Amikor átadjuk a vezetést a személynek, átkapcsolunk a szabályozás egyik módjáról a másikra.

Büntetés kontra motiváció- de hogyan? Külső jutalommal manipulálni lehet a feladatot végző személy feladat iránti érdeklődését, belső motivációját Kísérleti személyek adott feladathoz való viszonyulása extrinsic (külső) jutalommal oly módon befolyásolható, hogy a feladat végzéséért adott jutalom nem áll arányban az intrinsic (belső) motivációval. Ez a jelenség kétféleképpen idézhető elő: vagy úgy, hogy egy nehéz, monoton, unalmas munka elvégzéséért aránytalanul kevés jutalmat adunk, s ekkor a kísérleti személy a feladatot egy idő után önmagában is érdekesnek fogja találni vagy pedig úgy, hogy a kísérleti személyt egy önmagában érdekes feladat elvégzéséért megjutalmazzuk. Ebben az esetben a személy elveszti a feladat iránti érdeklődését, s annak elvégzése munkává válik számára. Külső jutalmazás hatására megváltozik a feladathoz való attitűd A feladat „nagyságához” mérten csekély jutalom esetén növekszik a belső motiváció, túljutalmazás esetén pedig csökken Festinger és Carlsmith (1959) kognitív disszonancia elmélete szerint, ha a jutalom nem egyenlő értékű a feladat elvégzéséhez szükséges energiával, akkor a személy az ilyenkor keletkező kellemetlen érzések (kognitív disszonancia) csökkentése érdekében megváltoztatja a feladathoz való attitűdjét A külső ösztönzők valóban előidéznek teljesítménynövekedést, azonban igen nagy kárt okoznak az intrinsic motivációban

Motiváció és veszélyei- A szorgalmas tanuló pusztán hatékony megerősítéses kapcsolat alatt áll Kigondolt közvetlen megerősítések: a személyes megerősítések készen állnak, nagy a kísértés a túlzott alkalmazásukra. Szókratész „az athéni fiatalság virágát a szerelmi szenvedély kötelékével vonzotta és kötötte magához” Marrou Természetes megerősítések: gyakran inkább lustaságot, mint szorgalmat ébresztenek. Megerősítéses kapcsolatok tökéletesítése: pl. programozott oktatás- a kis lépésenkénti megerősítés csökkenti a motiváló személyi hatáskörét. Feszíteni az arányt: pl. galamb tanítása, delfinek idomítása- mekkora legyen a követelmény, milyen követelmény teljesítéséhez, milyen jutalom társuljon?

Porter-Lawler integrált modellje A jutalom igazságossága Képességek, szükségletek, jellem Jutalom preferencia belső jutalom erőfeszítés elégedettség teljesítmény külső jutalom szerepfelfogás elvárás

Önértékelés erősítése gyermekeknél Önbizalmat erősítő kommunikáció Dicséretet kifejező kommunikáció Határokat kijelölő kommunikáció Választás képességét fejlesztő kommunikáció Verbális bántalmazás esetén a szülő azonnali és feltétel nélküli pártfogása

Gyakorlat Páros gyakorlat építőkockákkal Bekötött szemű építő és látó tervező-szervező tevékenysége előre megadott instrukció alapján Irodalom: Evans - Szavakkal verve Skinner –Szabadon fogva Skinner – Tanítás technológiája Deci, E. L.: Kognitív értékeléselmélet: az extrinsic jutalom hatása az intrinsic motivációra. In: Barkóczi I.–Séra L. (szerk.): Emberi motiváció II. Tankönyvkiadó, Bp., 1988. 333–361. o. Deci, E. L.: Intrinsic Motivation. Plenum, New York, 1975. Calder, J. B.–Staw B. M.: Az intrinsic és extrinsic motiváció önészlelése. In: Barkóczi I.–Séra L. (szerk.): Emberi motiváció II. Tankönyvkiadó, Bp., 1988. Condry, J.: Az exploráció ellenségei: a saját kezdeményezésű tanulás szemben a más által kezdeményezett tanulással. In: Barkóczi I.–Séra L. (szerk.): Emberi motiváció II. Tankönyvkiadó, Bp., 1988. 361–391. o. Festinger L.: A kognitív disszonancia elmélete. In: Hunyadi (szerk.): Szociálpszichológia I., Gondolat Kiadó, Bp., 1973. Harlow, H. F.: Mice, monkeys, men and motives. Psychological Review, 1953. 60. sz. 23–32. o. Lepper, M. R.–Green, D.: Turning Play into Work: Effects of Adult Surveillance and Extrinsic Rewards on Children's Instrinsic Motivation. In: Journale of Personality and Social Psychology, 1975. 31. sz. 479–486. o. Ransen, D. L.: A jutalmazás motivációt csökkentő hatásának közvetítése kis- és középkorú gyerekeknél: egy mintához való hasonlítási modell. In: Barkóczi I.–Séra L. (szerk.): Emberi motiváció II. Tankönyvkiadó, Bp., 1988. 394–416. Schwartz, B.: Megerősítéssel kialakított viselkedési sztereotípiák. Hogyan ne tanítsuk a szabályfelismerést? In: Barkóczi I.–Séra L. (szerk.): Emberi motiváció II. Tankönyvkiadó, Bp., 1988. Skinner, B. F.: Az operáns viselkedés. In: Ádám György (szerk.): Pszichofiziológia. Gondolat Kiadó, Bp., 1972. Fleming - Stopping Wife Abuse